Többféle oka lehet annak, hogy nem érkezik válasz az üzeneteinkre. Néhány közülük egészen kézenfekvő, mégis előfordul, hogy a várakozás kínzó perceiben ezekre nem gondolunk.

Mi történik a másik oldalon

Előfordulhat például, hogy nem csak mi küldtünk emailt az illetőnek, akitől a választ várjuk, hanem rajtunk kívül még több százan. Így járt évekkel ezelőtt egy ügyvéd, aki elmondása szerint 200 üzenetet is kapott naponta. Természetesen ekkora mennyiségű levélre nem tudott válaszolni, ezért tiltakozásképpen mindenkinek csak ennyit küldött vissza: „levélcsőd”.

De ő legalább ennyit válaszolt, nem úgy, mint az Oxford University Press egykori főszerkesztője. Ő ugyanis nem kívánt extra erőt kifejteni a levelek megválaszolásához. Ha olyan emailt kapott, amiben a segítségét kérték, netán utána kellett néznie valaminek, adós maradt a válasszal,a  levelet félretette. Később, ha a volt egy kis ideje, és előkerült az üzenet, akkor a válaszhoz mellékelt valamilyen szórakoztató linket, hogy íly módon tegye jóvá a késést.

Az üzenetek elkeveredésének egyik oka a spamfiók. Rejtélyes módon kerülnek oda az emailek, és a címzett anélkül törölheti, hogy megnézte volna, valóban csak levélszemetet tartalmaz-e. Sőt, ezek az üzenetek egy idő után automatikusan törlődnek. A spamkuka azonban arra is jó, hogy vele mentegetőzzünk: azért nem válaszoltunk időben, mert a levél a spamek között landolt, és csak késve vettük észre a hibát. Ezt a magyarázatot a másik fél kénytelen elfogadni, és a késedelem már nem lesz olyan bántó.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Nagyon könnyű kitörölni egy üzenetet úgy, hogy véletlenül rossz helyre kattintunk. Ezt nem észrevenni pedig még könnyebb. A válasz késlekedésének ilyen egyszerű is lehet az oka. Persze ha valaki túl gyakran törli ki véletlenül a leveleinket, gyanakodhatunk...

Van más, akire kattinthatunk

Kellemetlen érzés hiába várni a választ. Egy internetes felmérés szerint az emberek többsége ilyenkor úgy érzi, hogy semmibe veszik.

Egy etikettszakértő szerint gyakran azért levelezünk online, mert megvan rá a lehetőségünk, és nem azért, mert tényleg szükséges. Ha túl sok vagy túl hosszú levelet küldünk, az a másik fél számára terhes lehet, és a tiltakozásnak azt a módját is választhatja, hogy egyszerűen semmire sem válaszol. Az ilyen reakciót elősegítheti az is, hogy emailen sok személyt elérhetünk, ezért egyes kapcsolataink leértékelődhetnek: úgy gondoljuk, ha elveszítünk egy-egy levelezőtársat, könnyen találhatunk helyette másikat. Ez azt eredményezi, hogy kevésbé vagyunk udvariasak és kedvesek levelezőpartnereinkkel, végső esetben pedig teljesen ignoráljuk őket. Ők pedig hiába várják a választ.

Forrás

The New York Times: Is anyone there?