-
Krizsa: Az előttem szóló mondatait sorbavéve: nem lehet érteni... nyilvánvaló, hogy nincs is felha...2012. 05. 22, 19:10 Paraszti szó
-
scasc: Na de annak a Luc'ernek legalább van köze a kénes gyógyvízhez... A kakas mit tud felmutatn...2012. 05. 22, 19:01 Leszámolna az ördöggel Harkány
-
Studiolum: Hát egy sikeres fürdőhelynek tényleg nem a lúzert kéne szerepeltetnie a címerben. Ajánlom ...2012. 05. 22, 18:02 Leszámolna az ördöggel Harkány
-
tkis: E kérdéskör iránt mélyebben érdeklődők figyelmébe hadd ajánljam az itt (mnytud.arts.klte.h...2012. 05. 22, 16:12 „Segítség! Gondolkodunk!”
-
tkis: Kis Tamás, A veláris i a magyarban, Magyar Nyelvjárások, XLIII, 5–26 (2005): mnytud.arts.k...2012. 05. 22, 15:57 Határok helyett lépcsők
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
Milyen lehetett Jeruzsálemben élni jó ezer évvel ezelőtt? Nehéz a válasz, de segíthet a kíváncsiak dolgán egy frissen felfedezett arab felirat.
Egy díszes márványtáblán lévő arab felirat, amire Jeruzsálem Óvárosában bukkantak, betekintést enged abba, hogy milyen lehetett a település élete a X. században, muszlim uralom alatt. A 10 centiméterszer 10 centiméteres, fehér márványtáblára másfél méterre a padlózat alatt bukkantak egy felújításra váró házban. A tulajdonos a törvényeknek megfelelően ugyanis kihívta a régészeket leletmentő feltárások elvégzésére, így került elő a tábla.
A feliratot Mose Saron, a Héber Egyetem professzora fejtette meg, aki szerint 910-ből, al-Muktadir kalifa (908-932) majd negyedszázados uralkodásának korai éveiből származik. A táblát egy veterán készíttette, aki ily módon mondott hálát a földért, amit szolgálataiért a kalifától kapott. A kiérdemesült katona az uralkodót egyébként állhatatos emírként emlegeti.
Ebben az időben Jeruzsálemet Bagdadból irányították az Abasszidák, akik a várost az Egyiptomban uralkodó Fátimida-dinasztiával vívott sok-sok háború során hódították el. Az Abasszida kalifák Jeruzsálemet az iszlám szent városának tartották.
Mint Annette Nagar ásatásvezető régész rámutatott, a tábla egyrészt segít majd a kutatóknak jobban megérteni, hogy milyen lehetett az élet a X. századi Jeruzsálemben, amelyet muszlimok, keresztények és zsidók népesítették be. Másrészt arra világít rá, hogy hogyan stabilizálták hatalmukat a kalifák.
„A kalifa lojalitásukért ingatlanokkal jutalmazta hű embereit, így kívánva erősíteni hatalmát a meghódított területeken, beleértve Jeruzsálemet. Pontosan úgy cselekedett, ahogy más uralkodók tették ezt különböző korokban” – hangsúlyozta a régész.

