Hat évre szóló megállapodást írt alá a Harvard-Yenching Könyvtár igazgatója a Kínai Nemzeti Könyvtárral, amelynek keretében összesen 51 ezer kínai nyelvű könyvritkaság digitalizálására kerül majd sor – tudhatjuk meg a boston.com-ról. Az amerikai egyetem munkatársai a legmodernebb technikát fogják alkalmazni arra, hogy digitális képeket készítsenek az ősrégi, rendkívül kényes könyvekről, tekercsekről. A Harvard állománya a legnagyobb Ázsián kívüli kínai gyűjtemény.

Ha a projekt megvalósul, az olvasmányokat ingyenesen le lehet majd tölteni az internetről. Ahogy James Cheng, az amerikai könyvtár igazgatója fogalmazott: „Változtatnunk kell azon az általános meggyőződésen, hogy a könyvritkaságokat zárt ajtók mögött kell tartani.” A pekingi nemzeti könyvtár igazgatója, Furui Zhan pedig kilátásba helyezte: ha a munka jó ütemben halad, más intézményekkel is kötnek majd hasonló megállapodást. A cél – mint mondta – az, hogy a világ összes tudósa hiteles dokumentumokon keresztül kaphasson képet Kína történelméről.

Az utóbbi idők háborús konfliktusai során egyébként számos kínai irat került külföldre az országból: a szóban forgó könyvgyűjtemény nagy része például az 1930-as években jutott át Amerikába. A projekt megvalósulásával ezek a dokumentumok most közkinccsé válnak.

A finom, törékeny iratokat eddig még a kutatók sem igen láthatták a könyvtárban. Egyrészt mert a használatba vételük tönkre tette volna őket, másrészt meg mert valós veszély volt, hogy ellopják a nagy értékű példányokat. 2000-ben ez nem kevesebb, mint 43-szor fordult elő régi iratok esetében.

Maga a digitalizálás nem lesz egyszerű folyamat: a helyreállításra szoruló példányokat először restaurálni kell, ezt követően maga a fényképezés gondosan klimatizált helységekben fog lezajlani.

Korábban a Google is kötött hasonló megállapodást a Harvard könyvtárával, ez a program azonban független attól.