Az ukrán hadsereg számára továbbra is gondot jelent, hogy a Kárpátaljáról besorozott újoncok 20 százaléka nem beszéli az államnyelvet, ezért a magyar és román nemzetiségű rekruták zömét a kiképzés során kell megtanítani ukrán nyelvre.

Kárpátalján befejeződött az influenzajárvány miatt három hétre felfüggesztett őszi sorozás, és a Magyarországgal szomszédos ukrajnai megyéből 770 sorköteles fiatal vonult be a hadseregbe. Az ukrán haderő számára azonban kihívást jelent, hogy a magyarok és a románok lakta településekről behívott ifjak többsége egyáltalán nem beszéli sem az ukrán, sem az orosz nyelvet – adta hírül pénteken az ungvári ua-reporter.com internetes hírportál.
Kárpátaljáról a nemzetiségi rekrutákat ezért először a szárazföldi csapatok Csernyihiv megyei kiképzőközpontjába irányítják, ahol három hónapos kiképzést és alapfokú nyelvismereteket kapnak, s csak az ezt követő eskütétel után kezdik meg a szolgálatot a hadsereg különböző alakulatainál – mondta el a hírportálnak Ivan Balasov, a kárpátaljai hadkiegészítő parancsnokság helyettes parancsnoka. Mint kifejtette, korábban az államnyelvet nem beszélő sorköteleseket nem is hívták be, ám mostanság, amikor nagyon sok a beteg fiatal, minden egészséges újoncra szükség van. A nyelvismeret hiányával kapcsolatos problémát – tette hozzá – úgy oldották meg, hogy a besorozottak közül kiválogatják azokat, akik legalább két nyelvet, vagyis az anyanyelvükön kívül az ukránt vagy az oroszt is beszélik. A kiképzés során az ő közreműködésükkel igyekeznek pótolni – az iskola helyett – az újoncok nyelvismereti hiányosságait.
Ukrajnában a tényleges katonai szolgálat a szárazföldi csapatoknál és a légierőnél egy évig, míg a haditengerészetnél 18 hónapig tart. A felsőfokú végzettséggel rendelkező sorköteleseket kilenc hónapra hívják be.