-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy ezeréves koránnak építenek 4 millió jüanért (142 millió forint) múzeumot az északnyugat-kínai Kanszu (Gansu) tartomány muszlimok lakta településén.
A tunghsziangi (Dongxiang) autonóm megye vezetői a pénzből még az idén egy 800 négyzetméteres múzeumot hoznak létre kiállítótermekkel, digitális kivetítőkkel. Az értékes tárgyra egy figyelőrendszer fog vigyázni. A környék jellegzetes – nemzetiségiek lakta – épületeit ugyancsak rendbe hozzák.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A szakemberek megfelelő körülményeket biztosítva, csúcstechnológiai berendezésekkel vigyázzák majd az ősi dokumentum állapotát, lehetőség szerint a minimálisra lassítva annak pusztulását. Beszámolók szerint az 536 oldalt tartalmazó szent irat arab nyelven íródott és 2009-ben találták a muszlimok lakta Tunghsziangban. A kínaiak mellett brit és japán szakemberek is megvizsgálták, s álláspontjuk szerint valamikor a 9. és a 11. század közötti időszakban születhetett.
A szóban forgó példány „A” osztályba sorolt kulturális ereklye, s országos védettséget élvez; nagy valószínűséggel egyike a legrégebbi ma fellelhető koránoknak – magyarázta Ma Csing-fang (Ma Qingfang) imám a Hszinhua hírügynökség munkatársának. A helyi vallási vezető elmondta: visszautasították a kívülről érkezett ajánlatokat, abban hisznek, hogy a könyv értéke felbecsülhetetlen, a tunghsziangi emberek pedig a „lélek könyvének” tartják.
Az imám arra is kitért, hogy a megye összesen 46 darab koránt őriz, továbbá olyan könyveket, amelyek az iszlám szent iratát magyarázzák. Közülük néhány több száz éves.
A tunghsziang egy etnikai kisebbség is egyben, amely épp a térség nevéből kapta a magáét. A szó jelentése szerint ők a „keleti falvak” lakói. Összesen alig több mint félmillióan vannak, túlnyomó többségük Kanszu tartománynak ezen a részén él, kisebb csoportok Hszincsiangban (Xinjiang), Ninghsziában (Ningxia) és Csinghajban (Qinghai).
Nyelvük – amelynek nincs írott formája – hasonlít a mongolhoz, de többnyire beszélik a hivatalos mandarint is, bár van ahol a keverék tangvang nyelven kommunikálnak. Irodalmuk szájról szájra terjedt, használják az arab írásjeleket, de viszonylag nagy számban vannak körükben írástudatlanok. Szigorúan iszlámhívők, a férfiak kerek fehér fejfedőt viselnek, a nők ugyancsak takarják a hajukat.