nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Ugor egység – magyar kétség
Ősmagyarok Nyugat-Szibériában

Az i. sz. 5. században Nyugat-Szibériából a mai Baskíria területére vándorolt a szargatkai régészeti kultúra egyik csoportja. Vajon ők voltak az ősmagyarok?

zegernyei | 2011. július 22.
|  

A magyarok baskíriai őshazájával több szempontból is foglalkozott a Rénhírek. Lássuk, mit olvashattunk korábban:

Baskíria területén a kusnarenkovói régészeti kultúra az ősmagyarokhoz köthető. Ez a kultúra az i. sz. 6. század közepén alakult ki, létrehozói Nyugat-Szibériából, az ún. szargatkai kultúra területéről költöztek ide. (Baskírok és magyarok: közelítés a régészet felől)
Egy szargatkai ház rekonstrukciós rajza
Egy szargatkai ház rekonstrukciós rajza
(Forrás: Koryakova, L. – Epimakhov, A. V.: The Urals and Western Siberia )

Visszafelé nyomozva a magyar őstörténetben, vagyis alkalmazva a László Gyula által oly kedvelt retrospektív módszert, most a szargatkai kultúrának kell utánajárnunk.

Az adatokat Mogilnyikovtól, minden régészek legrégészebbikétől (a mogilnyik temetőt jelent) kölcsönözve, íme a tudnivalók:

A szargatkai kultúra feltárása az 1880-as években kezdődött. Nemcsak helyi műkedvelők, de a finn Otto Heikel is ásott itt. A kultúra neve Levasova régésznőtől származik, aki 1927-ben Szargatszkoje települése mellett végzett ásatásokat. A lelőhelyek a Tobol, Isim és Irtis (nem Irtisz!) folyók mellékén, az erdő- és sztyeppövezet határán találhatók. A kultúrát egyes kutatók szargatkai kulturális egységnek nevezik, amelyet gorohovói és szargatkai kultúrára osztanak.

Korjakova szerint a kultúra négy fázisa figyelhető meg:

  • Előszargatkai: i. e. 7–5. század
  • Szargatka–gorohovói: i. e. 4–3. század
  • Szargatkai: i. e. 2. sz. – i. sz. 2-3. század
  • Későszargatkai: i. sz. 3–5. század

A szargatkai kultúrának nyitott és erődített településeit is föltárták már. A telepek erdők közelében, korábbi kultúrák rétegein helyezkedtek el. Ennek alapján feltehető a szargatkai népesség helyi eredete. A szögletes alaprajzú lakóházak félig földbeásottak voltak, több helyiségből álltak.

A temetők folyók magas partján létesültek. A szargatkaiak halomsírokba temetkeztek, igen változatos módon: egyes esetekben megfigyelték a központi sír fölé emelt tető nyomait; az elhunytakat gyakran kivájt fatörzsbe, koporsóba helyezték; néhány kurgánban tűznyomokat is találtak, melyek feltehetőleg a temetkezési szertartás emlékei.

A kultúra legnevezetesebb leletcsoportja a szidorovkai vezéri sír (1. kurgán/2. sír). A magas rangú elhunyt mellé teljes fegyverzetét is a sírba tették: a vaspáncélt, kopját, nyílvesszőket, íjat íjtegezben, kardot és tőrt. Volt ékszere is bőven: aranydíszítményekkel ékesített fejdísz, nyakperec, fülbevaló, díszruha és -öv arany- és ezüstlemezekkel, arany cipőcsatok. Ennivalót és főzőfelszerelést is raktak mellé: a fejénél kerámiaedény és ezüstcsésze, a lábánál kondérok voltak.

A szidorovkai vezéri sír
A szidorovkai vezéri sír
(Forrás: Koryakova, L – Epimakhov, A. V.: The Urals )

És most jön a legérdekesebb. Nem mi találtuk ki, Habsburg-bérenc finnugristák, hanem a szargatkai kultúrát föltáró régészek. Mogilnyikov véleménye szerint a szargatkai kultúra és a tőle nyugatra lévő gorohovói egyetlen egységként szemlélhető, melyet ugorok alkottak. E kultúrák az i. e. 7-6. században alakultak ki. A szargatkai népesség a sztyepp és az erdő határán élt északi csoportból, valamint egy sztyeppvidéki déli csoportból állt. A gorohovóiak egy sztyeppi és egy Aral-tó melléki alcsoportra oszthatók. A szargatkai egységet az i. e. 5-4. században erős szauromata, szarmata, szaka hatás érte. Az i. e. 3-2. századtól kapcsolatba került az ősszamojéd Kulaj kultúrával. Ugyanebben az időben hun hatás is érte. A szargatkaiak a hunoktól vették át a reflexíj használatát. A szargatkai népesség kevert europid-mongoloid jellegű volt, a kultúra különböző csoportjai antropológiai vonásaikban is eltértek egymástól. A szargatkai kultúra élete az i. sz. 3-4. századig tartott. E korszak után nincsenek régészeti leletek erről a területről. Föltehetőleg a népesség elvándorolt. Egyes szargatkai csoportok az Isim–Tobol vidék északi erdősebb részén az ősszamojéd potcsevasi kultúrában éltek tovább, míg más csoportok nyugatra menve a szilvai és a kusnarenkovói kultúra kialakulásában vettek részt. Az etnikai interpretációk szokásos káoszából csak a legvalószínűbbeket kiemelve: a szilvai kultúra ugor vagy permi volt, a kusnarenkovói pedig baskír vagy magyar.

A Tobol és az Irtis találkozásánál
A Tobol és az Irtis találkozásánál
(Forrás: Wikipédia, Sz. M. Prokudin-Gorszkij fotója 1921-ből.)

Óvatos és mértéktartó őstörténészek számára tehát kirajzolódik az ősmagyarság vándorlásának útvonala:

  • Nyugat-Szibéria (Szargatkai kultúra)
  • Baskíria (kusnarenkovói kultúra)
  • Magna Hungaria (Baskíriától kicsit nyugatra, lásd Bolsije Tigani)
  • A Volga és a Don találkozásának vidéke (Szaltovói kultúra)
  • Levédia (valahol a Szaltovói kultúra peremén)
  • Etelköz (Dnyeper, Dnyeszter, Prut folyók vidéke)
  • Kárpát-medence (itt, ahol vagyunk).

Ez az útvonal kielégíti azt a nyelvészeti igényt, hogy az ősmagyarok valamikor más finnugor nyelvű etnikai csoportok közelében éltek, nyelvük önállósodása idején pedig az obi-ugorok elődeinek szomszédságában.

A szargatkai kultúra ugorsága körül azonban vannak problémák. Az 1920-as években P. A. Dmitrijev a kultúrát még a szarmatákhoz sorolta. Az 1950-es években V. N. Csernyecov sorolta elsőként az Irtis középső folyása mentén föltárt vaskori kurgánokat az ugorokhoz. Ez az elképzelés évtizedekre meggyökeresedett. Az 1960-as években támogatta K. V. Szalnyikov, majd pedig a Káma melléki magyar temetőt feltáró Je. A. Halikova is úgy vélte, hogy az ősmagyarokhoz kapcsolt kusnarenkovói kultúra a szargatkaiból alakult ki. Ez az irányzat Mogilnyikov 1992-ből származó, már idézett véleménye idejére némileg defenzívába szorult. K. F. Szmirnov már 1964-ben úgy vélte, hogy a szargatkai kultúra polietnikus jellegű volt, s ehhez a véleményhez a múlt század végén mind többen csatlakoztak (N. P. Matvejeva, L. N. Korjakova stb.). A kultúra alapjának valamiféle ősiráni népességet tartanak, amely fokozatosan hatása alá vonta a környezetében élő ugor és szamojéd csoportokat, ha úgy tetszik, iranizálta őket. Fölmerült az a lehetőség is, hogy a szargatkaiak a hunok etnogenezisében is szerepet játszottak.

A szargatkai kultúra és környéke
A szargatkai kultúra és környéke
(Forrás: Koryakova, L. – Epimakhov, A. V.: The Urals and Western Siberia )

Ez a polietnikus kavalkád kiválóan magyarázhatja a honfoglaló magyarság többrétegű kulturális kötődését. Több kutató igyekszik is ilyen jellegű közegből származtatni a honfoglalókat, feltételezve azt is, hogy őseink egyáltalán nem jártak a Volga–Káma találkozásának vidékén.

Régóta létező elképzelés, hogy a Kazár birodalom vonzáskörében – talán a Don mellékén, talán Kaukáziában – élt ősmagyarok nem a Volga–Káma vidékéről, Magna Hungáriából vándoroltak dél felé, hanem kelet felől érkeztek oda. Ha vándorlásuk során e vidéket nem ejtették útba, akkor hogy kerültek Magna Hungáriába Julianus magyarjai? E nézet szerint oda csak egy részük vándorolt a Don mellékéről, mikor a többiek nyugat felé indultak tovább. Az utóbbi években ehhez az elképzeléshez tért vissza például Erdélyi István.

Ha így történt, vajon érkezhettek-e a Don mellé ősmagyarok a szargatkai kultúra területéről? Mogilnyikov idézett tanulmánya szerint a szargatkaiak egy része az Urál-hegység európai oldalára vándorolt. Ha ők ősmagyarok voltak, akkor ez a vándorlás a tudományban leginkább elfogadott etnogenezis-modellt támogatja. Gondolhatunk azonban arra is, hogy a másik szargatkai csoport volt ősmagyar, az, amelyik Mogilnyikov szerint az ősszamojéd potcsevasi kultúrába olvadt be. Ez így nem stimmel. Viszont végre mondhatjuk azt, hogy az átkos finnugor vidékeket messze elkerülve érkeztek őseink a kazár birodalom szomszédságába. Sok kérdés még nem tisztázott a szargatkai kultúrával kapcsolatban. A további kutatásoktól várható a kultúra csoportjainak pontosabb meghatározása, akár egyes csoportok önálló kultúraként történő újradefiniálása is. Talán egyszer majd pontosan tudni fogjuk, hogy ki, hová vándorolt erről a vidékről a Kr. utáni 4. század környékén. Az mindenesetre bizonyosnak tekinthető, hogy a magyar őstörténet szempontjából a szargatkai kultúra alapvető jelentőségű.

A kultúráról főleg orosz nyelvű, nem túl részletes ismertetők (1, 2, 3) találhatók az interneten. A képek forrásaként jelzett Korjakova−Jepimahov könyvből a Google  részleteket mutat, ugyanezen könyv papíralapú és e-book változata is megrendelhető az interneten. Az angol nyelvű keresés alapján (Sargat culture) pedig a kultúra népességének genetikai vizsgálatáról tájékozódhatunk.

Felhasznált irodalom:

  • Koryakova, L. – Epimakhov, A. V.: The Urals and Western Siberia in the Bronze and Iron Ages. Cambridge World Archaeology. Cambridge, 2007.
  • Mogilnyikov, V. A.: Szargatszkaja kultura. In: Sztyepnaja polosza Aziatszkoj csasztyi SzSzSzR v szkifo-szarmatszkoje vremja. Moszkva, 1992. 292–311.
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Fejes László (nyest.hu) 2011. július 22. 12:26

Remek írás, de sok kérdést vet fel.

1. Az őshazáról szól vitákban emlékezetem szerint elsősorban az volt az érv a mellett, hogy az őshaza keletre is átnyúlt, hogy a korai (ugor kori) török jövevényszavak csak így magyarázhatóak. Róna-Tas azonban kimutatta, hogy ezek nem ugor kori átvételek, hanem későbbi török jövevények az egyes ugor nyelvekben. Tehát elvben nincs ok feltételezni, hogy a magyarság elődei valaha az Uráltól keletre éltek. Vagy?

2. "az ősmagyarok valamikor más finnugor nyelvű etnikai csoportok közelében éltek, nyelvük önállósodása idején pedig az obi-ugorok elődeinek szomszédságában." Ez a megfogalmazás azt sugallja, hogy az ugor nyelvek előbb váltak szét ősmagyarra és ős-obi-ugorra, és földrajzilag később távolodtak el egymástól. Ezzel szemben kézenfekvőbbnek tűnhet az az elképzelés, hogy egy nagyjából egységes ugorság bomlott fel, és a földrajzi távolság hatására váltak nyelvileg is különbözővé. Mi szólna az egyik, ill. másik lehetőség mellett?

3. "K. F. Szmirnov már 1964-ben úgy vélte, hogy a szargatkai kultúra polietnikus jellegű volt" Miért vélte így? Egyáltalán: mi a polietnikus? A különböző tárgyi kultúrájú, életformájú csoportokból álló? (Ez esetben mitől egy régészeti kultúra?) A különböző nyelven beszélőkből álló? A különböző identitású? (Ez ma hogyan állapítható meg?) A különböző antropológiai-genetikai jegyeket felmutatókból álló?

4. "Gondolhatunk azonban arra is, hogy a másik szargatkai csoport volt ősmagyar, az, amelyik Mogilnyikov szerint az ősszamojéd potcsevasi kultúrába olvadt be. Ez így nem stimmel. " Annyira nem stimmel, hogy nem is "gondolhatunk" erre... Ha egyszer beolvadtak az ősszamojédokba, hogy merülhet fel, hogy belőlük lettek az ősmagyarok?

5. "Viszont végre mondhatjuk azt, hogy az átkos finnugor vidékeket messze elkerülve érkeztek őseink a kazár birodalom szomszédságába." Ez a lehetőség hogy magyarázná a permi jövevényszavakat?

Köszönöm!

2 zegernyei 2011. július 22. 18:21

@Fejes László (nyest.hu):

1. Véleményem szerint azért gondolják a kutatók közül többen, hogy Nyugat-Szibériában volt a magyar őshaza, mert az obi-ugorok most is ott élnek.

2. Fogalmam sincs, hogy előbb nyelvileg vált szét az ugor közösség, avagy előbb szétköltöztek, és utána indult meg a nyelvi különválás. Mindkettő elképzelhető, de nem tudom, hogy bármelyiket is lehet-e valaha bizonyítani.

3. A régészek örök problémája, hogy egy régészeti kultúrában egy másik kultúrából származó elemek etnikai vándorlást takarnak, avagy csak kulturális hatást (a szomszédoktól átvesznek ezt-azt), netán kereskedelmi kapcsolatokból származnak. Aki etnikai vándorlásra tippel, az mondhatja egy kultúrára, hogy polietnikus (addig, míg az adott kultúra fel nem dolgozza az idegen hatást, s nem válik újból egységessé). Pl., a magyarság még mindig polietnikus, hiszen a magyarok között vannak tótok, svábok, romák stb. (akik alkalmasint kettős identitással rendelkeznek).

4. Abban sem lehetünk teljesen biztosak, hogy az a potcsevasi kultúra szamojéd lett volna.

5. Az 5. pontban firtatott lehetőség nemcsak a permi jövevényszavakkal nem tud mit kezdeni, hanem azzal sem, hogy az ősmagyarok régészeti hagyatéka a volgai bolgárokéhoz állt legközelebb. Úgyhogy szerintem nem valószínű. Megfigyelésem szerint azonban a történeti események modellezésekor nem lehet olyan rendszert felállítani, amely ne mondana ellent egyik vagy másik adatnak. Ez abból ered, hogy nagyon sok mindent nem tudunk, s már nem is fogunk soha megtudni. Ezért célszerű minél több modellt kidolgozni, hátha az egyik közülük nagyjából lefedi az egykor volt eseményeket.

3 Fejes László (nyest.hu) 2011. július 22. 18:37

1. Az obi-ugorokról is valószínűsítik, hogy az Urál nyugati oldalán éltek, legalábbis a manysik biztosan. És ugye azt tudjuk, hogy a magyarok a manysik elődeihez állhattak közel (legalábbis a nyelvi adatok alapján -- erről egyszer majd írok).

3. Ilyen alapon minden közösség polietnikus, hiszen csak nagyon elszigetelt közösségek lehetnek azok, melyeknek nincsenek kettős identitású tagjai. De engem itt inkább az érdekelne, h Szmirnov hogy értette...

4. :D

5. Nem arról volt szó, h a volgai bolgárok csak később lettek volgaiak, és délről vándoroltak a mai csuvas, ill. nyugat-tatár területre? (Egyébként persze igen.)

4 Roland2 2011. július 22. 18:51

@Fejes László (nyest.hu): Sőt,elképzelhető-e,hogy az ugorságnál (tkp. az ugor alapnyelv beszélőinél) már kialakulhatott egyfajta közös identitás tudat (mondjuk a közös nyelv vagy előhely alapján) ? Ezt abból kiindulva kérdezem,mert a magyar népnév magy- (*madzs-) előtagját kapcsolatba hozzák a manysik nevének many- előtagjával (ami a mesélni,mondani szóval állhat kapcsolatban ).

5 Roland2 2011. július 22. 18:53

@Roland2: Tehát elképzelhető-e ,hogy az ugorok használtak vmilyen önelnevezést magukra ?

6 istentudja 2011. július 23. 18:10

Vékony Gábor szerint "a honfoglalók nomádok,mi több,törökök voltak."

Történelmünknek van egy kényelmetlen kettössége:finnugor nyelvrokonság-törökös müveltség.Ö ezt úgy oldja fel,hogy a magyarság finnugor része nem azonos Árpád magyarjaival.Volt egy magyarul beszélö népesség a Kárpát-medencében,erre "telepedett" rá a honfoglaló türk magyarság.Az öslakosság adta a nyelvet,a madzsgírok adták a nevüket,dinasztiát adtak és biztosították a nemzetté válás kereteit.Szerinte évszázadokig kettös történelmünk volt.

7 siposdr 2011. július 23. 18:14

Aranyos ez a mogilnyik=temető párhuzam. Igazság szerint manapság inkább temetkezési helyet jelent.

8 siposdr 2011. július 23. 18:21

Már megint korán küldtem el a hozzászólásom.

Ezért helyesbítek. Csak azt szerettem volna elmondani, hogy tetszik a szerzőnek a mogilnyik(ov) szó, illetve név hozzákapcsolása a régészethez, azonban ennek mai jelentése egy kissé más. Azaz ma már nem temetőt (kladbiscse - na ez is megér egy kis belegondolást!), hanem temetkezési helyet jelent.

9 Fejes László (nyest.hu) 2011. július 23. 21:26

@Roland2: Biztos használtak, csak egyáltalán nem biztos, h ez azonos volt minden ugor beszélőnél, és időben is változhatott. És nem biztos, h akik ugyanúgy nevezték magukat, azok el is fogadták volna egymást azonos etnikumhoz tartozónak. Ami viszont a legbiztosabb: erről nem tudhatunk semmit.

10 Ringelhuth bácsi 2011. július 25. 17:53

@siposdr: Megfigyelésem szerint az orosz régészeti szakirodalom kizárólag mogilnyiknak nevezi azt, amit a magyar temetőnek.

11 zegernyei 2011. július 25. 18:08

@Fejes László (nyest.hu):

1. Az obi-ugorok valóban éltek az Urál európai oldalán is. De nem túl messze a nyugati oldal lejtőitől. Északon a Jugra folyón, délen a Csuszovaján keltek át. Az orosz hóditás az 1500-as évek végén, 1600-as évek elején lényegében visszaszorította őket a szibériai oldalra. A 19. században már igen kevesen maradtak a nyugati oldalon.

3. Valóban minden közösség polietnikus, de szegény régészek, akik a semmiből próbálnak következtetni, már annak is örülnek, ha ezen elgondolkodhatnak. A szargatkai kultúrában pl. finnugor eredetúnek tűnnek a kerámiatípusok, hun erecetűnek vélik a refelexíjat, és valamiféle nomád néptől (iránitól, huntől stb.) jöhet a lovastemetkezés. Ősiráni lehet néhány fémdísz: egyes napszimbólumként értelmezett karikák, korongok korábbi, ősiráninak (szkíta, szarmata, szaka) vélt kultúrákból származhatnak.

5. A Don melléki bolgárok leletei nem hasonlítanak annyira a magyarokéira, mint a volgai bolgárok leletei. Lehetőségek: a) a volgai bolgárokkal együtt mentek északra az ősmagyarok, b) a volgai bolgárok bevándorló csoportja valójában ősmagyar volt (csak a Volga mellett törökösödtek el), c) a Volgához érkezett bolgárok szoros kapcsolatba kerültek az ott élő ősmagyarokkal (akik Nyugat-Szibériából vándoroltak oda).

12 scasc 2011. július 26. 14:40

@Fejes László (nyest.hu): Az ugorkori török szavak elképzelése abból eredet, hogy a törökben találtak a szóra megfelelést.

Azonban ezeknél a szavaknál (nyak, nyereg, hód, ló) sokkal valószínűbb, hogy inkább mind a török, mind az ugor egy harmadik, sztyeppei műveltségű, az átvétel idejében domináns kultúrájú néptől vette át. (Ne feledjük, a törökök csillaga is legkorábban csak az 5. sz.-tól kezdett felívelni, a köztörök nyelvi expanzió is csak politikai-katonai robbanásszerű kiterjedésével történt meg).

Nem is annyira az ń -> j szubsztítúció a kérdéses török szavakban az árulkodó, hiszen ń még a monumentális török feliratokban is elő-előfordul, sokkal inkább az ugor *loγ (> m. ló, lov-). A kérdéses török szó tipikus török magánhangzóprotézist tartalmaz (ulaγ, stb.) egy török fonotaktikai kötöttség réven (tiltva volt a szókezdő likvida: !r-, !l-; v.ö. még: Ruś > tr. urus > m. orosz).

Az átadó nyelv (valamai iráni nyelv? "hun"? proto-avar?) szava l-lel kezdődött, az ugor nyelvek őrizik hívebben.

Most nem vagyok benne biztos, de mintha a *loγ-ra, *ulaγ-ra már olvastam volna meggyőző iráni etimológiát. Sajnos nem emlékszem biztosan.

Mindenesetre az átadó nyelvtől, amely a nagy középázsia pusztát lakta, mind a keleti periférián (Altaj és környéke) élő törökök, mind a nyugati periférián élő ugorok átvehették e kultúrszavakat, anélkül hogy a törököket nyugatabbra, az ugrokat pedig az Uráltól keletre kellene bárkinek is tennie.

13 tenegri 2011. július 26. 15:36

@scasc: A közvetlen iráni átvétel elképzelése a török kihagyásával már Harmattánál megvan. Viszont mondjuk a ló esetén a török (és mongol) nyelvben meglévő labiális magánhangzó az ő levezetése szerint az iráni eredetiből is származhat - végső soron egy óriáni *bāraka alakból eredezteti a szót (természetesen nem közvetlenül), ugyanakkor egyes iráni nyelvekben már a labiális lekopásával szókezdő l-lel számol.

14 istentudja 2011. november 9. 17:46

@Fejes László (nyest.hu):

dienekes.blogspot.com/2010/11/ancient-mtdna-from-sargat-culture.html

Anyai ágon nincs rokonság a mai magyarság és a szargatkai népesség/népességek között.

Sajnos az apai ággal adós marad a vizsgálat.Itt lehet még némi remény.

15 SzabírHunOgur 2014. május 28. 18:51

@istentudja:

Nos ami a szibériai szkíta kultúrákat illeti az Andronovó, Karaszuk és Tagár csapatnak van anyai ági rokonsága a magyarokkal is és a finnugor népekkel is.

s155239215.onlinehome.us/turkic/60_Genetics/KeyserDNASiberianKurgan2

Apain már kiesnek az uráli népek, de mi nem.

Ebből látszik ,hogy anyai vonalon lehet csak kapcsolatunk.

i129.photobucket.com/albums/p217/dpwes/Ystr.jpg

Keyser C, Bouakaze C, Crubézy E, Nikolaev VG

A szar-gát kultúrától én sem találtam genetikai bizonyítékot, de a kronológiai felosztás szerint nem illeszthetőek a szkíta-magyarok őstörténelmébe.

16 SzabírHunOgur 2014. május 28. 18:55

ngm.nationalgeographic.com/ngm/0306/images/wallpaper_lg.4.1.jpg

Ősmagyarok Szibériában, a lófő és neje XD

17 Avatar 2019. április 18. 14:03

Elképzelhető-e, hogy az Ingala folyó a DAI-ban szereplő levédiai Chingulus?

en.wikipedia.org/wiki/Ingala_Valley

Információ
X