Az általad említett dologgal az a baj,h. amikor a magyarba azok a török jövevényszavak kerültek,az már több ezer évvel az uráli nyelvcsalád felbomlása után volt,sőt jóval az ugor alapnyelv felbomlása után (azt olvastam,h. azok a török szavak,amik az obi-ugor és a magyar nyelvekben egyaránt megvannak,már külön-külön kerültek be ezekbe a nyelvekbe).Ezt az is mutatja,hogy a finnségi és balti-finn nyelvekben nem találhatók török jövevényszavak .Amire én gondoltam,az az,h. az uráli és őstörök,ősmongol,ősmandzsu-tunguz alapnyelvek közti esetleges hasonlóságok nem származhatnak-e egykori kölcsönzésekből vagy egymásrahatásból.

Biztos, hogy van benne valami igazság, az ural-altaji nyelvcsalád elmélete sem véletlen szerintem.

Az a teória még nem merült fel,hogy egykor ezen nyelvek (mármint az uráli és altaji,és esetleg a jukagir) ősei "nyelvszövetséget" alkothattak (hasonlóan a balkáni nyelvek között kialakult kölcsönhatásokhoz),és innen eredhetnek a hasonlóságok ? Arra gondolok,hogy ezek a nyelvek genetikusan nem rokonai egymásnak,hanem egykor az uráli,az ótörök (vagy őstörök),az ősmongol és a mandzsu-tunguz alapnyelvek (és esetleg az "ősjukagir") beszélői egykor egymás közelében élhettek,mondjuk vhol Szibériában.Ha ebből indulunk ki,akkor az általad említett magyar/finnugor és mongol szavak valóban rokonszavak,de nem genetikusan,hanem kölcsönzések (mondjuk a finnugorból került az ősmongolba,vagy fordítva) révén.Később ez a "nyelvszövetség" felbomlott,az uráli/finnugor alapnyelv beszélői nyugatabbra vándoroltak,az Ural környékéhez,az "altaji" csoport (ősmongol,őstörök,ősmandzsu-tunguz) pedig keletebbre,és az egymásrahatás továbbra is fennállt köztük.Lehet,hogy ez spekulatívan hangzik,de szerintem annyira nem "elrugaszkodott"elmélet.

Én úgy tudom, hogy ez az uráli és az altaji nyelvek esetén bizonyított tény, hogy az őrtörténetük során érintkeztek egymással, máskülönben nem létezhetnének a honfoglalás előtti korból származó türk jövevényszavak a magyarban...

Az általad említett dologgal az a baj,h. amikor a magyarba azok a török jövevényszavak kerültek,az már több ezer évvel az uráli nyelvcsalád felbomlása után volt,sőt jóval az ugor alapnyelv felbomlása után (azt olvastam,h. azok a török szavak,amik az obi-ugor és a magyar nyelvekben egyaránt megvannak,már külön-külön kerültek be ezekbe a nyelvekbe).Ezt az is mutatja,hogy a finnségi és balti-finn nyelvekben nem találhatók török jövevényszavak .

Amire én gondoltam,az az,h. az uráli és őstörök,ősmongol,ősmandzsu-tunguz alapnyelvek közti esetleges hasonlóságok nem származhatnak-e egykori kölcsönzésekből vagy egymásrahatásból.

Az a teória még nem merült fel,hogy egykor ezen nyelvek (mármint az uráli és altaji,és esetleg a jukagir) ősei "nyelvszövetséget" alkothattak (hasonlóan a balkáni nyelvek között kialakult kölcsönhatásokhoz),és innen eredhetnek a hasonlóságok ? Arra gondolok,hogy ezek a nyelvek genetikusan nem rokonai egymásnak,hanem egykor az uráli,az ótörök (vagy őstörök),az ősmongol és a mandzsu-tunguz alapnyelvek (és esetleg az "ősjukagir") beszélői egykor egymás közelében élhettek,mondjuk vhol Szibériában.Ha ebből indulunk ki,akkor az általad említett magyar/finnugor és mongol szavak valóban rokonszavak,de nem genetikusan,hanem kölcsönzések (mondjuk a finnugorból került az ősmongolba,vagy fordítva) révén.Később ez a "nyelvszövetség" felbomlott,az uráli/finnugor alapnyelv beszélői nyugatabbra vándoroltak,az Ural környékéhez,az "altaji" csoport (ősmongol,őstörök,ősmandzsu-tunguz) pedig keletebbre,és az egymásrahatás továbbra is fennállt köztük.Lehet,hogy ez spekulatívan hangzik,de szerintem annyira nem "elrugaszkodott"elmélet.

Én úgy tudom, hogy ez az uráli és az altaji nyelvek esetén bizonyított tény, hogy az őrtörténetük során érintkeztek egymással, máskülönben nem létezhetnének a honfoglalás előtti korból származó türk jövevényszavak a magyarban...

Az a teória még nem merült fel,hogy egykor ezen nyelvek (mármint az uráli és altaji,és esetleg a jukagir) ősei "nyelvszövetséget" alkothattak (hasonlóan a balkáni nyelvek között kialakult kölcsönhatásokhoz),és innen eredhetnek a hasonlóságok ? Arra gondolok,hogy ezek a nyelvek genetikusan nem rokonai egymásnak,hanem egykor az uráli,az ótörök (vagy őstörök),az ősmongol és a mandzsu-tunguz alapnyelvek (és esetleg az "ősjukagir") beszélői egykor egymás közelében élhettek,mondjuk vhol Szibériában.Ha ebből indulunk ki,akkor az általad említett magyar/finnugor és mongol szavak valóban rokonszavak,de nem genetikusan,hanem kölcsönzések (mondjuk a finnugorból  került az ősmongolba,vagy fordítva) révén.Később ez a "nyelvszövetség" felbomlott,az uráli/finnugor alapnyelv beszélői nyugatabbra vándoroltak,az Ural környékéhez,az "altaji" csoport (ősmongol,őstörök,ősmandzsu-tunguz) pedig keletebbre,és az egymásrahatás továbbra is fennállt köztük.Lehet,hogy ez spekulatívan hangzik,de szerintem annyira nem "elrugaszkodott"elmélet.

Vannak olyan mongol vagy török szavak,melyeknek esetleg lehetnek finnugor kapcsolataik,vagy tkp. nem lenne elképzelhetetlen egy  szabályos nyelvészeti megfeleltetés finnugor alapnyelvi és ótörök,il. ómongol alakok között  (bár ha jól tudom,az ural-altaji hipotézist elsősorban inkább a struktúrális hasonlóságokra alapozták annakidején) ?

Ha nagyon igyekszünk, természetesen lehet találni gyanús szavakat. De nem annyit, ami elég volna valamiféle bizonyos kapcsolat és összefüggés meglétének megállapítására. Az ilyen egyeztetések is leginkább emeletes feltevések, amik végül is akár még igazak is lehetnek - meg persze ugyanakkora (vagy nagyobb) eséllyel nem igazak is. Ahhoz, hogy biztosabbat lehessen mondani, rendszeres megfelelések kellenének, amik eleve nagyobb szómennyiséget feltételeznek.De legyen 1-2 példa, pl. ott van a halha ex(en) "kezdet, fej" < írott mongol ekin "fej, kezdet" < közép-mongol hekin "fej" < ómongol/ősmongol < *φekin < *pekin. Ez egy általánosan elfogadható, szabályos levezetés, hasonló párhuzamokkal megtámogatva. A szóvégi n-t lehet képző vagy olyan elképzelések is vannak, hogy valamikor az alanyeset jele lehetett (mindenesetre feltűnően sok névszó végén ott van), s a jelenléte is ingadozik (hol van, hol nincs). A pekin-ből kiindulva pedig végül is eljuthatunk a magyar fej szóig is: *pekin > *peki > *φeki > *φegi > *φeγi > *φeγ > ősmagyar *feγ > fő/fej. A kikövetkeztetett finnugor alak *päηe, s még ha ebből is vezetjük le a megszokott módon a fej-et, akkor is összehozható a *pekin-nel: a szóvégi n-től eltekinthetünk, a k ~ η megfelelés pedig egyáltalán nem elképzelhetetlen (persze nem lenne rossz több hasonló megfelelés párhuzamnak).

Vagy ott a halha oi "erdő" < írott mongol oyi < közép-mongol hoyi < ómongol/ősmongol *φoyi < *poyi.< *poγï (a γï/gi > yi elég szabályos a mongolban). A magyar felé pedig *poγi > *φoγi > *φoγ > *φoγ > *φaγ és már elég közel is vagyunk a magyar fa szóhoz és annak korábbi feltehető *fá alakjához. A fa finnugor eredetijének kikövetkeztetett formája ugyan *puwe, de a w és γ eltérésével sincs leküzdhetetlen probléma, mert a b ~ γ váltakozás nem ismeretlen a mongolban (sőt, török és mongol között is vannak hasonló megfelelések), így végső soron akár *pobï vagy *poβï kiindulópont is elképzelhető, ebből meg a *puwe nem igazán váratlan.

Viszont hangsúlyoznám, hogy mindez elég sokemeletes spekuláció és az, hogy 1-1 szóra fel lehet állítani amúgy létező, de az adott esetben nem adatolható hangváltozásokból felépített megfeleltetést, önmagában nem bizonyíték semmire. Inkább játék a szavakkal és hangokkal :)

A magyar-mongol-mandzsu-tunguz rokon szavakhoz  :

http://www.c3.hu/~magyarnyelv/02-4/kara.pdf

"Nem helyi,hanem általánosabb,és ezért igen régi finnugor és mandzsu-tunguz kapcsolatra utal egér szavunk rokonsága."

Ez érdekes,tehát a finnugorok kapcsolatban lehettek mandzsu-tunguz népekkel ? A Wiktionary a finnugor alakot adja meg,altaji kapcsolatot nem említ:

"From the Proto-Finno-Ugric *šiŋere, cognate with Finnish hiiri and Estonian hiir."

Vannak olyan mongol vagy török szavak,melyeknek esetleg lehetnek finnugor kapcsolataik,vagy tkp. nem lenne elképzelhetetlen egy  szabályos nyelvészeti megfeleltetés finnugor alapnyelvi és ótörök,il. ómongol alakok között  (bár ha jól tudom,az ural-altaji hipotézist elsősorban inkább a struktúrális hasonlóságokra alapozták annakidején) ?

Köszi szépen, otthon meg is nézem őket!

Azt azért a rádiónál és tv-nél vedd figyelembe, hogy most 6 órával előrébb járnak és éjszaka van, így adás sincs :)

Köszönöm, én csak kimondottan a beszédre voltam kíváncsi, a YouTube-os híradós videó tökéletes volt. Nekem ez hangzásra nagyon hasonlít a török nyelvekhez, ha nem tudnám, hogy mongol, akkor azerire vagy kazahra tippelnék. :)Persze a hangzásbeli hasonlóság még semmit sem jelent (a baszk hangzása is hasonlít a spanyolra egy témában abszolút laikus számára – legfeljebb annyit ért mindkettőből, hogy hadarnak és sok az rrrrr – :))), pedig semmi köze egymáshoz a két nyelvnek).

Köszi szépen, otthon meg is nézem őket!

Azt azért a rádiónál és tv-nél vedd figyelembe, hogy most 6 órával előrébb járnak és éjszaka van, így adás sincs :)

Ha már mongol nyelvek, engem nagyon érdekelne, hogyan hangzik egy mongol nyelv (pl. a halha, amit a köznyelven a tulajdonképpeni mongolnak hívnak), az interneten nem igazán találtam hangmintákat (legfeljebb alig hallható torz felvételeket). Ha esetleg ebben tudnátok segíteni, megköszönném.

A youtube-on taláhatsz bőven, de belinkelek pár nézhető/hallgatható dolgot (nem csak a youtube-ról):mongol himnuszmongol tvmongol rádiómongol hiradódokumentumfilm Dzsingisz kánról mongol alámondássalmongol beszéd

Köszi szépen, otthon meg is nézem őket!

Ha már mongol nyelvek, engem nagyon érdekelne, hogyan hangzik egy mongol nyelv (pl. a halha, amit a köznyelven a tulajdonképpeni mongolnak hívnak), az interneten nem igazán találtam hangmintákat (legfeljebb alig hallható torz felvételeket). Ha esetleg ebben tudnátok segíteni, megköszönném.

A youtube-on taláhatsz bőven, de belinkelek pár nézhető/hallgatható dolgot (nem csak a youtube-ról):

mongol himnusz

mongol tv

mongol rádió

mongol hiradó

dokumentumfilm Dzsingisz kánról mongol alámondással

mongol beszéd