Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja

Nyelvről vitatkozik kollégáival?

Kételyei támadtak?

Kálmán László nyelvész válaszol olvasóink olyan égető kérdéseire, mint például:

Ció, akció, trakció, attrakció

A mi latinunk

Mi ez az izé?

Megint a lét és nemlét határán

Tegye fel kérdését Ön is!

A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Amit a kokárdáról tudni kell

Honnan ered a kokárda, mi is az, és hogyan kell helyesen megkötni?

nyest.hu | 2011. március 15.
|  

Kokárdának magyarul szinte kizárólag a nemzeti színű szalagból, mégpedig a magyar nemzeti színű szalagból hajtott, a szív fölé helyezett kitűzőt szoktuk nevezni, mely tipikusan, de nem feltétlenül, kerek. A szónak azonban sokkal szélesebb jelentése van: jelenthet bármilyen kerek, sapkára vagy ruhára helyezett jelvényt. Szélesebb értelemben véve tehát kokárda a sapkarózsa is. De a repülőgépek oldalára festett kerek jelvény is kokárda.

A kokárda története

A kokárda divatja a 18. században indult, és eredetileg csupán a sapkára tűzött jelként viselték. Az egyszínű szalagok általában viselőjének politikai pártállását, főképpen a fennálló hatalom elleni tiltakozását tükrözték. Ezt mutatja első előfordulása is (A magyar nyelv történeti -etimológiai szótárában, 1787-ből, mai helyesírással):

...ha ... magokat a kokárdának (pártütő bokrétának) letételére meg nem határoznak, ő leperzseltetné mindeniknek kalapjából.

A nemzeti színű trikolorból hajtott kokárda csak 1789-ben, a nagy francia forradalom idején jelenik meg, és innen terjed el más nemzetekhez. Általános szokás a kokárda különböző formáinak a hadseregben való használata, ám polgári körökben sehol nem vált oly fontos nemzeti jelképpé, mint a magyaroknál. (Érdekes módon az idegen nyelvű wikipédiák egyikében sem találni utalást erre a szokásra.)

A kokárda neve

A kokárda nemzetközi szó, sok más nyelvben hasonló alakban megvan, pontosan nem is tudjuk, melyikből került a magyarba. Az azonban biztos, hogy a szó végső eredete a francia. A töve a coq, azaz 'kakas', és ebből született meg a cocarde, mely'kakastaréj' 'hiú, öntelt, korlátolt' jelentéssel bírt. Az új jelentése a bonnet à la cocarde 'kakastaréjos sapka', illetve 'öntelt ember sapkája' szerkezet rövidülésével alakult ki. (Figyelem! A cocarde nem keverendő össze a cocard-dal, mely monoklit, szem alatti véraláfutást jelent!)

Kokárdahelyesség, kokárdaművelés

Néhány évvel ezelőtt még egészen természetesnek tartottuk, hogy a kokárdán a piros van kívül, a zöld van belül.

A „hagyományos” kokárda
A „hagyományos” kokárda
(Forrás: Wikimedia commons)

Ám ez a hajtási mód nem felel meg a nemzetközi normáknak, az általános szokás szerint ugyanis a zászló felső sávja kerül belülre, az alsó kívülre. Egyesek Szendrey Júlia tévedésére vezetik vissza a magyar szokást, állítólag ő készítette el Petőfi kokárdáját hibásan, és aztán a Petőfit utánzó forradalmárok követték.

A „helyes” magyar kokárda
A „helyes” magyar kokárda
(Forrás: Wikimedia commons)

Ez azonban joggal megkérdőjelezhető. Először is, bár az általános szokás tényleg ez, annak kivételek is. Például az észt légierő kokárdáján is a zászló felső sávja van kívül, az alsó belül:

Az észt légierő jelvénye
Az észt légierő jelvénye
(Forrás: Wikimedia commons)

Ráadásul ha egyszer a negyvennyolcas forradalmárok egy bizonyos módon kötötték a kokárdát, akkor a velük való azonosulásunkat miért ne fejezhetnénk ki egy ugyanúgy kötött kokárdával, függetlenül attól, hogy az a nemzetközi szokásoknak vagy bármiféle más szabályoknak megfelel-e.

Mi tehát a helyes kokárdaviselet? Helyes dolog a kokárdát úgy viselni, ahogy nekünk tetszik, ahogy számunkra kellemes, ahogy számunkra kifejezi azt az érzést, amit ki szeretnénk fejezni vele. A magyarok istene óvja ezt az országot attól, hogy még a helyes kokárdaviseletből is kioktassák egymást a köztársaság állampolgárai, pláne, hogy a kokárdaviseleti módokból ideológiai kérdés legyen, vagy akár „jobbos” és „balos” kokárdaviseleti szokások alakuljanak ki.

Mindenkinek boldog ünnepet kívánunk! Egyenlőség, szabadság, testvériség!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
8 Krizsa 2012. június 2. 08:33

Az "öntelt ember sapkája" – nocsak! Muszáj volt ezt ide?... hm... "értékítélet"?

A francia nyelv hány éves? A francia a volt Római Birodalom mai észak-franciaországi területein a latin nyelv helyi változatából alakult ki. Befolyással volt rá az őslakosok kelta, majd a birodalom bukása után a germán eredetű frank hódítók nyelve. Első írásos emléke a Strasbourgi eskü, amely 842-ben, ófranciául íródott és még jobban hasonlított a latinra, mint a mai franciára.

A magyar nyelv ősiségén vitatkoz(tok), de a – szerintem – magyarnál is fiatalabb héber legkevesebb 3000 éves. Tehát ezt vesszük alapul a szavak (gyökök) eredetéhez.

A KX gyök: a héber ki = hányás (ki-),

ki'akéa = krákog, köhög – ki'aká = kotkodál, lerombol, elpusztít.

A KK gyök ősi értelme tehát a kakas-tyúk durva, ismétlődő hangadása, embernél pedig megbetegedés, esetleg pusztulás.

A KCh gyök: kocháv = csillag, bogáncs (az o/u/v triász, tehát nem az "igazi" 'v' hang).

A KK gyök: kikár = körönd, kenyér, cipó. Lásd még: keksz, koksz, kókusz:-).

Itt van: köralakú.

Ja, hogy a héberféle nyelven beszélők messze voltak a magyarféle – nem is magyar, hanem az ősi kárpátnyelvtől? Miért, a franciák közelebb voltak? Mikor voltak közelebb? Szóval nix francia eredet. Mi maradt, ami biztos? Az, hogy a héber nyelv a latint és minden leszármazottját biztosan megelőzte. A kárpátnyelvet (a jégkorszakok-felmelegedések délebbre és visszavándorlásainak idején) ugyan nem előzte meg... hanem azonos volt vele.

7 Annie. 2012. március 15. 14:41

Végre már egy normális cikk a sok "a kívülpiros az nemhelyeeees!" mellett. Száz emberből 99 felülről kezdené el sorolni a színeket, ha bármi színeset mutatnak neki, ez a "helyesen belülről kell" tipikusan olyan szabály, amit azért talál ki valaki, hogy örüljön, hogy egyedül ő tudja helyesen. Különben is ha ez ekkora kardinális kérdés a heraldikusoknak, akkor 160 éven keresztül hogyhogy nem tűnt fel nekik? Nekem legalábbis némi gyanúra ad okot, hogy a kívülzöld kokárdák akkor kezdtek el terjedni, amikor Orbán felszólította a híveit, hogy hordjanak kokárdát.

és végre valaki azt is átlátja, hogy nem az sajátít ki egy jelképet, aki használja, hanem az, aki átengedi neki. szeretem a Nyestet :)

6 Fejes László (nyest.hu) 2011. március 16. 20:47

@Dödölle: Mi úgy gondoljuk, a kisajátítást az teszi lehetővé, hogy vannak, akik nem tűzik ki a kokárdát azért, mert mások kitűzik. Ha mindenki kitűzi, senki nem sajátíthatja ki.

A kokárda csak egy "bandához" való tartozást jelenthet: a negyvennyolcas forradalmárokéhoz.

5 Fejes László (nyest.hu) 2011. március 16. 20:45

@varpho: Köszönjük!

3 Dödölle 2011. március 15. 17:56

Néhány millió ember számára a kérdés feleslegessé vált: egy [moderálva] bandának köszönhetően nem fogunk kokárdát kitűzni, míg EZEK a hatalom közelében vannak. Megútáltatták velünk. Mint ahogy magukat is...

2 varpho 2011. március 15. 17:06

érdekes cikk, az alapján egy egyesített változatot rajzoltam: varpho.deviantart.com/art/kokarda-201041523 ;)

1 peripetia 2011. március 15. 15:12

"Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!" -Nem szólok!- mondta az agresszív kismalac.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X