A középkori könyvritkaságot A cseh reformáció művészete című kiállításnak adta kölcsön a Cseh Nemzeti Múzeum, amely maga is csak nagyon ritkán állítja ki a különleges darabot. „A cseh reformáció művészete egy igazán kiváló kiállítás, ezért úgy döntöttünk, hogy ez alkalommal kivételt teszünk és lehetővé tesszük a látogatóknak, hogy belenézzenek a Jénai-kódexbe” – mondta a CTK hírügynökségnek Michal Lukes, a Cseh Nemzeti Múzeum igazgatója.
Sokan úgy tartják, hogy a Jénai-kódex a huszita mozgalom, a 15. sz. elején Husz János tanítása nyomán Csehországból kiindult vallási mozgalom bibliája volt. A kódexet 1490 és 1510 között cseh és latin nyelven írták. Százhúsz oldalából 111-et papírra, 9-et pedig pergamenre írták, és összesen 122 iniciálé díszíti.
Az értékes kéziratot a Jénai Egyetem könyvtára őrizte, ahol rengetegen tanulmányozták, köztük Johann Wolfgang Goethe is, aki le is másolta a kódexet cseh tudósok számára. Az 1950-es években a kódexet Wilhelm Pieck, az egykori kommunista Kelet-Németország elnöke ajándékozta Prága városának.
A másolat szintén a Cseh Nemzeti Múzeum tulajdonában van. Mivel az eredeti példány rendkívül érzékeny a hőmérséklet- és páratartalom változásra, valamint az UV-sugárzásra, ezért csak nagyon ritkán veszik ki a múzeum speciális széfjéből.
A prágai várban lévő kiállítást április 4-ig kereshetik fel az érdeklődők. A tárlat célja, hogy bebizonyítsa, a cseh művészet igenis virágzott a reformáció ideje alatt is (1380-1620), és nem igaz, hogy az ellenreformáció idején az összes alkotás megsemmisült. A Jénai-kódexet csak március 30-ig nézhetik meg a látogatók.