-
Törzsmókus: Palotanegyed!2024. 05. 15, 12:21 Scheiber Sándor utca a Józsefvárosban
-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Afrika déli részén egy barlangban meglepő felfedezést tettek a kutatók: rovátkákkal borított strucctojások töredékeire, az elvont gondolkodás legkorábbi bizonyítékára bukkantak.
A leletek kora 60 000 év, ami a kőkorszakba esik. A Fokvárostól 180 kilométerre északra található diepkloofi barlangban fellelt 270 strucctojáshéj-töredék a szimbolikus ábrázolás, a szimbólumok útján való kommunikáció és ezzel az elvont gondolkodás legkorábbi bizonyítéka – írta Pierre-Jean Texier, a Bordeaux-i Egyetem kutatója az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában a Die Welt című német lap internetes kiadása szerint (www.welt.de).
Az évezredek pusztítása nyomán csupán két-három centiméteres töredékek maradtak fenn, amelyek közül azonban egyeseket sikerült összeilleszteni. A legnagyobb rekonstruált darabka négyszer nyolc centiméteres. A leggyakrabban használt minta párhuzamos vonalakból és az ezekre egyenlő távolságban merőlegesen elhelyezett rövidebb barázdákból áll.
Texier kutatótársaival a minták tömkelegéből arra következtetett, hogy a motívumokat bizonyos szabályok és geometriai koncepciók határozták meg. A tárgyakat gyűjtötték és őrizgették, valószínűleg jelentőségük volt a kőkori vadászok és gyűjtögetők mindennapi életében. Az ismétlődő minták arra utalnak, hogy a korai kézművesek és művészek egyfajta jelképrendszert alakítottak ki.
A művészien megmunkált strucctojások tehát az ember mai szociális, kulturális és kognitív képességeinek alapjáról árulkodnak: megmutatják, hogy a hatvanezer évvel ezelőtt Afrikában élt ember gondolkodása – mintegy tízezer évvel Európába és Ázsiába történő "kivándorlása" előtt – már modern vonásokkal bírt.