Kőrösi Csoma Sándor, a tibetisztika megalapítójának kéziratos hagyatékát és Bolyai János, a nemeuklideszi geometria első megfogalmazójának fő művét, az Appendixet 2009 júliusában az UNESCO a világemlékezet részévé nyilvánította – az MTA Könyvtárának (MTAK) eme ritkán látható dokumentumaiból A tudomány géniuszai címmel nyílik csütörtökön kiállítás.

A tárlatra a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatának keretében kerül sor.

A MTAK közleménye szerint Kőrösi Csoma Sándor hagyatéka az első életrajzírónak, Duka Tivadarnak köszönhetően került 1885 elején a Magyar Tudományos Akadémia birtokába.

„Csoma tibeti nyelvű könyvtára képezi az alapját annak a napjainkban is gyarapodó gyűjteménynek, amely Duka Tivadar és mások gyűjtéséből egyedülálló tárháza a Csomára vonatkozó, illetve a tőle származó dokumentumoknak” – emeli ki a közlemény.

A kicsiny, mindössze 36 könyvből álló Csoma-könyvtár darabjai között találhatók az úgynevezett Alexander-könyvek, amelyeket Kőrösi Csoma Sándor kérésére, részben kérdés-felelet formában írtak tibeti mesterei 1824 körül. Egyszerre jelképezik ezek a tibeti irodalomban is egyedülálló művek Csoma tibeti tanulmányainak, az általa alapított új diszciplínának, a tibetisztikának, s tágabb értelemben a buddhológiának, a buddhizmus kutatásának európai kezdeteit. A négy Alexander-könyv közül kettő kerül a kiállításon bemutatásra, ezek a tibeti műveltség egy-egy tudományterületének, a gyógyászatnak és a verstannak az alapjait összegzik.

Csoma tibeti könyvtárának nagyobbik részét azok a könyvek alkotják, amelyek szintén tibeti tanulmányútjai során, 1823 és 1830 között, vásárlás vagy ajándékozás révén kerültek a birtokába. A tárlaton a tibeti buddhizmus történetét elbeszélő krónikából és a történeti Buddha életét ismertető könyvből láthatók részletek.

„Külön tárlóban kapnak helyet Csoma fő művei, a Kalkuttában megjelent tibeti-angol szótár és tibeti nyelvtan. Kőrösi Csoma Sándor eredeti levelei, életére és munkásságára vonatkozó cikkek, újságkivágatok és fényképek, hivatalos leiratok teszik teljessé a Világemlékezet részévé vált gyűjtemény bemutatását” – olvasható a MTAK közleményében.

Bolyai János 1830-31-ben öntötte végleges formába geometriai rendszerét, melyet Appendixként ismer a világ. Műve, melynek rövid magyar címe: A tér tudománya, Bolyai Farkas hatalmas összefoglaló matematikai munkája, a Tentamen első kötetének függelékeként, appendixeként jelent meg 1832-ben. Bolyai János azonban saját költségén már 1831 tavaszán kinyomtattatott néhány példányt. Ezek egyike a szerző saját munkapéldánya volt, erre utalnak az oldalakon a sajátkezű ceruzás javításai és jegyzetei. Ezt a kötetet 2009-ben a világemlékezet részévé nyilvánították.

A kötet köré összeállított kiállítás az MTA Könyvtára Bolyai-gyűjteményének féltett darabjai közül mutat be néhány, a matematikus életére vonatkozó, dokumentumot, például kapitányi kinevezési okmányát, Habsburg János főherceg, a mérnökkar főnökének aláírásával.

Megtekinthető a kiállításon a Bolyai János magányos életének lezárultát tudató levél, melyet szolgálója, Szőts Júlia írt jelentve gazdája elhunytát.

Bolyai János korszakalkotó művét – első francia nyelvű kiadása óta – számos nyelvre lefordították. E fordításokból is bemutat egy csokorra valót a kiállítás.

A kiállítás 2009. november 5-20 között, hétfőtől péntekig naponta 10 és 20 óra között látogathat ó az MTA könyvtárában (1051 Budapest, Arany János u. 1.)