-
szigetva: @scasc: „Külön vicces, hogy míg a fizikában a quantum valami irdatlan apróság, addig a "qu...2012. 05. 23, 11:51 A lírai én a mi olvasatunkban
-
Fejes László (nyest.hu): @scasc: Nos, sajnálom, de én a hozzászólásból nehezen olvasom ki azt, hogy „nahát, az MTI ...2012. 05. 23, 11:41 Francia a franciának örül?
-
scasc: @scasc: Egyébként ajánlom ezt is a figyelmedbe: www.synonyms.net/gsynonym/Rohscheiben%20%2...2012. 05. 23, 11:22 Francia a franciának örül?
-
scasc: @Fejes László (nyest.hu): 1) "Mindig lenyűgöz, amikor valaki ennyire magabiztosan nyilatko...2012. 05. 23, 11:21 Francia a franciának örül?
-
Nyenyi: Mindkét kifejezést csak eufemizmusból erőltetik évtizedek óta - pedig így túl tág a jelent...2012. 05. 23, 10:47 A határon túlról külhonba
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
Egyedi stílus – biztos, hogy elsősorban ez tesz különlegessé egy írót. De vajon mitől lesz unikum egy szerző írásmodora? Egy friss kutatás szerint a szókincs a döntő: ez alapján azonosítható be az alkotó „nyelvhasználati ujjlenyomata”.
Léteznek speciális szavak, amelyek kizárólag egyszer tűnnek fel egy-egy szerző műveiben, mintegy „nyelvi ujjlenyomatot” kölcsönözve használójuknak – állapították meg svéd kutatók olyan klasszikusok munkáit tanulmányozva, mint Herman Melville, Thomas Hardy és DH Lawrence.
A tudósok egy 1935-ös tanulmányra alapozták eredményüket. Akkor George Kingsley Zipf, a Harvard Egyetem nyelvésze kimutatta, hogy a második leggyakrabban használt szó éppen fele olyan gyakran bukkan fel egy adott szövegben, mint az első, a harmadik pedig harmad olyan gyakran és így tovább... S hogy egy-egy szerzőnél melyek pontosan ezek a szavak, abból matematikailag könnyen fel lehet állítani egy „nyelvi grafikont”.
A kutatók szerint minden szerző egy „metakönyvből” választja ki azt a szókészletet, amit beleépít a művébe. S bármennyire is igyekszik nem ismételni önmagát, egy idő után mégis kifogy az egyedi, egyszer használatos szavakból. Akkor következnek a többször használatos kifejezések – és máris kirajzolódik a csakis egy íróra jellemző, speciális görbe a „szógrafikonon”.
„Voltaképpen mindegy, hogy egy százezer vagy egy kétszázezer szót tartalmazó könyvből emelek ki tízezer szót, mindig ugyanazt a mintát kapom. Az író egész egyszerűen kivesz egy darabot a saját metakönyvéből, és ez világosan kifejezi az ő egyedi stílusát” – olvasható a kutatócsoport vezetőjének magyarázata a BBC honlapján.
Mire szolgálhat mindez? Az analízist végzők szerint ezzel a módszerrel könnyen beazonosíthatók lehetnek az eddig bizonytalan eredetű művek is. Csupán össze kell hasonlítani a kérdéses munkát a már megszületett „ujjlenyomatokkal”, és kész is a végeredmény. Ehhez persze az kell, hogy minél több ujjlenyomat készüljön el: ezen fáradoznak jelenleg az Umea Egyetem kutatói, akik további angol szerzők elemzése után más nyelvek vizsgálatára is szeretnének áttérni.

