-
Törzsmókus: (amúgy érdekes téma lehetne ezeknek a kifejezéseknek a csoportképző ereje)2012. 05. 25, 14:37 A határon túlról külhonba
-
Törzsmókus: @Pesta: ez a gúnyhatár meg kuruc szleng. nem tudom, feltűnik-e, de kívülállók számára furc...2012. 05. 25, 14:35 A határon túlról külhonba
-
Sigmoid: Ha nekem kisgyerekként nem állt össze a kép, akkor laza asszociációs láncként kezeltem. Pl...2012. 05. 25, 13:22 Béka nől a hasadban
-
Sigmoid: @gull 1: Szerintem nem kell autistának lenni ahhoz hogy ezt halandzsaként értelmezze az em...2012. 05. 25, 13:03 Béka nől a hasadban
-
Földönkívüli: @kalman: Köszönöm.2012. 05. 25, 12:46 Bugrisok és buzik
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
Régóta tudjuk, hogy az emberi agyban a nyelvi funkciók a bal agyféltekéhez kötődnek. Egy friss tanulmányból az derül ki, hogy ez nem csak ránk, hanem legközelebbi rokonainkra, a csimpánzokra is jellemző. Milyen kutatás alapján jöttek rá erre a tudósok, és mire utalhat mindez?
Figyelemfelkeltés, izgatottság, fenyegetés, agresszió, köszöntés, békekötés, meghívás kurkászásra avagy játékra: a „csimpánznyelvben” erre a sokfajta tevékenységre mind-mind külön gesztus szolgál. Ezeket a jelzéseket figyelte meg 70 csimpánznál 10 hónapon át egy georgiai kutatócsoport William D. Hopkins professzor vezényletével.
A tudósok azt tapasztalták, hogy kommunikációjuk során a csimpánzok előnyben részesítették a jobb kézzel mutatott jeleket, ami arra utal, hogy náluk is a bal agyfélteke hordozza a nyelvi funkciókat. Mindez újabb bizonyítékul szolgálhat arra, hogy az emberi beszéd a legközelebbi rokonaink gesztusnyelvéből fejlődött ki – számol be a Science Daily.
„Már régen megfigyeltük, hogy a csimpánzok inkább a jobb kezüket használják, amikor kommunikálni akarnak, de eddig úgy gondoltuk, ez csak az emberekkel való kapcsolatukra igaz. Az új kutatás eredményei viszont egyértelművé teszik, hogy ez az egymás közötti interakciókra ugyanúgy érvényes” – világít rá a kutatás vezetője.
Mindez pedig azt látszik alátámasztani, hogy beszédünk „állati rokonaink” kommunikációs rendszeréből fejlődött ki.

