Gyűlöletbeszéd: mindenki másképp csinálja
A gyűlöletbeszéd „forró téma”: hazánkban számos kísérletet tettek büntethetővé tételére, eddig sikertelenül. De mi a helyzet más országokban?
Magyar gyerekek kínai iskolában
Áll egy iskola Budapesten, ahol a bejárat fölött egymás mellett lobog a magyar és a kínai zászló, és ahol ugyanúgy megünneplik március 15-ét, mint a Holdújévet.
Az álomgyár születésénél rengeteg magyar bábáskodott. De mi történt azóta? Hogyan képviseltetjük magunkat mi, magyarok az amerikai filmiparban?
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
- Számon kérni valamit vagy valakit szoktunk?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
Québecben már csak francia iskolába lehet íratni a gyereket: egy kormányrendelet bezárta az egyetlen kiskaput, amely lehetővé tette az angol iskolát.
Québec márpedig francia – gondolhatták a tartományi kormány tagjai, akik a minap betömték az egyetlen jogi hézagot, amely még lehetővé tette az emigránsoknak, hogy francia helyett angol iskolába írathassák gyerekeiket.
Eddig ugyanis a bevándorlóknak módjuk volt arra, hogy – ha meg tudták engedni anyagilag – angol tanítási nyelvű magániskolába küldjék csemetéiket, ahonnan azok egy év múlva tovább léphettek az ingyenes angol közoktatásba. Így tehát állami költségvetésből egyre többen tanulhattak angolul, holott a közoktatás nyelve alapból a francia. A kiskaput kihasználók száma tíz év alatt összesen 10 ezerre nőtt.
Ezt az állapotot szüntették meg egy alkotmánybírósági módosítással – írja a The Globe and Mail. „Ha hagynánk, hogy a dolgok úgy folytatódjanak, ahogy eddig, akkor megdőlne a hosszú évek alatt kialakított kényes nyelvi egyensúly, és kikezdenénk a québecieknek azt a vágyát, hogy Észak-Amerikában egy francia társadalmat építsünk” – tartalmazza a jelentés.