A Magyar Tudományos Akadémia a tudományos őstörténetkutatást érő, jellemzően politikai indíttatású támadásokra nem szokott reagálni. A tudományos nézetek bemutatására, a tudományos vitára azonban mindig nyitott. Ennek keretében jelentette meg őstörténeti különszámát a Magyar Tudomány című folyóirat.

A különszám megjelentetését indokló bevezetés és a Régészettudományi Intézet, valamint a Magyar Őstörténeti Témacsoport munkáját összefoglaló írások után négy témakörbe rendezve olvashatók a tanulmányok.

Tartalomjegyzék

Benkő Elek, Bollók Ádám: Bevezető

Benkő Elek: A kora középkor és a magyar őstörténet kutatása a Régészeti Intézetben a kezdetektől napjainkig

Sudár Balázs: A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti témacsoportja

I. A hunok régészeti emlékei 

 Csiky Gergely: Az ázsiai hunok régészetének időszerű kérdései

Masek Zsófia: Kelet-Európa hun kori régészete

Rácz Zsófia: A hun korszak a Kárpát-medencében

Gulyás Bence: Kelet-Európa a hun kor utáni időszakban (5–7. század)

II. Fejezetek az avar kor régészeti kutatásából

 Vida Tivadar: Az avar kori népesség keleti összetevői a régészeti és a genetikai források fényében

Szenthe Gergely: A késő avar kor mint régészeti korszak és történeti problematika (Kr. u. 650/700–840/850)

III. A korai magyarok a történeti tudományok megvilágításában

 Klima László: Nyelvészet és őstörténet

Bakró-Nagy Marianne: A magyar nyelv finnugor és török összetevői történeti megvilágításban

B. Szabó János, Sudár Balázs: A korai magyar történelem és a történetírás

Türk Attila: A régészet szerepe és eredményei a korai magyar történelem kutatásában

Szécsényi-Nagy Anna, Szeifert Bea, Csáky Veronika, Mende Balázs Gusztáv: Archeogenetika és magyar őstörténet. Hol tartunk 2021 elején?

IV. A Kárpát-medencei magyar történelem kezdetei

 Révész László: A dinamikus 10. század a régészeti leletek tükrében a Kárpát-medencében

Bollók Ádám: A korai magyarság első találkozásai a kereszténységgel

Szovák Kornél: Szkítia és a szittya azonosságtudat