-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A tokiói körzeti bíróság elutasította az első olyan keresetet szerdán, amely a japán házaspárokat azonos vezetéknév viselésére kötelező törvény alkotmányosságát támadta.
A felperesek – egy házaspár és három házas nő – 6 millió jenes (13,2 millió forint) kártérítést követeltek a japán államtól, arra hivatkozva, hogy a polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezése „nemek közti egyenlőtlenséget szül”, és komoly lelki gyötrelmeket okozott nekik. Az 1947-ben hozott törvény szerint a japán házaspárok kötelesek egy és ugyanazon vezetéknevet használni. Statisztikák szerint a kötelező névváltoztatás döntően a nőket érinti: a házasok 96 százaléka a férfi családnevét használja.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kereset beadói azzal érveltek, hogy az ősi szokáson alapuló törvény sérti az alkotmány két, az egyénnel szembeni tiszteletet, illetve a férj és feleség egyenlőségét kimondó paragrafusát. Ugyanakkor az ítélet szerint ebben nem foglaltatik benne a külön vezetéknév használatára való jog.
A japán kormány azzal érvelt, hogy a törvény nem sérti a nemek közti egyenlőséget, mivel a férj és feleség egyenlő félként dönthet arról, hogy melyikük nevét vegyék fel. Japán képviselők korábban azt mondták, aláásná a családi összetartozást és a hagyományos családi értékeket, ha engedélyeznék a külön vezetéknév használatát férj és feleség számára.
A rendelkezés bírálói szerint az nemcsak nemek közti egyenlőtlenséget szül, hanem a névváltoztatásra kényszerülők karrierjének is árthat, ezért egyes japán cégek engedélyezik alkalmazottaiknak, hogy házasságuk után is korábbi vezetéknevüket használják. 2009-ben egy ENSZ-bizottság is felszólította Tokiót a törvény módosítására, egy tavalyi felmérés szerint azonban a japán társadalom megosztott a kérdést illetően: 36,4 százalék támogatja, 35,5 elutasítja a rendelkezést.