Országos szinten a maturandusok több mint fele megbukott, az oktatási minisztérium szerint a rendszerváltás óta most volt a leggyengébb eredmény. Az érettségire jelentkező diákoknak mindössze 44,47 százaléka vizsgázott sikerrel. Több olyan oktatási intézmény is volt, amelyben egyetlen diák sem ment át.

A romániai sajtóban napok óta látnak napvilágot a felelősöket firtató cikkek. Egyes vélemények szerint a lesújtó eredmény egyik fő oka, hogy a román oktatási minisztérium az idén drákói szigort alkalmazva szervezte meg az érettségit. Nulla toleranciát hirdettek a csalók, a puskázók számára, és számos iskolában kamerákat helyeztek el a vizsgatermekben. Az idén több mint hatszáz, csaláson tetten ért diákot zártak ki a vizsgáról, kétszer többet, mint tavaly. Egyes tanárok szerint a tételek túl nehezek voltak.

Ez utóbbit sokan annak tulajdonítják, hogy az elmúlt húsz évben szinte valamennyi miniszter futószalagon hajtotta végre saját reformját. Legutóbb tavaly fogadta el a parlament az új oktatási törvényt, amely januártól lépett életbe. Kommentátorok felhívták a figyelmet arra is, hogy a diákok nagy része lényegében „idomult” ahhoz az elterjedt szemlélethez, miszerint eddig könnyen lehetett érettségi bizonyítványt vagy diplomát szerezni, minden „csak” kapcsolat és pénz kérdése volt.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Daniel Funeriu oktatási miniszter részben erre is utalt, amikor a napokban úgy fogalmazott: a mostani érettségi eredmények hűen tükrözik a román közoktatás és a társadalom mai állapotát.
A bukaresti Új Magyar Szó szerdai számában úgy véli: az erőpróbán „könnyűnek találtatott” 118 ezer fiatal jelentős része feltehetően rendkívül nehezen helyezkedik majd el a hivatalos munkaerőpiacon, ahol az állások elfoglalásához többnyire vagy felsőfokú végzettséget, vagy valamilyen szakosítást követelnek meg. Szakértőket idézve a lap azt írja: az érettségi nélkül maradók „ágyútöltelékként” szolgálnak majd a fekete gazdaság számára. Kiszolgáltatott helyzetükkel várhatóan főleg a fafeldolgozás terén, a textiliparban, a mezőgazdaságban és az építőiparban élnek majd vissza.

A kudarcos érettségi nyomán kialakult helyzetben növekedhet az alacsony szintű hozzáadott értéket képviselő termékek részaránya a gazdaság egészében. Több tízezerrel növekszik majd azoknak száma, akiknek az állam munkanélküli segélyt kényszerül fizetni – vélik a szakemberek.

E lap szerint Romániában most húszezerrel több állami egyetemi hely van, mint ahány tizenkettedikesnek sikerült az idei érettségi vizsgája, ezért az egyetemek „akut diákhiánnyal” küzdhetnek a következő tanévben. A felsőoktatási intézmények úgy próbálják a helyeket betölteni, hogy ősszel újabb felvételit hirdetnek a pótérettségi után.

A Ziarul Financiar egyik felmérése szerint hozzávetőlegesen egymilliárd eurós veszteséget jelent az ország számára a mintegy száztízezer elbukott érettségiző. Ennyit tesznek ki ugyanis az oktatáshoz kötődő költségek, köztük például a beiskolázási díjak, a fizetések utáni adók, az egyetemistákhoz kapcsolható fogyasztási bevételek. Az állam az elmúlt négy évben mintegy 480 millió eurót költött az idei érettségizők oktatására és a vizsga megszervezésére, így a 44,47 százalékos sikerarány további 240 millió eurós veszteséget jelent.