„A szomszédos államok európai uniós csatlakozási szándéka, illetve uniós tagsága nem hozott tartós és egyértelmű javulást a Kárpát-medencében, kisebbségi sorban élő magyarság életlehetőségeit illetően. Felszólítjuk a szomszédos országok kormányait, pártjait, civil szervezeteit, írószervezeteit, az Európai Unió intézményeit, jogvédő szervezeteit: képviseljék és szorgalmazzák, hogy a demokrácia és az emberi jogok szellemében minél teljesebben valósulhasson meg a gyakorlatban a kisebbségi magyarok és minden kisebbség jogegyenlősége nyelvének elsajátításában és szabad használatában, kulturális identitásának megőrzésében is” – írta a hat szervezet az MTI-nek július 9-én eljuttatott állásfoglalásában.

A Magyar Írószövetség, a Tokaji Írótábor, az Írók Szakszervezete, a Fiatal Írók Szövetsége, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar PEN Club által jegyzett állásfoglalásban felidézik, hogy a kisebbségi sorsban élő magyarságnak az I. világháború befejezése óta számos helyen és számos alkalommal súlyos sérelmeket kellett elszenvednie magyar anyanyelvű, nem magyar állampolgárként.

„1990 után reménykedtünk, hogy Európa ezen részének demokratizálódása, az Európai Unió jogrendszere a térség országaiban is jótékony hatású lesz, ám a 21. századba átlépve is számos aggasztó jelenséggel szembesülünk. Egyes államokban jogszabályokkal korlátozzák a magyarság nyelvhasználati lehetőségeit, s különösen a tanulóifjúságét, akiket így gátolnak anyanyelvüknek és az ahhoz kötődő kultúrájuknak az elsajátításában” – fejtették ki, hozzátéve: a problémák sorába az is beletartozik, hogy eltorzítják az egykori Magyar Királyság hiteles történelmét, művelődéstörténetét, s a nyilvános helyeken akadályozzák, korlátozzák a magyar nyelvű feliratok elhelyezését.