Magyarul tanulni Magyarországon ugyebár természetes. Az ország határain túl ugyebár korántsem az. Pedig ugyanúgy szívesen hallgatnának előadásokat az anyanyelvükön a kárpátaljai vagy a vajdasági egyetemisták is.

Épp ezért nem ritka, hogy például az észak-vajdasági kisvárosokban, a magyar határ közelében élők azt a megoldást választják, hogy magyarországi egyetemre küldik a gyerekeiket. Így nemcsak az anyanyelvi oktatást teszik lehetővé a számukra, hanem sokszor jóval közelebb is tudhatják magukhoz őket, mint ha Újvidékre vagy Belgrádba mennének tanulni. Pedig – mondják sokan a fiatalok is – szívesen maradnának mondjuk Szabadkán, ha lenne mód magyarul tanulni.

Az önálló magyar egyetem, sőt egy multietnikus egyetem indítása Szabadkán régóta rebesgetett terv. Ahogy a Magyar Szó vajdasági napilap cikkéből kiderül, most ismét felmerült a kérdés, hiszen az érettségizőknek hamarosan dönteniük kell, melyik intézményben – és melyik országban folytatják tovább az okosodást.

Még 2004-ben vetette fel a Vajdasági Magyarok Szövetsége (a legnagyobb szerbiai magyar párt) a szabadkai egyetem ötletét. Az akkori elképzelés szerint magyarul, szerbül, horvátul, angolul és németül zajlott volna az oktatás. A humán tárgyak mellett menedzserképzésen, közgazdaságtani és mérnökképzésen is részt vehettek volna a hallgatók.

A többnyelvű egyetemnek az lett volna az értelme, hogy például azok a frissdiplomások se kerüljenek hátrányba, akik Magyarországon szereztek képesítést az anyanyelvükön, és visszatérnek Szerbiába – szerbtudás, netán komolyabb idegennyelv-ismeret nélkül.

A tervben szerepelt a regionális együttműködés kialakítása is, számol be a Magyar Szó. A szegedi, pécsi, eszéki felsőoktatási intézmények bevonásával vált volna igazán multietnikussá a szabadkai egyetem.

Hogy mi lett végül az ötlet sorsa? Úgy tűnik, a politikai és szakmai viták közben valahol elsikkadt. A politikusok egymásra mutogatnak, a középiskolások pedig egyelőre hoppon maradnak.