A Batthyány Lajos Alapítvány keretében tevékenykedő kör tagjai – Bod Péter Ákos, Bogsch Erik, Fodor István, Freund Tamás, Granasztói György, Király Miklós, Kodolányi Gyula, Martonyi János, Roska Tamás, Vizi E. Szilveszter – sürgősnek és szükségesnek tartják a magyar köz- és felsőoktatás újjáépítését.

Az MTI-hez kedden eljuttatott nyilatkozatban emlékeztettek arra, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök miniszterként már az 1993-as közoktatási törvény preambulumában a művelődéshez való jog és a hazaszeretetre nevelés mellett a korszerű tudást biztosító közoktatási rendszert fogalmazott meg. Az ezt követő évek során nagyon sokat változott a helyzet, a teljes magyar oktatási rendszer – leginkább 2003 után – szétzilálódott, tartalmában, eredményességében, minőségében mélypontra jutott.

Az egyik legsúlyosabb következmény, hogy „közel egy évtizede a magyar diákok csökkentett érettségi szintje a tanulatlanság lavináját indította el. A 2010-es kormányváltással történelmi lehetőség adódott évtizedekre rendbe tenni dolgainkat, visszaadva azt az esélyegyenlőséget, amelyet a tudás és műveltség gyermek- és ifjúkori megszerzése jelent mindenki számára” – fogalmaztak.
A Mádl-kör a magyar köz- és felsőoktatás újjáépítése érdekében szorgalmazza, hogy az új törvények legyenek értékalapúak; „az évszázados értékekre (tudás, teljesítmény, erkölcs, szolidaritás, felelősség) alapozva érvényesítendők a modern kor elvárásai”.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A nyilatkozat aláírói leszögezték: „a nevelés és az oktatás célja és feladata legyen egyértelmű: közösségi szemléletű, rétegenként minél kiválóbb, erős nemzeti identitású, minél magasabb kulturáltságú társadalom kialakulásának megalapozása azzal, hogy ebben a folyamatban minden tehetség a nemzeti közösség értékévé váljon a tudomány, a művészetek és a sport terén egyaránt. Ugyanakkor meg kell tanítani, részint példaadással, a családi életre nevelés etikai és szellemi alapjait”.

A néhai államfő nevét viselő kör szerint „meg kell szüntetni az elmúlt évtizedben hozott közoktatási változtatásokat és egy igényes, a széleskörű műveltséget és a természettudományi alaptudást biztosító, széles skálájú, de egyszintű érettségit kell bevezetni, valamint az igényes szakmunkásképzést biztosítani azoknak, akik így tudnak reálisan boldogulni”.

Álláspontjuk szerint a felsőoktatásban világosan különbséget kell tenni az egyetem és a főiskola között.
Egyetemre csak az arra szellemileg érettek kerülhessenek be, elsősorban olyan szakok támogatásával, amelyeknek a jövő nemzedékek nevelésében, a munka és a tudomány világában, a nemzetközileg is versenyképes tudásban, az emberek gyógyításában és szociális ellátásában szerepük van – írták, hozzátéve: tudomásul és figyelembe kell venni, hogy legalább tizennyolc éven keresztül a felsőoktatásba bekerülők létszáma folyamatosan csökken.

„Meggyőződésünk alapján kérjük, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatási Államtitkársága ezeknek az alapelveknek megfelelő törvényjavaslatot a törvényhozóknak mielőbb terjessze be” – fogalmaztak, arra kérve a döntéshozókat, hogy „– a későbbi finomítások lehetőségének fenntartása mellett – támogassák ezt és ne engedjék a különböző köntösbe öltöztetett, hibás oktatási elvek visszatérését”.