Ugyanakkor a magyaroknak csupán negyedük, illetve hetedük érzékel nagy feszültséget a bevándorlók és a magyarok, illetve a fiatalok és az idősek között – derül ki a Tárki Társadalomkutatási Intézet legfrissebb kutatásából, amelynek összegzését kedden juttatták el az MTI-hez.

A tájékoztatás szerint a legutolsó, 2009-ben végzett európai összehasonlító vizsgálat adatai szerint a magyarok élen járnak a feszültségérzékenységben: mind a szegények és a gazdagok, mind a kisebbség és a többség, mind pedig a fiatalok és idősek között a magyarok éreztek legnagyobb arányban feszültséget az Európai Unió lakosai között. Ezt a kutatást most csak a magyarokra vonatkoztatva újra elvégezte a Tárki, ennek alapján látható, hogy a cigányok és nem cigányok között sok feszültséget érzékelők aránya nem változott: két éve és idén is tízből hét felnőtt magyar érez így. A szegények és gazdagok között jelentős feszültséget tapasztalók aránya ugyan csökkent az elmúlt két évben, de még most is minden második magyar érzékel számottevő feszültséget. A fiatalok és idősek közötti jelentős feszültséget érzők aránya is csökkent: a két évvel ezelőttihez képest felére, 14 százalékra olvadt azok aránya, akik generációs feszültséget tapasztalnak.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Ami az etnikai feszültségeket illeti, a cigányok és nem cigányok közötti feszültséget a romák az átlagosnál kevésbé érzékelik, de így is minden második roma származású megkérdezett tudatában van ennek. A pártszimpátia nem hat erősen a feszültségek érzékelésére, egyedül a Jobbik-szimpatizánsok érzékelik a cigányok és nem cigányok, illetve a bevándorlók és a magyarok közötti feszültséget az átlagnál jobban: a Jobbik-szavazók 78 százaléka szerint van nagy feszültség a cigányok és nem cigányok, míg 29 százalékuk szerint a bevándorlók és a többségi társadalom között. Mind a cigány-nem cigány, mind a szegény-gazdag feszültséget a városokban (de nem Budapesten) érzik a legnagyobbnak a Tárki kutatása szerint.