-
Krizsa: Az előttem szóló mondatait sorbavéve: nem lehet érteni... nyilvánvaló, hogy nincs is felha...2012. 05. 22, 19:10 Paraszti szó
-
scasc: Na de annak a Luc'ernek legalább van köze a kénes gyógyvízhez... A kakas mit tud felmutatn...2012. 05. 22, 19:01 Leszámolna az ördöggel Harkány
-
Studiolum: Hát egy sikeres fürdőhelynek tényleg nem a lúzert kéne szerepeltetnie a címerben. Ajánlom ...2012. 05. 22, 18:02 Leszámolna az ördöggel Harkány
-
tkis: E kérdéskör iránt mélyebben érdeklődők figyelmébe hadd ajánljam az itt (mnytud.arts.klte.h...2012. 05. 22, 16:12 „Segítség! Gondolkodunk!”
-
tkis: Kis Tamás, A veláris i a magyarban, Magyar Nyelvjárások, XLIII, 5–26 (2005): mnytud.arts.k...2012. 05. 22, 15:57 Határok helyett lépcsők
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
Apriész fáraó (Kr.e. 589-570) „névtáblája” került elő Egyiptomban, Iszmáília közelében egy hadgyakorlat során.
A vörös homokkőből készült, hieroglifákkal borított „névjegy” két részből áll. A nagyobbik 163 centiméter hosszú, 85 centiméter széles és 58 centiméter vastag, a kisebbik 86 centiméter hosszú és 55 centiméter széles – olvasható az Archaeologica régészeti hírportálon.
Mohamed Abdel Makszúd, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Hivatal főtitkára elmondta, hogy mindkét kőtáblán látható Apriész fáraónak, a XXVI. dinasztia ötödik uralkodójának kartusa.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A kőtáblák a Tel Defna-i lelőhelyen kerültek elő, ahol a Legfelsőbb Régészeti Hivatal végeztetett ásatásokat az elmúlt években. Ezek során egy ókori katonai erődöt tártak fel, amelyet a XXVI. dinasztia második uralkodójának, I. Pszammetik fáraó (Kr.e. 664-610) idején emeltek. A katonai létesítmény helyét még II. Ramszesz jelölte ki, hogy megvédje a birodalom keleti határait. Az erődnek kereskedelmi funkciója is volt, erre haladtak el a keletről érkező karavánok.
Apriész (Uahibré) fáraó valószínűleg líbiai származású volt. Kezdetben támogatta Júda felkelését a babiloniak ellen, de Jeruzsálem elfoglalását és a zsidók babilóniai fogságát nem tudta megakadályozni. Egy katonai zendülés során ölette meg II. Amaszisz (II. Jahmesz 570-526).