-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Libanon fővárosában, Bejrútban álgyilkossági jelenetekkel igyekeznek felhívni a lakosok figyelmét az arab nyelv helyzetére.
Ha ma sétálnánk Bejrút utcáin, látnánk, hogy egyes járdákon sárga rendőrségi szalag vesz körbe egy arab nyelvű feliratot: „Ne öld meg a nyelvünket!” A kampány célja a figyelemfelkeltés: a szervezők egy fesztivál keretében igyekeznek rádöbbenteni Libanon lakóit; hogy ha nem tesznek sürgősen valamit, lassan elfelejtenek arabul.
A libanoniak körében ma az angol és a francia dívik: a középosztálybeli, módosabb családok régóta csak franciául társalognak otthon, míg az angol helyzetét a pop kultúra, a hollywoodi filmek és az internet erősíti folyamatosan. A legtöbb gyerek így csak idegen nyelvként, az iskolában tanulja az arabot – írja a Christian Science Monitor. A nyelv népszerűtlenségéhez az is hozzájárul, hogy a nyugati nyelvekhez képest sokan túl nehéznek tartják.
A nyelvőrző fesztivál szervezője, Nadine Touma szerint: „ha elvesztjük a történeteinket, a nyelvünket, ugyanolyanná válunk, mint bárki más: egy kultúra, ami csak a vásárlásról és az eladásról szól”.