-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Kínában a városiasodás gyors üteme és mértéke veszélyt jelent számos helyi nyelvjárásra, mivel tömegek hagyják el a szülőhelyüket, lépnek ki egyedi nyelvi környezetükből, és új lakóhelyükön már csekély az esélye az adott dialektus széles körű használatának, átörökítésének.
A kínai China Youth Daily című lap által közreadott friss felmérés szerint a megkérdezetteknek több mint 22 százaléka nem beszéli rendszeresen elsőként tanult nyelvét, amikor szülőhelyétől távol kerül. A válaszadók 16-25 év közöttiek voltak.
Kínában 1985-től kötelező használni az oktatásban a pekingi dialektusra épülő mandarint, a sztenderd kínait. A nyelvi egység központi törekvése sikerrel járt, az egységesítés kárát azonban a helyi dialektusok látják.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Kínaiak százmilliói mégis megszámlálhatatlanul sok nyelvjárást beszélnek a mai napig. A különböző tartományok egyes megyéiben például akár három kilométerenként is más lehet a szavak kiejtése, a szóhasználat.
Az újság összeállításában megszólalók között volt, aki arra panaszkodott, hogy a fővárosban nem talál olyan munkalehetőséget, amely lehetővé tenné saját nyelvjárása használatát. Azt is elmondta, szülőföldjén, a keleti Csöcsiang tartományban a gyerekek már az óvodától kezdve a mandarint beszélik és a fiatalok egymás közt is egyre inkább így társalognak.
Csu Csen-miao, a Sanghaji Egyetem nyelvészprofesszora szerint az emberek közti kommunikációban a mandarin rendkívül jó szolgálatot tesz, mivel Kína hatalmas területén a nyelv rengeteg változata él, sok a tájszólás, mindemellett sok nemzetiségnek saját nyelve is van. Ugyanakkor a kínai nyelvjárások fontos részét képezik a nemzet nyelvi örökségének.
A kínai oktatási minisztérium és az állami nyelvbizottság éppen ezért az idén programot indított az országban anyelvjárások és nyelvek alapos feltérképezésére és kutatására. A szakemberek úgy vélik, az internetnek ebben fontos szerep juthat: a cikkek, videók, zene és minden más, a nyelvvel kapcsolatos információ segítheti a nyelv, a nyelvi hagyományok megőrzését.
Egyes felmérések szerint Kína lakosságának körülbelül 30 százaléka, mintegy 400 millió kínai még mindig nem beszéli a hivatalos mandarint.
A sanghajiak többször szóvá tették már nyelvük háttérbe szorulását, ezért ma már a városvezetés támogatásával több mint száz helyi óvodában folyik a sanghaji nyelv oktatása és televíziós műsor is használja a nyelvet.