@suburru: Köszönjük az észrevételeket, az elgépelést javítottam.

A sumer/sumér alakpárról annyit, hogy a jelenlegi helyesírási szótárak valóban a sumer alakot hozzák, de pl. a Magyar Értelmező Kéziszótárban még sumér van. Mi itt a nyesten nem nagyon szeretünk hinni abban, hogy mindig egy dolog a "helyes": a magyar nyelvhasználók igenis használják a sumér alakot, tehát az helyes. Ami persze nem jelenti, hogy a sumer helytelen lenne. Az pedig, ha szótörténeti érvek alapján kezdenénk el méricskélni, mi miként helyes, igen messzire vezetne...

Maga a cím elég félrevezető, még ha az első mondatban pontosítanak is. A szótárnak nem azért asszír szótár (Chicago Assyrian Dictionary) a neve, mert csak az asszír nyelvjárással foglalkozik, hanem azért, mert... igazából nem tudni. :) Talán a ninivei könyvtár miatt? Mindenesetre a szótár honlapja szerint az akkád minden nyelvjárását bemutatja ("The Chicago Assyrian Dictionary, initiated in 1921 by James Henry Breasted, is compiling a comprehensive dictionary of the various dialects of Akkadian...). Szintén problémás azért is, mert ma asszír nyelvnek egy arámi nyelvjárást mondanak, ahogy ez egy kommentben olvasható is. Nem túl szerencsés az asszír-akkád összetétel sem, uis nem ez a nyelvjárás az, amely a harmadik legkorábbi (ezen is el lehetne vitatkozni, a mezopotámiai, sőt a protoírásokat tekintve az iráni régió is megelőzi Egyiptomot), hanem az óakkád. Az akkádnak pedig nemcsak két dialektusa volt: az említett óakkád mellett van, aki külön nyelvnek, van, aki akkád dialektusnak tekinti az eblait, emellett el szokták különíteni az amarnait, a nyugati régió akkádját is, és találkozhatunk ugarit akkád nyelvkönyvvel is.

Egyéb problémák is akadnak a szövegben: ma már a sumér helyett rég a sumer alakot használjuk, mivel az ékezet a francia sumérienne szó átvételéből származik, de ott nem hosszúságot jelöl. Néhány gépelési hiba is maradt a szövegben (90 évei munkával, egyterületen élő), az Oriental Institute fordítása nem Keletkutató Intézet, s az sem biztos, le kell-e fordítani. A cikk végén leglább megjegyzi a szerző, h az akkád más nyelvjárásai is helyet kaptak, így remélhető, h hamar átdolgozzák az egészet. :)

Érdekességképpen hozzátenném. Az asszírok nyelvcserén mentek keresztül az i. e. VIII. sz.-ban, s átvették az arámi nyelvet, nagy részben asszimilálódva is. Azonban egy részük fenntartotta az asszír identitást, s magát az arámi nyelvet is asszír nyelvnek nevezi mind a mai napig.

@Roland2: Már megírtuk: www.nyest.hu/hirek/babilon-osi-nyelve-mar-hallhato-is

Itt ( www.soas.ac.uk/baplar/recordings/ ) lehet óbabiloni írásemlékekből készült hanganyagot hallgatni.Mivel a két nyelv közel állhatott egymáshoz,gondolom az óasszír hangzása is hasonló lehetett ( na persze az is igaz,hogy a szemita nyelvek egyébként is hasonlítanak egymásra).

Van ott még elég sok hasznos szótár (pl. démotikus egyiptomi, hettita)!

oi.uchicago.edu/research/pubs/catalog/cdd/

oi.uchicago.edu/research/pubs/catalog/chd/