Az ELTE Egyetemi Könyvtár egyik ritka kódexe is látható a Legendás Isztambul – Byzantiontól Istanbulig: Egy főváros 8000 éve címmel rendezett nagyszabású kiállításon az idén Európa Kulturális Fővárosának számító Isztambulban, a Sakip Sabanci Múzeumban szeptember 5-ig.

A XIV. századi pergamenkódex igazi különlegessége nem annyira az ókori szerzők műveinek olasz fordítású kivonatait tartalmazó szövege, mint inkább az utolsó oldalon található tollrajz, amelyet Nimphirius készített nem sokkal Konstantinápoly 1453-as eleste előtt – mondta el az MTI-nek Szögi László, a könyvtár főigazgatója.

Mint hozzáfűzte, a tollrajz egyedüliként őrizte meg a Hagia Sophia mellett egy oszlop tetejére 543-ban emelt Justinianus bronzszobor pontos mását. A szobrot e rajz elkészülte után nem sokkal eltávolították, majd ágyút öntöttek belőle.

A kötet egyike annak a 35 kódexnek, amelyet 1877-ben II. Abdul-Hámid török szultán az Egyetemi Könyvtárnak adományozott. A szultánt liberális politikusok juttatták hatalomra, uralkodása idején oktatási reformot vezetett be, de despotikus kormányzása miatt az ifjútörökök forradalma megbuktatta. A kódex valószínűleg azok közül a kötetek közül való, amelyek Buda 1541-es eleste után kerültek török kézre – részletezte a főigazgató.

Az ELTE Egyetemi Könyvtárának ez a neves kódexe tavaly ősszel Párizsban szerepelt kiállításon.

A hatalmas tárlat Törökország mellett 14 európai ország gyűjteményeiből több mint 500 válogatott műtárgyon, a legkorábbi ismert régészeti leletektől napjaink kortárs művészetéig festményeken, mozaikokon, szobrokon, könyveken, kódexeken keresztül mutatja be a Boszporusz menti város – amely 1923-ig főváros volt – történetét – jegyezte meg Szögi László.