-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A makákók jóval többször adnak ki rövid hangot, mint hosszút. Kutatók szerint ez segíthet jobban megérteni az emberi nyelv eredetét.
Az emberi nyelvben is felfedezhető ez: a leggyakrabban használt szavaink, az „egy” és az „a” kimondásához sem kell sok idő.
Stuart Semple, a brit Roehamptoni Egyetem kutatója szerint ez a tény segíthet többet kideríteni az emberi nyelv eredetéről. Az úgynevezett rövidség törvénye alapján minél rövidebb egy szó, annál gyakrabban használjuk, míg a hosszabbakat jóval ritkábban. „Ezáltal hatékonyabb a kommunikációnk, mert nem tart örökké, amíg a másikkal dolgokat közlünk. És ez az összes nyelvre érvényes” – magyarázta Semple.
Semple kutatótársaival egy tajvani makákófajt (Macaca cyclopsis) vizsgált meg tüzetesebben, hogy kiderítse, vajon az állatvilágban is érvényes-e a rövidség törvénye.
A makákók gyakran kommunikálnak hangokkal: 35 különböző hangjelzéssel rendelkeznek, igaz, ezek pontos jelentése még magyarázatra vár. A kutatók a hangadás hossza és alkalmazásának gyakorisága közötti összefüggést elemezték.
Úgy tapasztalták, hogy a legtöbbször kiadott hangok – üdvözlések, morgások, kedveskedések – igen rövidek voltak: ezek alkották a mindennapi szókincsüket. Azok pedig, amelyek ritkán fordultak elő – például üvöltések vagy síró hangok – nagyon hosszúra nyúltak.
A makákók nem csak időt és energiát takarítanak meg ezzel, de így sikerül azt is elkerülniük, hogy a ragadozók túlzottan felfigyeljenek rájuk – idézte a kutatókat a BBC.
Az emberek és a makákók közötti hasonlóság utalhat arra, hogy közös ősünk is alkalmazhatta a „rövidség törvényét”.