nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Uráli eredetű ünnepeinkről

Milyen ünnepeket ültünk meg az őshazában? Olvasónknak bizonyára csalódást fogunk okozni, amikor leleplezzük a medveünnepet.

Fejes László | 2013. október 22.
|  

Az országgyűlés idén áprilisban fogadta el azt a határozatot, mely szerint minden október harmadik szombatja a Finnugor nyelvrokon népek napja (hivatalosan Finnugor nyelvrokonsággal rendelkező népek napja [!]). Egyetlen hivatalos megemlékezésről sem értesültünk.

Áron nevű olvasónk a Facebookon jó néhány kérdéssel elárasztott minket. Ezek közül most egyre adunk választ. Az első kérdés éppen aktuális, hiszen nemrég (nem) ünnepeltük a rokon népek napját.

Milyen uráli eredetű ünnepeket tartunk számon? Gondolok itt például a medveünnepre. De nyilván volt/ van más is.

Egészen biztos, hogy hogy az uráli alapnyelvet beszélő népesség is számon tartotta az év bizonyos kiemelkedő időszakait, illetve bizonyos kevesebb rendszerességgel bekövetkező eseményeket is megünnepelt. Bizonyos, hogy ezekhez bizonyos szertartások is kötődtek. Honnan tudjuk? Onnan, hogy ez kivétel nélkül minden kultúrára jellemző. Ezen kívül erről a kérdésről nem tudunk semmit.

A medveünnep például csak az obi-ugorokra (hantikra és manysikra) jellemző. Igaz, a medve elejtéséhez kapcsolódó rítusokat találtak Karjalában és a csángóknál is, de ezek meglehetősen különböző jellegűek, semmi nem utal arra, hogy közös eredetűek lennének.

Az obi-ugoroknál, mind a manysiknál, mind a hantiknál van két frátria (apai ágon számon tartott nemzetség), a mos (vagy mós) és a por. Mos férfi csak por nővel, por férfi csak mos nővel házasodhat. A kutatók úgy tartják, hogy az obi-ugor korban, amikor a kiszáradó erdős sztyeppéről az obi-ugor alapnyelv beszélői a tajgába húzódtak, ott egy másik néppel olvadtak össze. Ennek az összeolvadás emlékét őrzi a két frátria. Az obi-ugor alapnyelv beszélői a mosokkal kapcsolhatók össze: a mos név eredetét tekintve azonos a manysi népnévvel (ill. a magyar népnév magy- elemével). A tajgai nép nyelve elveszett – természetesen nem zárható ki, hogy szintén uráli nyelvet beszélő nép volt.

„Medveünnep” ma
„Medveünnep” ma
(Forrás: A Wang folyó versei)

A medvekultusz viszont inkább a por frátriához kötődik, a mos frátriára inkább a lókultusz jellemző (ami szintén a sztyeppe felé mutató vonás). Minden valószínűség szerint tehát a medvekultuszt az obi-ugor nyelveken beszélő népek a beléjük olvadt más, ismeretlen nyelvű néptől vették át. Ennek alapján tehát a medveünnepet semmiképpen nem tarthatjuk uráli eredetű szokásnak.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Sultanus Constantinus 2013. október 22. 10:26

Nem kell ehhez a finnugor ünnepekig elmenni, igazából még a bikaviadal eredetéről sem tudni semmit, pedig a mediterrán népek kultúrája a görögöknek és a rómaiaknak köszönhetően eléggé jól dokumentált. Jó, az a legelterjedtebb nézet, hogy a római gladiátorjátékok voltak az ősei, de erre semmilyen közvetlen bizonyíték nincs, ahogy az ellenkezőjére sincs.

2 Sigmoid 2013. október 23. 21:09

...és ebből lett a mosópor.

3 Krizsa 2013. október 23. 21:33

@Sigmoid: Komolytalan vagy...

4 aryanem vaejo 2013. október 24. 12:34

"őshaza"? "rokon népek"?

Az nem probléma, hogy Czeizel már lassan 20 éve (ajánlott irodalom: "A magyarság genetikája") bebizonyította, nincs genetikai rokonság a magyar és a manysi/hanti között. A nyelvrokonság nem egyenlő a népek rokonságával.

Ez olyan, mintha valaki az angol anyanyelvű Denzel Washington őseit Hastings-nél keresné. Az ilyen szemlélettel csak adjuk a lovat a délibábos futóbolondok alá.

5 gilicze 2013. október 26. 17:58

Nem tudom, hogy hivatalos megemlékezésnek számít-e, de Zircen volt rendezvény a Rokon Népek Napján. Előtte pár nappal pedig a Reguly Antal életéről szóló kiállítást nyitották meg ugyanott. Az előbbiről élménybeszámoló:

talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1677%3Arokon-

A megnyitóról cikk:

veol.hu/hirek/a-varos-buszke-szulottere-1573785

6 Bori 2018. április 30. 22:12

Nem teljesen világos számomra, hogyan is működik a két frátria rendszere. A rokonszenv-en olvastam a következőt a mosokról és porokról: "A mós frátria tagjai lenézik a porokat, önmagukat a legfelsőbb isten leszármazottjainak tartják, míg a porok ősének a buta, gonosz emberevő óriást tekintik.". Számomra nem teljesen érthető, hogy nézheti le egy mós azokat a porokat, ahonnan feleséget/férjet kap. Hogy is van ez?

7 Fejes László (nyest.hu) 2018. május 4. 13:48

@Bori: Szerintem nincs ebben semmi különös. Az eladósodott gróf hozzáadja a lányát a gazdag, de „nemtelen” bankárfiúhoz, aki a házassággal lényegében megmenti a családot. Ennek ellenére neki kell úgy éreznie, hogy „felfelé” házasodott, és megküzdenie egész életében azzal, hogy bizony nem nemesi származású. (Arról ne is beszéljünk, ha még zsidó is.)

Az már érdekesebb, hogy minden por anyja mos, és minden mos anyja por. A lenézést nyilván nem úgy kell érteni, hogy nem veszi emberszámba, hanem csak úgy, hogy kissé lesajnálja a származása miatt.

8 mondoga 2018. május 5. 20:17

@Fejes László (nyest.hu): Bori kérdése és csodálkozása jogos.

Az adott válasz nem teljesen kielégítő, mint ahogy jelzed is: "Az már érdekesebb...", hiszen ha általánosan kötelező, de legalábbis elvárt az exogám házasság, akkor minden családon belül jelen van mindkét frátria képviselője.

"""Anyám pór volt, apám félig mos, vagy tán egészen az."" :D

Ha én nő vagyok, akkor anyám nemzetségéhez kell visszamennem, ha viszont férfi vagyok, maradok apám nemzetségében, falujában.

Utóbbi esetben a fiúgyermekeim is "nemesek" maradnak, előbbi esetben lányaim visszatérnek a mos nemesek közé, mint feleségek, csak a fiaim - a férjuram fiai - maradnak pór porok.

Tanulság? Van több is - vagy nincs. :D

- A teremtő Istentől való származás az ugor hagyományok értelmében egy adottság, hiszen a szüleit nem választhatja meg senki. Viszont

- megválaszthatom a gyermekem Istentől való származását, amennyiben por nőként nemes férfit választok (vagyis követem a törvényt).

- Mos férfiként a gyermek automatikusan kiválasztott, hisz a férfi frátriája határozza meg a születő gyerekek frátriáját, az unoka viszont már a gyermek nemétől függően lesz mos v. por.

- Mos nőként por társat kell választanom, de ekkor a lányomra érvényes az első megállapítás, fiúgyermekemre pedig a következő.

- Por férfiként csak akkor van esélyem Istentől származott utódra, ha a leszármazottaim egyike lány (nő) lesz, aki aztán mos férfihoz megy férjhez. Az ő gyermekeik automatikusan mosok lesznek.

- Mindenkinek van reménye, hogy ha önmaga nem is, de legalább az unokája Istentől származott, azaz kiválasztott legyen.

- Ebből is látható, hogy a genetika Isten ajándéka, hiszen a molekuláris genetika segítségével a kizárólag apai öröklődésű (Y-kromoszómából kinyerhető) információkból követhetjük az isteni származást.:D

Ja, hogy mi a tanulság? Tanulság az nincs. Vagy van: az ember gyarló, feledékeny. Ápolja a hagyományokat, de módjával. Ugyanakkor az ember gyarló és büszke: nem felejt... :D :D :D

9 bloggerman77 2018. május 6. 22:50

@mondoga:

"""Anyám pór volt, apám félig mos, vagy tán egészen az."

***

Parafráljunk pontosan :P

Anyám hanti volt, apám félig mós, félig orosz, vagy tán egészen az

:D

10 bloggerman77 2018. május 6. 22:55

@bloggerman77:

Helyesbítve:

Anyám tatár volt, apám félig mós-manysi, félig orosz, vagy tán egészen az....

Atalaj Juszupovics ismeretlen manysi költő verse :D

Információ
X