Nem kevés cinikus megjegyzést kapott a német külügyminiszter, Guido Westerwelle, miután nem sokkal a négy hónappal ezelőtti hivatalba lépését követően nem volt hajlandó angolul válaszolni egy brit riporter kérdéseire – holott kiválóan beszél angolul. „Ez itt Németország – mondta –, és Németországban az emberek németül beszélnek. Ugyanúgy, ahogyan Nagy-Britanniában angolul”.

Berlin egyik jelképe, a Brandenburgi Kapu (Forrás: Andrea Kratzenberg/sxc.hu)

Az elhivatott külügyminiszter saját bevallása szerint mindent meg fog tenni, hogy felhívja a figyelmet a német nyelv szépségeire és hasznára. Ahogy a Washington Post tolmácsolja Westerwelle szavait: „a német belépőül szolgál az ország 350 egyetemére és Európa legdinamikusabb gazdaságába. Ezen kívül kulcsot jelent a német irodalomhoz, zenéhez, filozófiához, tudományhoz, Európa nagyszerű kultúrkincseihez, így kulcs az ötletek és célok megvalósításához is”.

Európában egyébként körülbelül 101 millió német anyanyelvűt tart számon a német külügyminisztérium, s rajtuk kívül mintegy 14,5 millióan tanulják még a nyelvet az országhatáron kívül. Ez a szám viszont egyre inkább apad: három évvel ezelőtt még 17 millióan voltak kíváncsiak Goethe nyelvére. A visszaesésben minden bizonnyal az angol, majd mögötte a spanyol és a kínai nyelv térhódítása játszik szerepet.

Ezzel igyekszik szembeszállni Németország egy új kampány keretében, amely nyelvtanítási és kulturális eseményekkel igyekszik meggyőzni az embereket világszerte, hogy kezdjenek németül tanulni. Az „Ötletek nyelve” elnevezésű programra 300 millió eurót különített el a német állam. Az elkötelezett nyelvvédők emellett a belföldön elterjedt anglicizmusok – például „rent-a-bike”, „coffee shop” vagy „ticket counter” – kigyomlálását is célul tűzték ki. Harcuk nehéz, de nem reménytelen – a német vasúti társaság már tett is lépéseket az angol nyelvű hirdetések ellen.