-
Pesta: Ha már arab, a Brit-szigeteken az etnikum gyorséttermein a legviccesebb felirat: 100% HALA...2012. 05. 21, 18:10 Nem túl fasza név...
-
Pesta: @peterbodo: biztos dialektikus változat hangátvetéssel.2012. 05. 21, 18:06 Nem túl fasza név...
-
Pesta: Vagy amikor a skót vendégtanárunk megütközött rajta, hogy a sajt egy étel. :)2012. 05. 21, 18:04 Nem túl fasza név...
-
Máthé Elek: Amerikai barátaim a Fakanál és Fatál éttermek nevén ütköztek meg. Én kérek elnézést...2012. 05. 21, 17:23 Nem túl fasza név...
-
peterbodo: A legnagyobb az nem akbar?2012. 05. 21, 17:20 Nem túl fasza név...
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
A haifai egyetemen izraeli kutatók új módszert fejlesztenek ki a hazugságok leleplezésére.
A kézírás elemzésével a kutatók szerint felismerhető, hogy a leírt szöveg igaz vagy hamis. A kutatáshoz 34 hallgatót vizsgáltak meg, akik azt a feladatot kapták, hogy egy valós és egy kitalált történetet vessenek papírra, pontosabban egy szenzorokkal ellátott felületre.
Kiderült, hogy a valós alapú szöveg jócskán különbözött az ugyanazon személy által leírt kitalációtól. A részt vevők írásképeinek részletei, például a különböző betűk egymáshoz viszonyított aránya anélkül változtak, hogy a hallgatók észrevették volna.
A kutatók ezt azzal magyarázták az Applied Cognitive Psychology című szaklapban, hogy egy író ember nem gondolkodik azon, hogy mekkora egy A betű az O-hoz képest, hanem csak azon, hogy mit írjon és hogyan fogalmazza azt meg – jelentette a Die Welt című német lap internetes kiadása.
Az észrevétlen eltérések oka, hogy a kitalált szöveg esetén koncentrálni kell a hazugságra, miközben húsz éves kortól maga az írás automatizált folyamat. Mivel a hazug a füllentéssel van elfoglalva, az automatizált folyamatok részlegesen blokkolódnak: a hazugságok által igénybe vett agyterület hiányzik az íráshoz – ezért változik az íráskép.
Ennek ellenére gép nélkül továbbra is nehéz lesz leleplezni egy kijelentés valódiságát. Akadnak ugyanis olyan füllentők, akiknek sikerül szavahihetőnek tűnniük. Nem is beszélve a gyerekekről, akik egy általuk hallott élményt képesek úgy előadni, mintha tényleg velük történt volna.

