A román kormány hétfői rendkívüli ülésén elfogadta a közoktatás és a felsőoktatás reformját célul kitűző oktatási törvénycsomagot. A jogszabálytervezetet a kormány jóváhagyása után szinte azonnal iktatták a román képviselőházban, amely elsőként vitatja meg a tervezetet, majd az a szenátus elé kerül. Emil Boc román miniszterelnök azt kérte a törvényhozó testülettől, hogy júniusig fogadja el a jogszabályt. A kormány ugyanis már az ősszel kezdődő tanévtől alkalmazná az új jogszabályt.

Daniel Funeriu oktatási miniszter szerint az új jogszabály „szellősebbé” teszi a tantervet, és bevezeti a diákok gyakoribb vizsgáztatását. A miniszter szerint a mostani vizsgaidőszakokban a diákok túlterheltek, emiatt a vizsga nem tükrözi hűen a tudásukat. Az új jogszabály szerint a hangsúlyt ezentúl nem a diákok által elsajátítandó információ mennyiségére, hanem a képességek fejlesztésére helyezik. A miniszter elmondta: az új törvény szerint a diákoknak kevesebb időt kell majd az iskolában tölteniük, és a tanároknak lesz idejük külön foglalkozni a gyengébb teljesítményű diákokkal is.

A tervezet közoktatásra vonatkozó része számos kedvező előírást tartalmaz a kisebbségek számára. Így például a magyar gyerekeknek nem kell románul tanulniuk Románia földrajzát és a románok történelmét. A kisebbségi diákoknak külön tananyag szerint tanítják a román nyelvet. A tervezet egyik legvitatottabb pontja, hogy a szülőknek bírságot kell fizetniük, ha gyermekük igazolatlanul hiányzik az iskolából. A miniszter szerint ugyanakkor a szülőknek nagyobb beleszólási joguk lesz a tananyag meghatározásába és a hibát elkövető pedagógusok büntetésébe.

Az oktatási törvény felsőoktatási fejezete egyértelműen garantálja a kisebbségi nyelven való felsőoktatást. A törvénytervezet meghatározza a multikulturális és többnyelvű egyetemek státusát, azon belül pedig szabályozza a kisebbségi nyelvű tagozatok megszervezésének formáját, és biztosítja azok autonómiáját. A törvény lehetőséget ad önálló karok létrehozására is a kisebbségek nyelvén. A kisebbségi nyelvű tagozatok számára biztosítja az arányos képviseletet és a vezetők kiválasztásának procedúráját, külön szabályzat szerint.

Az egyetemek egy része ugyanakkor úgy látja, hogy a tervezet sérti az alkotmány által biztosított felsőoktatási autonómiát. Magyari Tivadar, a körülbelül 10 ezer magyar diákot befogadó kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának vezetője hétvégi közleményében kifejtette, hogy törvénytervezet az eddiginél központosítottabb egyetemi rendszert honosítana meg, és teret enged annak, hogy külső, akár politikai hatások alakítsák az egyetemek életét.