Tapasztalataik szerint ha a társalgópartner értetlennek bizonyul, az emberszabásúak gesztusokkal vagy akár pantomimmal teszik egyértelművé kijelentéseiket.

Bár a gesztusok és a pantomim jellemzően emberi kommunikációs eszköznek számít, fogságban tartott csimpánzoknál és gorilláknál már megfigyelték a gesztusok elsajátítását. Anne Russon, a torontói Glendon Egyetem munkatársa és kollégái most olyan kutatásokat elemeztek ki az utóbbi húsz évből, amelyek a természetbe visszaengedett orangutánok viselkedését vizsgálták Indonéziában és Borneón. Ezekből pedig kiderült, hogy az állatok a vadonban is alkalmaznak gesztusokat és pantomimmozdulatokat – közölte a Der Standard osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at) a Biology Letters című folyóiratban megjelent cikkre hivatkozva.

A 18 megfigyelt eset zömében az orangutánok felszólítást erősítettek meg gesztusokkal, főleg akkor, ha az első hang-, illetve kézjelzés megválaszolatlan maradt. Olykor megtévesztésül is szolgált a pantomim: egyes állatok sérültnek tetették magukat, hogy segítséghez jussanak vagy hirtelen rávethessék magukat egy finom falatra. Az egyik nőnemű példány még utánozta is partnere mozdulatait annak háta mögött – a kutatók szerint azért, hogy jobban megértse azokat.

Ezek a megfigyelések rámutatnak arra, hogy az orangutánok testbeszédüket tudatosan változtatják, és képesek kommunikációs eszközként bevetni azokat.