A német nyelvet Európa-szerte mintegy 100 millióan beszélik, és máig a második legnépszerűbb idegen nyelv az angol után (bár a spanyol fokozatosan elhúz mellette – a szerk.). Emellett pedig – az angol és a francia mellett – az Unió harmadik munkanyelve.

Éppen ezért meglepő talán, hogy annak ellenére, hogy szépen akadnak német anyanyelvű és németül jól tudó (pl. holland vagy belga) hivatalnokok az EU-ban, a német nyelv elterjedtsége mégsem túl nagy. A Goethe Intézet – Németország nemzetközi kulturális intézete – éppen ezen kíván enyhíteni.

Az EU 2007 januárjában vezette be a többnyelvűségi portfóliót, amely az uniós állampolgárok nyelvtudásának növelését célozza. Ebbe harmonikusan illeszkedik a németnyelv-oktatás növelése, már a közoktatás alacsony szintjein is. A nyelvismeret azonban nem azonos a nyelvtudással: komoly kulturális háttértudást is feltételez.

Éppen ezen segíthet a média: egyrészt kultúraközvetítőként (az adott országról, kultúráról szóló, a nemzetközi közönségnek szóló ismeretterjesztő és dokumentumfilmek bemutatásával), másrészt a szinkronizálás elhagyásával és a feliratozás előnyben részesítésével. Néhány országban, pl. Franciaországban vagy Olaszországban (és Magyarországon is – a szerk.) nagy hagyománya van a szinkronizálásnak, amely mérhetően csökkenti a lakosság idegennyelv-ismereteit. A tradíciókkal néha nehéz szakítani, de érdemes: a többnyelvűség ugyanis olyan képesség, amely felbecsülhetetlen előnyökkel jár – mondta Hauschild asszony.