A dokumentum szerint a következő tanévtől csupán 30 ezer hallgatót vehetnek fel ingyenes képzésre a felsőoktatási intézmények, továbbá 15 ezer diák tanulmányi költségeinek felét állja majd az állam. A lap információi szerint a hiányterületeknek számító műszaki, természettudományi és informatikai képzéseken enyhítenék részösztöndíjas helyekkel a csökkentést.

A tavalyihoz képest idén 40 százalékkal kevesebb – csupán 30 ezer – hallgatót vehetnek fel a felsőoktatási intézmények ingyenes képzéseire, legalábbis ez olvasható a Magyar Nemzet birtokába került, decemberi keltezésű rendelettervezetből, amelyet a Nemzeti Erőforrás Minisztérium jegyez. A dokumentumból kiderül: a jelentős létszámcsökkentést további 15 ezer részösztöndíjas hallgató felvételével enyhítik – az ő tanulmányi költségeik 50 százalékát állja majd az állam. Ez a keretszám a felsőfokú szakképzés, valamint a hiányterületeknek számító agrár, orvosi, műszaki, informatikai és természettudományi képzések között oszlik meg.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A tervezet szerint 19 600 főt vehetnének fel mesterképzésre, míg a doktori képzésre felvehető létszámjavaslat 1300 fő. A lap emlékeztet: a Széll Kálmán terv ugyan már 2012-ben előirányozta az államilag támogatott hallgatói létszámkeret csökkentését (40 ezer főre), ám csak 2014-re csökkentette volna 30 ezer főre a beiskolázási létszámot.

A rendelettervezet magában foglalja, hogy a gazdasági képzésben a tavalyi létszámkeretet 60 százalékkal, 2000 főre csökkentik – így ez a terület szenvedi majd a legnagyobb veszteséget a Magyar Nemzet szerint. A társadalomtudományi képzési területen szintén több mint 50 százalékos, míg a bölcsészterületen mintegy 35 százalékos csökkentés várható. Az orvosi és egészségtudományi terület 30 százalékos, a pedagógusképzés 20 százalékos létszámcsökkentést könyvelhet el – írja a napilap. A Magyar Nemzet információi szerint a kormány mai ülésén a keretszámtervezet mellett az ösztöndíjasokkal kötött hallgatói szerződések feltételeit is meghatározzák.

Szeptembertől jöhet a hallgatói szerződés is

Eközben a Népszabadság szerdai számában arról számolt be, hogy egy birtokába került előterjesztés szerint a kormány már az idei év szeptemberétől bevezetné az úgynevezett hallgatói szerződést. Az eddigi hallgatói jogviszony a tanuló és az intézmény között jött létre, e mellé társulna az új szerződés, amely a hallgató és az állam viszonyát szabályozza a képzési költségek viselésére vonatkozóan. A napilap információi szerint az előterjesztés közvetlen célja, hogy az állami ösztöndíjjal, illetve részösztöndíjjal tanulók a törvényben szabályozott támogatási idő másfélszeresén belül diplomát szerezzenek. Ha valaki ezen időszakon belül erre nem képes, vissza kell fizetnie a képzési díjat. Emellett az előterjesztés célja az is, hogy a hallgatók a diploma megszerzése után Magyarországon helyezkedjenek el. Ez a jogviszonyuk ugyanakkor legalább annyi ideig tartson, hogy minden, diákként rájuk költött százezer forint egy hónapnak feleljen meg. Ellenkező esetben vissza kell téríteni a képzés költségének a jegybanki alapkamat három százalékával növelt összegét – írja a Népszabadság. A kormányrendelet tervezete továbbá magában foglalja, hogy a diploma megszerzése után évente elszámoltatnák az egykori hallgatót azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon végzett-e munkát, vagy külföldön.