Szaparmurat Nijazovot (1940-2006) még az elmúlt száz év számos diktátora között is úgy tartják nyilván, mint aki a legnagyobb tökélyre fejlesztette a személyi kultuszt. Az idő haladtával rendeletei egyre bizarrabbak lettek. Amikor 1997-ben orvosai eltiltották a dohányzástól, akkor azonnal betiltotta a dohányzást mindent nyilvános helyen. 2001-ben betiltotta az operát, a balettet és a cirkuszt, mert ezeket nem tartotta a türkmén hagyományok részének. 2004-ben betiltotta a hosszú haj viseletét férfiak számára, 2005-ben bezáratta az összes vidéki kórházat és könyvtárat, 2006-ban pedig a nyugdíjasok harmadától megvonta az összes nyugdíjfolyósítást. Még szerencse, hogy a sok érintett beteg türkmén nyugdíjassal együtt ő is meghalt ugyanebben az évben. Reméljük, hogy a jövőben más politikusok sose igyekeznek túltenni a nagy türkmén vezetőn. De lássuk végre Türkmenbaşy nyelvészeti tevékenységét.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Nijazov még Türkmenisztán Szovjetunióból történt kiválása előtt, 1990-ben lett a köztársaság politikai vezetője. A pozícióját a függetlenség utáni választáson is megtartotta, bár ez nem meglepő, mivel ő volt az egyetlen jelölt. A türkmén nyelv írásmódjának megváltoztatása volt az egyik első nyelvi vonatkozású rendelete. A türkmént 1929-ig az arab ábécével, majd tíz évig latin betűkkel írták, a szovjet időkben, 1938-tól 1991-ig pedig egy módosított cirill ábécével. A függetlenség után Nijazov bevezette a jelenleg is használt latin írást, amely a rokon török nyelv írásán alapul, mely Musztafa Kemal Atatürk (1881-1938) 1929-es írásreformjához köthető.

Nijazov nem utoljára vett példát Atatürktől. A modern Törökország megalapítója eredetileg Musztafa Kemal néven született. A családnevek használatát csak 1934-ben tették kötelezővé Törökországban. Ekkor vette fel a török politikus – pontosabban „adták neki” egy speciális rendelettel – az Atatürk nevet, ami azt jelenti, hogy a „törökök atyja”. Ezt a családnevet egyébként senki más nem veheti fel a fenti rendelet szerint.

Tanulva Atatürk példájából, Nijazov egy éven belül felvette a Türkmenbaşy nevet, ami azt jelenti, hogy „a türkmének vezére”. Tartva lendületét, egy évvel később átnevezte a korábbi Krasznovodszk városát – ami a régi türkmén Kizil-Szu („vörös víz”) név szó szerinti fordítása volt – saját maga új nevéről Türkmenbaşynak, mely nevet a város máig viseli. Később iskolákat, repülőtereket és még egy meteoritot is elnevezett magáról vagy családtagjairól.

A hírhedt emlékmű, melynek tetején a vezér 12 méteres szobra mindig a nap felé nézett... (Forrás: wikimedia commons)

A hónapok és a hét napjait 2002-ben nevezte át Türkmenbaşy. Januárból nemes egyszerűséggel Türkmenbaşy lett, áprilist anyjáról nevezte el, szeptembert pedig a saját maga által írt könyvről Ruhnamának, mert az szeptember 19-én jelent meg. Más hónapok új nevein egy kicsit kevésbé látszódott a vezér személyiségének lenyomata, de azért az is mindig ott bujkál valahol. A türkmén zászló napjául saját februári születésnapját választotta, és ezért lett Baýdak, azaz „zászló” február új neve.

A hét napjainak az volt a bűne, hogy perzsa eredetűek voltak, ezért ők is új türkmén nevet kaptak. Ezek szerencsére mentesek voltak a személyi kultusztól. A vasárnap neve például dynçgün lett, azaz „pihenőnap”. Az átnevezések ötlete egyébként feltehetőleg nem Türkmenbaşy sajátja volt, hanem egy török üzletember javasolta neki, sejtve hogy a vezér hiúságát legyezve előbbre viheti saját üzleti céljait. A névváltozások törvénybeiktatása után azok 2008-ig érvényben is maradtak, és minden állami médiában ezeket kellett használni.

Türkmenbaşy egyéb rendeleteinek is voltak nyelvi vonzatai. A himnusz refrénje is a nagy vezérre utalt, amíg 2008-ban meg nem változatták. A playback éneklés 2005-ben lett tilos. Az internetkávézókat már 2001-ben betiltotta, ennek is köszönhető, hogy a lakosság kevesebb mint egy százaléka volt internetfelhasználó még 2005-ben is. Az orvosoknak sem a hippokratészi esküt kellett letenniük, hanem Türkmenbaşy személyére kellett felesküdniük. A könyvtárak bezáratását pedig azzal indokolta, hogy a türkmén polgároknak elég a Koránt és a saját maga által írt Ruhnamát olvasniuk, e kettőből mindent megtudhatnak.

A diktátorok örökségétől nem könnyű megszabadulni, még ha az annyira bizarr is, mint Türkmenisztán esetében. Türkmenbaşy forgó aranyszobrát például a vezér halála óta tervezték eltávolítani. Négy évvel később került rá végül sor, ráadásul úgy tűnik, hogy a külvárosban újra felállították, egy kicsit eldugva...

Forrás

BBC: Turkmen go back to old calendar

Eurasianet: Turkmenistan: Golden Turkmenbashi Statue is Back