Borisz Taraszjuk volt ukrán külügyminiszter, parlamenti képviselő szerint a román és magyar politikusok átpolitizálják a nyelvhasználat kérdését.

Az ukrán parlament európai integrációs bizottságának elnöke erről szerdán beszélt Kijevben, s azt a véleményt képviselte, hogy választások előtt egyes román és magyar politikusok a szavazatszerzés érdekében átpolitizálják a nyelvhasználat kérdését.

Taraszjuk a Viktor Juscsenkót az elnöki székbe segítő 2004-es „narancsszínű forradalom” óta eltelt öt év ukrán külpolitikáját jellemezve elmondta, hogy bár Kijev 2005 áprilisában nem kapott meghívást a NATO Tagsági Akciótervébe (MAP), három év alatt az abban foglalt követelmények 90 százalékát de facto teljesítette. Ezen kívül emlékeztetett arra, hogy a 2008-as bukaresti NATO-csúcson nyitva hagyták Kijev előtt a NATO-csatlakozás lehetőségét.

A Leonyid Kucsma korábbi elnök, majd Viktor Juscsenko idején is külügyminiszteri tisztséget betöltő politikus bírálta Viktor Janukovics volt kormányfőt, aki 2006-ban Brüsszelben elzárkózott Ukrajna NATO-tagságától, mondván, hogy enélkül Kijev már megkapta volna a meghívást a MAP-ba.

Taraszjuk bírálta az Európai Uniót is, amely szerinte nem megfelelő módon reagált a „narancsszínű forradalomban” főszerepet játszó demokratikus erők győzelmére, és csupán a szomszédsági programot kínálta fel számára, míg végül lengyel és svéd kezdeményezésre elfogadták a keleti partnerség programját. Felidézte, hogy minisztersége idején zárultak le a tárgyalások az egyszerűsített vízumrendszerről az EU-val, és reményét fejezte ki, hogy 2010 második felében aláírhatják a vízummentességről szóló megállapodást. Kitért arra, hogy végső szakaszban vannak a társulási szerződésre vonatkozó keretszerződésről folyó tárgyalások.

Az orosz-ukrán viszony rosszabbodását Taraszjuk annak tudta be, hogy az orosz vezetés kedvezőtlenül fogadta és veszélyként érzékelte az ukrajnai demokratikus erők győzelmét a 2004-es elnökválasztáson.

Taraszjuk, akinek pártja, az Ukrajnai Népi Mozgalom (RUH) Julija Timosenko kormányfőt támogatja a vasárnapi elnökválasztáson, a választások utáni ukrán külpolitikára vonatkozó kérdésre válaszolva nem bocsátkozott jóslásokba, mondván, hogy „Oroszországtól eltérően itt nem lehet tudni előre, ki lesz az elnök”. Szerinte Timosenko és az ellenzéki Régiók Pártja elnöke, Viktor Janukovics volt kormányfő kerül be a második fordulóba.

Janukovics győzelme esetén a jobboldali politikus a NATO-val fenntartott kapcsolatok gyengülését, az orosz nyelv beígért, második hivatalos nyelvként történő bevezetése miatt a társadalmi feszültségek növekedését jelezte, a feszültség főként az ország nyugati és középső részén éleződhet ki.

Az MTI kérdésére, hogy a kötelező ukrán nyelvű iskolai felvételik miatt a kisebbségek nem kerülnek-e hátrányos helyzetbe, a politikus kifejtette: választások előtt egyes román és magyar politikusok a szavazatszerzés érdekében átpolitizálják a nyelvhasználat kérdését.

Emlékeztetett arra, hogy annak idején ő írta a magyar-ukrán kisebbségi jogok nyilatkozatának tervezetét, amely azóta is működik, s amelynek fő célja az volt, hogy politikai síkról szakmaira tereljék a kérdést. Bírálta a magyar parlament által elfogadott nyilatkozatot, amely szerinte nem segíti elő a két ország közötti kapcsolatok megerősödését és elmélyítését. Mint mondta, ezt a kérdést a két ország végrehajtó szervei közötti együttműködéssel kell megoldani, és erre jó példaként említette Balázs Péter külügyminiszter és Ivan Vakarcsuk ukrán oktatási miniszter decemberi tárgyalását.