Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
„Velem keresztény nyelven beszéljen az úr!”
Mallorcai, menorcai, ibizai és formenterai nyelv

A Baleári-szigetek egyes politikusai és médiája időről időre – különösen a választások közeledtével – igyekeznek kijátszani az autonóm tartomány feltételezett nyelvi problémájának ütőkártyáját. A szigetek lakossága ugyanakkor semmiféle nyelvi problémát sem érzékel.

Studiolum | 2011. október 7.
|  

A szigetek lakossága már régóta hozzászokott a katalán/spanyol kétnyelvűséghez, ezen belül az anyanyelvének vallott katalán erőteljes használatához az élet minden területén, és minden nehézség nélkül be tudta fogadni mind a vándor munkaerő megújuló hullámait (korábban a hispán félszigetről, elsősorban Andalúziából, de az utóbbi időben Afrikából és Kelet-Európából is), mind pedig a nemzetközi turizmus egyre erősödő áradatát. Olykor persze előadódnak feszültségek. Tegnap például, a Studiolum tengerparti tusculanuma körüli szomszéd-összejövetelen az egyik falubeli elmesélte, hogy katalánul mondott valamit a házán dolgozó egyik kőművesnek, mire az dühödten visszaszólt spanyolul: „Velem keresztény nyelven beszéljen az úr!” Ezzel napirendre is tértünk a kérdés fölött.

250 pesetás bírság a gipuzkoai önkormányzattól Joaquín Rivera Barnolának. Az ok: katalánul beszélt telefonon a san sebastiáni Európa Szállóból. 1937 júliusa: egy éve tart a polgárháború, és még majdnem két év van hátra a befejezéséig. Figyeljék meg a katalán nyelv lekicsinylő „dialecto” ’nyelvjárás’ megjelölését.
250 pesetás bírság a gipuzkoai önkormányzattól Joaquín Rivera Barnolának. Az ok: katalánul beszélt telefonon a san sebastiáni Európa Szállóból. 1937 júliusa: egy éve tart a polgárháború, és még majdnem két év van hátra a befejezéséig. Figyeljék meg a katalán nyelv lekicsinylő „dialecto” ’nyelvjárás’ megjelölését.
(Forrás: Studiolum)

A cikk egyszerre jelenik meg a Nyelv és Tudományon, illetve A Wang folyó versein, a magyar mellett angol és spanyol változatban is.

A politikai pártok azonban igyekeznek kiszélesíteni az ilyenfajta súrlódásokat. A katalán nyelvnek számos helyi dialektusa van, ami természetes bármely nyelvnél, különösen az olyannál, amely hosszú évszázadokon át meg volt fosztva legitimitásától a spanyol államon belül, és minden kulturális tekintélytől tulajdon területén. Azonkívül Katalónia, a Baleári-szigetek és Valencia három különböző autonóm politikai közösséget alkotnak, amelyek mindegyike maga határozza meg az általa követett nyelvi és oktatási modellt, továbbá beszélnek még katalánul a Katalónia, sőt Spanyolország fennhatósága alá tartozó területeken kívül is, Franja de Ponentben (az aragón határvidéken), Andorrában, a szardíniai Alguerben, a francia kelet-pireneusi Rossellónban, és így tovább.

A leginkább centralista, és ezért a katalán használatát visszaszorítani igyekvő spanyol pártok emiatt szándékosan igyekeznek felerősíteni a dialektusok közötti különbségeket, ehhez a legradikálisabb, és – mondjuk ki nyíltan – legalacsonyabb kultúrájú kis csoportok támogatását keresve. A Baleári-szigeteken legfőbb taktikai fogásuk az, hogy igyekeznek a nyelvi töredezettség benyomását kelteni az egyes szigeteken beszélt katalán változatokat  illetően. Hallgassák meg az alábbi – spanyol nyelvű – videót, amelyen a baleári kormányzat jelenlegi feje, José Ramón Bauzá mond kortesbeszédet a júniusi választások idején:

„Megszüntetünk minden nyelvi normát, amely akadályozza a kiegyensúlyozott és normális nyelvhasználatot! Eltöröljük a nyelvhelyesség minden normatíváját! Eltöröljük a katalán nyelvű tankönyveket! Ezeket ezentúl a mi nyelvhasználatunknak megfelelően, mallorcai, menorcai, ibizai és formenterai nyelven adjuk ki.»

Összefoglalóan: meg kell szüntetnünk a katalán nyelv mindenfajta rendező elvét, nincsenek közös normák, nem kell alkalmazunk a közös nyelvtan és helyesírás semmiféle minimumát: redukáljuk a nyelvet a mindennapi, családi használatra, annyira, amennyi még épp elég a nagyszülőkkel való kapcsolattartásra, mert ha rajtunk múlik, a fiaink már nem beszélik, és nem is lesz szükségük rá. A katalán irodalmat majd fordításokban olvassák…

Ilyen emeletes marhaság hallatán fel kell tegyük a kérdést: vajon miért állt meg Bauzá a „formenterainál” (mi az ördög lehet ez?) Miért nem volt bátorsága, hogy pollençai, sólleri, felanitxi, és Mallorca más falvainak tájszólásában írott tankönyveket követeljen, hiszen ezek éppilyen tiszteletre méltó különbségeket mutatnak egymáshoz képest?

Az 1478-ban Valenciában nyomtatott első katalán biblia kolofonja. Az akkoriban használt „valenciai nyelv” megjelölés a katalán valenciai változatára még nem volt megterhelve azokkal a konnotációkkal, amelyekkel ma a nyelvi egység politikai ellenfelei igyekeznek felruházni.
Az 1478-ban Valenciában nyomtatott első katalán biblia kolofonja. Az akkoriban használt „valenciai nyelv” megjelölés a katalán valenciai változatára még nem volt megterhelve azokkal a konnotációkkal, amelyekkel ma a nyelvi egység politikai ellenfelei igyekeznek felruházni.
(Forrás: Studiolum)

Hogy egy kissé helyre tegyük a dolgot, és komolyabb véleménnyel is megismertessük olvasóinkat – hiszen a kérdés valóban kezd aggasztó útra térni –, írásos véleményt kértünk a baleári egyetem professzorától, Joan Meliàtól, aki sok éven át töltötte be, mégpedig maximális lelkiismeretességgel, a kormányzat nyelvpolitikai igazgatójának tisztségét, amelyet az imént hallott úr által alakított kormány épp ezekben a hónapokban szüntetett meg sikeresen. Ezt a választ kaptuk tőle:

A Baleári-szigeteken máig érvényes iskolai nyelvi modell célja az, hogy a tanulók a kötelező oktatás végére képesek legyenek kifejezni magukat a két hivatalos nyelven (a katalánon mint tulajdon nyelvükön és a spanyolon mint az állam nyelvén). Az utóbbi évek oktatási tapasztalata azt mutatja, hogy e cél elérésének legmegfelelőbb eszköze az, ha a katalán már az oktatás első lépéseitől kezdve érzékelhetően nagyobb súllyal van jelen az oktatás nyelveként, mint a spanyol. Ha ez nem így van, a katalánt otthonról nem ismerő diákok e nyelv igen hiányos ismeretével fejezik be az iskolát, ami nem teszi lehetővé, hogy folyékonyan kifejezzék magukat rajta. A jelenlegi szociolingvisztikai helyzet (azaz mind a spanyol nyelv szinte kizárólagos használata az élet számos területén, mind a nyelvi magatartás inerciái a személyközi nyelvhasználatban) magyarázza, hogy a két nyelv egyenlő óraszámban való használata, vagy a spanyol favorizálása az oktatásban azzal az eredménnyel jár, hogy a tanulók jelentős része nagyon elégtelen jártasságot szerez a katalán nyelvben. Más szóval, az iskola a gyakorlatban nem garantálja valamennyi diákjának tényleges kétnyelvűségét. Az ebből bizonyos közegekben származó személyes hátrányoktól eltekintve, a nyelvi minorizáció (kisebbségivé válás) közegében a terjeszkedő nyelven egynyelvű személyek számának növekedése egyre inkább hozzájárul a minorizálódó nyelv általános (passzív vagy aktív) használatának nehézségéhez.

Egy nyelv minorizálódása elmélyítésének másik módja az, ha elterjesztjük nyelvi töredezettségének képzetét. Ennek célja, hogy mind a közösségen belül, mind azon kívül a nyelvhasználók számát kisebbnek érzékeljék a ténylegesnél, különösen manapság, amikor a nyelvi közösségek számbeli súlyának sokkal nagyobb szerepe van abban, hogy egy nyelv milyen mértékben használható valóban teljes funkciójában. A területet, amelyen a katalán nyelvet beszélik, politikailag négy államhatár, Spanyolországon belül pedig további öt tartományhatár vágja darabokra. Annak ellenére, hogy a katalán az egyik legegységesebb neolatin nyelv, ezt a feldaraboltságot nagy mértékben kihasználják arra, hogy az adminisztratív határokat tényleges nyelvhatárokként tüntessék fel. A Baleári-szigetek esetében a 20. század elejétől fogva mindmáig az olyan történelmi helyzetekben, amikor sikerült elérni a katalán hivatalos és nyilvános használatát, a politikai hatalom bizonyos szektorai erőteljesen kezdték hangoztatni a nyelvi feldaraboltság képzetét, akár a politikai elkülönülés, akár az egységes elnevezés visszautasítása, akár az eltúlzott partikularizmus formájában). Ennek célja, hogy útját állja a katalán megerősödő használatának. Ebben az értelemben, ha sikerülne elérni, hogy a nyelv használói ne fogadják el a nyelv egységét és valódi nyelvészeti dimenzióit, valamint a közös, sztenderd nyelvváltozatot, és a gyakorlatban csak az egyes dialektális változatokat tekintsék a magukénak, az megnehezítené minden célra szolgáló közös nyelvként való használatát. Ha például az iskolában azt erőszakolnák, hogy a diákoknak az egyes szigetek nyelvváltozatain készült tankönyveket kell használniuk, az megakadályozná a katalán nyelvű tankönyvek kiadását. Az a tény, hogy a Baleári-szigetek négy lakott szigetből áll, amelyek mindegyike erőteljes önálló identitással rendelkezik, megnehezíti, hogy az önállósodási törekvés egy közös baleári valóságot állíthasson szembe a domináns nyelvvel, és felerősíti az olyan délibábos és megvalósíthatatlan elképzeléseket, mint a fenti, amely külön-külön tankönyveket adna ki a négy fő szigeti nyelvváltozat alapján.

Mallorcai, menorcai, ibizai és formenterai nyelv
Mallorcai, menorcai, ibizai és formenterai nyelv
(Forrás: Studiolum)

Hozzá kell tennünk, hogy – mint az gyakran megtörténik a választási lázban fogant elképzelésekkel – a választások megnyerése után José Ramón Bauzá is visszafogta egy kevéssé a Baleári-szigetek katalán nyelvének kigyomlálására törekvő lendületét. Úgy tűnik, a kormányzaton belül is akadtak olyan körök, amelyek azt tanácsolták, gondolja át egy kicsit jobban az ügyet. Meglátjuk, mi lesz a következő lépés, amikor – minden közvélemény-kutatás szerint – pártja, a Partido Popular nyeri meg a november 20-i spanyol országos választásokat, és még nagyobb lendületet ad a spanyol állam már évek óta erősödő központosító törekvéseinek.

Hasonló témájú cikkek A Wang folyó versein

La Real

Ermita

A Város

Camí des Correu

La Volta des General

Sobrasada

Egyesüljetek

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
27 El Mexicano 2011. október 9. 13:08

Sau – Boig per tu

www.youtube.com/watch?v=8e9qkRcwXeM

(katalán / spanyol)

En la terra humida escric / En la tierra húmeda escribo

Nena, estic boig per tu / Nena, estoy loco por ti

Em passo els dies esperant la nit / Me paso los días esperando la noche

Com et puc estimar / Cómo te puedo amar

Si de mi estàs tan lluny / Si de mí estás tan lejos

Servil i acabat, boig per tu / Servil y acabado, loco por ti

Sé molt bé que des d’aquest bar / Sé muy bien que desde este bar

Jo no puc arribar on ets tu / Yo no puedo llegar donde estás tú)

Però dins la meva copa veig / Pero dentro de mi copa veo

Reflexada la teva llum / Reflejada tu luz

Me la beuré / Me la beberé

Servil i acabat, boig per tu / Servil y acabado, loco por ti

Quan no hi siguis al matí / Cuando no estés aquí por la mañana

Les llàgrimes es perdran / Las lágrimas se perderán

Entre la pluja que caurà avui / En la lluvia que caerá hoy

Em quedaré atrapat / Me quedaré atrapado

Ebri d’aquesta llum / Ebrio de esta luz

Servil i acabat, boig per tu / Servil y acabado, loco por ti

26 El Mexicano 2011. október 9. 11:48

@bloggerman77: Nem, a szöveg úgy szól, hogy "[...] la qual fon trelladada de aquella propria que fon arromançada en lo monestir de Portaceli de lengua latina en la nostra valenciana" – nem értem pontosan, de valami, olyasmi, hogy 'amely [biblia] le lett fordítva a portaceli kolostorban [talált] "elújlatinosodott" latin nyelvűről a mi saját valenciai nyelvünkre'.

25 Ed'igen 2011. október 9. 00:48

@zooey: Aha, most már értem. Köszi.

24 bloggerman77 2011. október 9. 00:08

@Fejes László (nyest.hu):

Én újlatin nyelvet sosem tanultam, csak az aranykori klasszikus latint meg a magyar középkori diplomatikai latint.

Tehát nem tudok katalánul, de a 'lengua latína en la nostra valenciana' az szerintem a 'mi valenciai latin nyelvünk' akar lenni. (Javítsatok ki, ha hülyeséget mondok :) )

A Biblia 1478-as, akkor meg elvileg még nem létezhettek hivatalos nemzeti nyelvű fordítások, tehát ez úgy lehetett katalán, ha az akkori egyházi hatóságok úgy értékelték, hogy ez valójában latin nyelv.

23 El Mexicano 2011. október 8. 22:35

@levako05d: Ízlés kérdése. Abszolút magánvélemény: számomra elég durva a katalán hangzása, nekem a spanyol dallamosabb, egyrészt mert szavak többsége magánhangzóra végződik, másrészt a sok diftongus még szebbé teszi.

22 El Mexicano 2011. október 8. 22:30

@zooey: Köszönöm, hogy megerősítettél.

21 zooey 2011. október 8. 21:17

@Ed'igen: Nyelvtorteneti pontossaggal nem tudom, de nem ugy van, ahogy irod, a Franco-era elott mar mindenki beszelt castellanot, meg az eldugott kis hegyi falvakban is, itt ketnyelvuek az emberek "osidoktol" fogva. Tudom a csaladi mitologiabol:) Csupan az tortent Franco alatt, - es ez valoban megbocsathatatlan, megertem a haragot, ami mostani eroszakos nyelvpolitikat mozgatja - hogy tilos volt utcan, suliban stb. helyi nyelveket hasznalni, tenyleg ugy mondtak: hable usted cristino, beszeljen kereszteny nyelven! Nalunk a csaladban a nagyszulok egymas kozott otthon mindig is valencianot beszeltek, (ami, ahogy mondtam elegge elter a mai akademizalt valtozattol, sot, a helyzetet meg bonyolitja, hogy falvak kozott is lehet elteres a kiejetes es szohasznalat teren) de a sajat gyerekeikhez a Franco-eraban csak es kizaroloag castellanoul szoltak, hogy nehogy az utcan, suliban a gyerekek "elszoljak" magukat. Ezert generaciok nem tanultak meg rendesen az anyanyelvuket. Ma persze atestunk a lo tulso oldalara, allami oktatas csak valenciai nyelven folyik, errol mar irtam. Ez bizony eroszakos politika, hisz nem kell mondanom, hogy pld. del-amerikai gyerekek hada nyogi a valenciai nyelvet, konnyu kimutatni statisztikailag, hogy mennyire rossz az iskolai teljesitmenye azoknak a gyerekeknek, akik otthon sosem beszelik, beszeltek ezt a nyelvet. (a gazdagok persze maganiskolakban jarnak, ott lehet szabadon nyelvet valasztani, es az elit altaban nem is beszeli jol a valencianot.)

20 levako05d 2011. október 8. 21:02

A katalán csodaszép nyelv. Engem leginkább a franciára emlékeztet, jelenleg az egyetemen tanulom. Tényleg, kisebb fonológiai különbségeken kívül teljesen heterogén nyelv.

19 levako05d 2011. október 8. 21:01

A katalán csodaszép nyelv. Engem leginkább a franciára emlékeztet, jelenleg az egyetemen tanulom. Tényleg, kisebb fonológiai különbségeken kívül teljesen heterogén nyelv.

18 El Mexicano 2011. október 8. 18:58

@bloggerman77: A 13–14. században. Az újlatin nyelveket a beszélőik nagyon sokáig csak úgy hívták, hogy 'az a latin, amit értünk', míg a latin pedig 'a klasszikus nyelv' volt.

17 Fejes László (nyest.hu) 2011. október 8. 18:50

@bloggerman77: Nem pont az van ott, h latin nyelvről a mi valenciai nyelvünkre?

16 bloggerman77 2011. október 8. 18:19

Amúgy mikor ébredtek tudatára a spanyolok-katalánok stb., hogy ők már nem latinul beszélnek?

Mert ebben a 15. századi Biblia kolofonban még lengua latina formulát használják...

15 doncsecz 2011. október 8. 14:46

@El Mexicano: De a regionális nyelvek előretörése azért mégsem rossz, s Ed'igennek én is helyt adok. Valaki elkezd uralkodni, akkor mindenestül akar uralkodni, még az emberek is úgy nézzenek ki mint ő, nem tiszteli az ilyen másságot.

14 Ed'igen 2011. október 8. 12:20

@El Mexicano: Habár lövésem sincs a spanyolországi nyelvpolitikáról, azért az nekem mégis gyanúsnak tűnik az érvelésedben, hogy volt egy középkori kasztillizálás (?), és onnantól kezdve mindenki kétnyelvű volt. Kérdezem inkább, mintsem állítom, hogy nem lehet, hogy a tévé a rádió elterjedése éppen a Franco érában történt, amikor a regionális nyelvek rangja (különösen a kataláné) nem volt elismerve? A kasztiliai spanyol nem akkor vált az emberek életének a részesévé, amikor már nagy számban tudott mindenki írni-olvasni, járt a sajtó mindenhová, ügeket kellett intézni írásban, és később, amikor kasztiliiai dialektusban pofázott a lakásban a tévé és rádió?

Egyszóval nem lehet mégiscsak valami hatalmi motívum a mai spanyolországi nyelvpolitikában?

Egyébként én nem értem, hogy miért kell büszkének lenni arra, hogy spanyolul válaszoltál, amikor katalánul szólítottak meg. Na mindegy, ez nem is olyan fontos.

13 El Mexicano 2011. október 8. 12:08

@doncsecz: Ellenkezőleg: a regionális nyelvek erőltetése. A spanyolosítás akkor volt, amikor a középkorban elterjedt a kasztíliai használata az egész országban. Nincsenek egynyelvű katalánok, galiciaiak és baszkok (legfeljebb néhány analfabéta a hegyek közti falvakban :)), a spanyolt mindenki beszéli, és gyanítom, hogy azok is inkább a spanyolt használják vagy ismerik jobban, akik azt állítják magukról, hogy katalán vagy galiciai vagy baszk az anyanyelvük. Egyébként amikor valaki spanyolul beszél, egyből fel is lehet ismerni, hogy mi a valódi anyanyelve: a katalánok jellegzetes akcentussal beszélnek, keményen ejtik az /l/-t (mint az angolban és a portugálban), illetve [z]-nek ejtik az /s/-t magánhangzók között (tehát aki így beszél, az tényleg katalán anyanyelvű), vagy pl. a gallegók "panaszkodós" hangnemben, kissé orrhangon beszélnek, a szóvégi /n/-t pedig [ŋ]-nek ejtik (mint a magyar harang vagy az angol singing szóban). A baszkok hanglejtése pedig olyan, mintha japánul beszélnének. :)

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X