-
Sigmoid: @gull 1: Szerintem nem kell autistának lenni ahhoz hogy ezt halandzsaként értelmezze az em...2012. 05. 25, 13:03 Béka nől a hasadban
-
Földönkívüli: @kalman: Köszönöm.2012. 05. 25, 12:46 Bugrisok és buzik
-
Galván Tivadar: @Pesta: Ennek ellentmondani látszik, hogy Hašek következetesen az osztrák változatot idézi...2012. 05. 25, 12:11 Bugrisok és buzik
-
kalman: Érdekes ez a térkép, amit a szerkesztő berakott. Nem tudtam, hogy Nyugat-Európa szívében i...2012. 05. 25, 12:08 Bugrisok és buzik
-
kalman: @szigetva: "„bogumilek”: ez bizony egy átlátszatlan [i]." :D Most látom, én is hol így írt...2012. 05. 25, 12:05 Bugrisok és buzik
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
Hogyan kerülhető el a szexista fogalmazásmód? Erről küldött a cseh kormány útmutatót az ország minden iskolájának és minisztériumának.
Két szó a cseh szókincsből: soudce és soudkyně. A bírói hivatást gyakorló személy férfi, illetve női megfelelője. Hiába létezik azonban a főnévnek hím- és nőnemű alakja egyaránt, a köznyelvben olyannyira általános a hímnemű verzió, hogy többnyire még a nők is azzal illetik saját magukat.
Ez csupán egyetlen példa a sok közül, amelyben sokan a cseh nyelv szexista vonásainak egyértelmű bizonyítékát látják. Márpedig a szexista nyelvhasználatot politikailag korrekt fogalmazásmódra kell cserélni – határozta el a cseh kormány. Ezért az oktatási minisztérium nyelvi útmutatót küldött a Cseh Köztársaság minden egyes minisztériumának és oktatási intézményének, mely tippeket ad a szexista nyelvhasználat elkerülésének módozataira. A cél: 2010 végéig végleg leszámolni a politikailag inkorrekt nyelvi megnyilvánulásokkal.
A cikk a hirdetés után folytatódik
„Mindenhol észrevehető: az újságokban, a magazinokban, a tévében, az e-mailekben. A hímnemű főneveknek és személyes névmásoknak köszönhetően a nők mintha láthatatlanok lennének a nyelvben” – háborog Pavla Paclíková, a tanácsadó könyvecske egyik szerzője a Cseh Rádiónak. „Sokan úgy vélik, a nyelvünkben nincs női megfelelője a foglalkozásoknak. Pedig van, csak egyszerűen nem használjuk őket. Így olyan, mintha a nők tevékenységét alacsonyabb rendűnek tartanánk a férfiakéhoz képest. Még mindig elterjedt az a nézet, hogy nagyobb presztízst biztosít a hímnemű alak használata.”
Hogy az iskoláknak kiküldött kalauz pontosan milyen útmutatásokat tartalmaz, arról egyelőre nincs pontos információ. A szerkesztők szerint viszont fontos, hogy amennyiben a nők és a férfiak egyenlő jogokkal bírnak, ezt a nyelvhasználatnak is tükröznie kell.

