Kokárdának magyarul szinte kizárólag a nemzeti színű szalagból, mégpedig a magyar nemzeti színű szalagból hajtott, a szív fölé helyezett kitűzőt szoktuk nevezni, mely tipikusan, de nem feltétlenül, kerek. A szónak azonban sokkal szélesebb jelentése van: jelenthet bármilyen kerek, sapkára vagy ruhára helyezett jelvényt. Szélesebb értelemben véve tehát kokárda a sapkarózsa is. De a repülőgépek oldalára festett kerek jelvény is kokárda.

A kokárda története

A kokárda divatja a 18. században indult, és eredetileg csupán a sapkára tűzött jelként viselték. Az egyszínű szalagok általában viselőjének politikai pártállását, főképpen a fennálló hatalom elleni tiltakozását tükrözték. Ezt mutatja első előfordulása is (A magyar nyelv történeti -etimológiai szótárában, 1787-ből, mai helyesírással):

...ha ... magokat a kokárdának (pártütő bokrétának) letételére meg nem határoznak, ő leperzseltetné mindeniknek kalapjából.

A nemzeti színű trikolorból hajtott kokárda csak 1789-ben, a nagy francia forradalom idején jelenik meg, és innen terjed el más nemzetekhez. Általános szokás a kokárda különböző formáinak a hadseregben való használata, ám polgári körökben sehol nem vált oly fontos nemzeti jelképpé, mint a magyaroknál. (Érdekes módon az idegen nyelvű wikipédiák egyikében sem találni utalást erre a szokásra.)

A cikk a hirdetés után folytatódik

A kokárda neve

A kokárda nemzetközi szó, sok más nyelvben hasonló alakban megvan, pontosan nem is tudjuk, melyikből került a magyarba. Az azonban biztos, hogy a szó végső eredete a francia. A töve a coq, azaz 'kakas', és ebből született meg a cocarde, mely'kakastaréj' 'hiú, öntelt, korlátolt' jelentéssel bírt. Az új jelentése a bonnet à la cocarde 'kakastaréjos sapka', illetve 'öntelt ember sapkája' szerkezet rövidülésével alakult ki. (Figyelem! A cocarde nem keverendő össze a cocard-dal, mely monoklit, szem alatti véraláfutást jelent!)

Kokárdahelyesség, kokárdaművelés

Néhány évvel ezelőtt még egészen természetesnek tartottuk, hogy a kokárdán a piros van kívül, a zöld van belül.

A „hagyományos” kokárda (Forrás: Wikimedia commons)

Ám ez a hajtási mód nem felel meg a nemzetközi normáknak, az általános szokás szerint ugyanis a zászló felső sávja kerül belülre, az alsó kívülre. Egyesek Szendrey Júlia tévedésére vezetik vissza a magyar szokást, állítólag ő készítette el Petőfi kokárdáját hibásan, és aztán a Petőfit utánzó forradalmárok követték.

A „helyes” magyar kokárda (Forrás: Wikimedia commons)

Ez azonban joggal megkérdőjelezhető. Először is, bár az általános szokás tényleg ez, annak kivételek is. Például az észt légierő kokárdáján is a zászló felső sávja van kívül, az alsó belül:

Az észt légierő jelvénye (Forrás: Wikimedia commons)

Ráadásul ha egyszer a negyvennyolcas forradalmárok egy bizonyos módon kötötték a kokárdát, akkor a velük való azonosulásunkat miért ne fejezhetnénk ki egy ugyanúgy kötött kokárdával, függetlenül attól, hogy az a nemzetközi szokásoknak vagy bármiféle más szabályoknak megfelel-e.

Mi tehát a helyes kokárdaviselet? Helyes dolog a kokárdát úgy viselni, ahogy nekünk tetszik, ahogy számunkra kellemes, ahogy számunkra kifejezi azt az érzést, amit ki szeretnénk fejezni vele. A magyarok istene óvja ezt az országot attól, hogy még a helyes kokárdaviseletből is kioktassák egymást a köztársaság állampolgárai, pláne, hogy a kokárdaviseleti módokból ideológiai kérdés legyen, vagy akár „jobbos” és „balos” kokárdaviseleti szokások alakuljanak ki.

Mindenkinek boldog ünnepet kívánunk! Egyenlőség, szabadság, testvériség!