nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Karácsonykor egyen hungarikumot!

Az európai keresztény kultúrkörben évszázadok során formálódtak a karácsonyi hagyományok. Ezekben sok közös vonás van, de minden nép körében bőven találunk saját, nemzeti hagyományokat. A karácsonyi szokások fontos eleme az ünnepi menü. Vajon mi, magyarok eszünk-e karácsonyra hungarikumokat?

zegernyei | 2016. december 16.
|  

Nevéből következtetve a hungarikum ízig-vérig magyaros dolog lehet. És mint ilyen, nyilván nagyon ősi és szittya is ‒ gondolja az egyszerű átlagmagyar, aki ki van éhezve a nagyszerű magyar dolgokra, köztük az ehető hungarikumokra is.

A www.hungarikum.hu oldal ezt írja:

A kétezres évek elején többirányú összefogás eredményeként szerveződő, a magyarság értékeit összegezni, rendszerezni kívánó mozgalom indult útjára. Széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetések eredményeként született meg végül a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény, amelyet az Országgyűlés 2012. április 2-án fogadott el egyhangú döntéssel. Célja, hogy megfelelő jogi keretet adjon a magyarság egésze számára fontos értékek azonosításához, dokumentálásához, hozzájárulva ezzel az összegyűjtött értékek szélesebb körben való megismertetéséhez.

A hungarikum törvény, mely 2012. július 1‑én lépett hatályba, az alábbiak szerint határozza meg a hungarikum fogalmát:

„hungarikum: gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.”

 A hungarikumoknak több kategóriájuk van, úgy mint:

  • Agrár- és élelmiszergazdaság
  • Egészség és életmód
  • Épített környezet
  • Ipari és műszaki megoldások
  • Kulturális örökség
  • Sport
  • Természeti környezet
  • Turizmus és vendéglátás

Véleményünk szerint a felsorolt kategóriák közül a Természeti környezet csakis egy álnok kakukk által kerülhetett a hungarikumok hímes tojásokkal telt fészkébe. A törvény szövege szerint helye ott nincs, azt mások elől bitorolja. Mert ugyan, mitől lenne a „magyarság csúcsteljesítménye” az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangrendszere, vagy a bükkaljai kőkultúra a kaptárkövekkel?

De tekintsünk el az ilyen apróságoktól és nézzük inkább az ehető hungarikumokat. Íme, a lista:

Agrár- és élelmiszergazdaság:

  • Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász
  • Debreceni páros kolbász
  • Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász
  • Herz Classic téliszalámi
  • Hízott libából előállított termékek
  • Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény
  • Kürtőskalács
  • Magyar akácméz
  • magyar szürke szarvasmarha
  • Magyarországi Tokaji borvidéken előállított Tokaji aszú
  • Makói hagyma
  • Pálinka
  • Pick téliszalámi
  • Piros arany és Erős Pista
  • Szegedi fűszerpaprika-őrlemény
  • Törkölypálinka
  • Törley-pezsgő
  • Szikvíz
  • Unicum keserűlikőr

Turizmus és vendéglátás:

  • Bajai halászlé
  • Karcagi birkapörkölt

A magyarság önképének alapvető eleme, hogy ez a kicsi nemzet rendkívüli dolgokra képes. Ebbe a körbe illeszkedik bele, hogy ételeinket is rendkívül különlegesnek találjuk. Nemzeti tudatunk fejlődéséről, jellemző vonásainak kialakulásáról már többször írtunk a Rénhírekben. Például idén áprilisban: A magyar nemzetkarakterológia és az ősök szelleme című írásunkban idéztük Csaplovics Jánost 1822-ből. A neves szerző arról elmélkedett, hogy ki mit lop:

Csaplovics János: Ethnographiai Értekezés Magyar Országról. Tudományos Gyűjtemény 1822/4: 49.
Csaplovics János: Ethnographiai Értekezés Magyar Országról. Tudományos Gyűjtemény 1822/4: 49.

Amint olvasható, a magyarok marhát szeretnek lopni, a tótok viszont élelmiszert. Arról azonban nem szól a tanulmány, hogy a magyarok sokkal ravaszabbak, mint a tótok: nem lopnak élelmiszert ‒ sem kolbászt, sem kalácsot, sem egyebet ‒, hanem egyszerűen azt mondják rá, hogy márpedig az az övék. Volt és lesz mindörökké. Ennek érdekében pedig hungarikummá nyilvánítják. Átnézve az ehető és iható hungarikumok listáját, rögtön belátható, hogy nemzeti tudatunk mai manipulátorai szeretik idegen eredetű termékekkel ékesíteni cifra magyar kalapjuk bokrétáját.

Ez az elbitorlás nem csak az élelmiszerek esetében figyelhető meg. A tudomány területéről egyik példaként említhető a magyar Nobel-díjasok összeszámlálása. Ha nemzeti büszkeségünkről van szó, akkor habozás nélkül magyarnak nevezünk ki olyan embereket is, akik amúgy szabadulni akartak Magyarországtól ‒ mert nálunk üldöztetés várt rájuk. Szabadultak volna magyarságuktól is ‒ ki ezért, ki azért ‒, de mi utolértük a bitangokat, és büszkék vagyunk rájuk. A tudományból vett másik példa lehet a „magyar fejlesztésű” hatkerekű Mars-jármű, a Sojourner esete. Ezt az Élet és Irodalom december 2-ai számában dolgozta fel Lukácsi Béla tudományos újságíró. Cikkének megállapításai szerint a magyar tudománynak körülbelül annyi köze van a Mars-járműhöz, mint a kerék feltalálójának (Lukácsi Béla: Mi magyarok. ÉS LX/48. 6.)

De térjünk vissza az ehető és iható hungarikumokhoz! Nemzeti tudatunk formálói azzal, hogy idegen eredetű élelmiszereket vettek magyar birtokba, elmélyítették a népek közti barátságot is, illetve pontosabban fogalmazva: erősítették bennünk az idegen kultúrák és idegen emberek iránti befogadó készséget. Valószínűleg nem ezt akarták, hiszen mindeközben szögesdrót-akadályokat telepítenek a határainkra és féktelen uszító kampányt folytatnak az idegenek ellen. Ha ilyen, egymásnak ellentmondó elemekkel erősíteni lehet a magyarságunkat, abból két dolog következik: 1) hülyének néznek minket, 2) tényleg hülyék vagyunk.

A magyaros gasztronómiáról két véleményt érdemes idéznünk: Uj Péter, a 444.hu főszerkesztője, aki gasztronómiai újságírónak sem utolsó (sőt!), ezt írta:

A magyar konyha valójában soha, semmilyen formában nem volt világhírű.

Gianni Annoni, a budapesti Arany János utcai Pomo D’oro étterem tulajdonosa pedig ezt nyilatkozta:

Szerintem nagyon fontos az identitáskeresés, de azt is látni kell, hogy nem kell nyomni mindent csak azért, mert magyar.

Mi azonban nyomjuk. Sőt, rövidesen hungarikum lesz a pörköltszaftbirkózás is. Ezt a magyar sportot gallérba gyűrt szalvétával űzik a mindennapi kötelező testnövelés keretében.

Az ideológiai háttér kitárgyalása után pillantsunk a listára, majd hálatelt szívvel gondoljunk Jedlik Ányosra, Törley Józsefre (apja Schmierl Valentin), Herz Árminra, Pick Márkra és Zwack Józsefre, akik szikvizet, pezsgőt szalámit és Unicumot adtak a magyarnak. Hálával tartozunk továbbá a Kárpát-medencében velünk, illetve a Balkánon a szomszédságunkban élő különböző szláv nyelvű népeknek, akiknek a kolbászt, a kalácsot és a pálinkát köszönhetjük, és legfőképpen köszönjük a törököknek, hogy megszálltak minket, és magukkal hozták a paprikát.

Nézzük a szavak eredetét. Az ételek serege élén háromféle kolbász (csabai, debreceni, gyulai) indul rohamra, ínycsiklandozó támadással gyűrvén maga alá emésztőrendszerünk ellenállását. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint kolbász szavunkat 1373-ban említik először (személynévként). A szó szláv eredetű a magyarban, környezetünk minden szláv nyelvében megtalálható, jelentése ugyanaz, mint a magyarban. Talán a szlovákból, vagy valamelyik délszláv nyelvből vettük át. A szláv nyelvekbe pedig a törökből kerülhetett, de erről nincsenek szilárd bizonyítékok. A szótár elveti azt a lehetőséget, hogy kolbász szavunk kapcsolatban lenne a már 1292-ből adatolható Kolbász (Colbaz) helynévvel, ami egy kun nemzetség nevéből származhat.

Figyelemre méltó, hogy a hungarikummá nyilvánított csabai és gyulai kolbász olyan településekről származik, amelyek régi magyar személynevekből származnak. Ha azonban bepillantunk e két település történetébe, akkor azt látjuk, hogy a török hódoltság idején szinte teljesen kihaltak, és később túlnyomórészt szlovák telepesek által népesedtek be. A folyamatot tehát úgy kell elképzelnünk, hogy a török eredetű paprika hatására a kolbász elvesztette szlovák jellegét, és lett belőle echte hungarikum.

A csabai kolbász annyira magyar lett, hogy legfontosabb nemzeti sportunk, a kolbásztöltés is hozzá kapcsolódik. Ezt a látványos csapatsportot kizárólag magyarok űzik. Ha fölveszik a budapesti olimpia programjába, nagy magyar siker születhet, valóságos éremeső vár versenyzőinkre.

Kolbászok és versenyzők a Csabai Kolbászfesztiválon
Kolbászok és versenyzők a Csabai Kolbászfesztiválon
(Forrás: www.szeretlekmagyarorszag.hu)

Mindkét kolbászfajta a 19-20. század fordulóján vált ismertté Magyarországon. A gazdasági fellendülés, a közlekedés és az információáramlás gyorsulása tették országosan kedveltté ezeket a termékeket. Más hungarikummá minősített élelmiszerek esetében is elmondható, hogy mai készítési módszerük a 19. századra vezethető vissza (ilyen például a halászlé is).

Szintén szláv eredetű kalács szavunk a kürtős kalács révén szerepel a hungarikumok nevei között. Eredeti jelentése kerek alakú, kerékszerű tárgy. Ezt több mai szláv nyelv is őrzi, mivel a kalács szó kifejezetten kerek, olykor a közepén lyukas pékárura vonatkozik csak. A szláv kalács szónak semmilyen más nyelvben nincs előzménye.

Rátérve a kürtős kalácsra, forrásaink szerint ez az élelmiszer sokkal régebbi eredetű, mint a csabai vagy gyulai módra készített kolbász. Hungarikummá válásának a következő lépcsői voltak: középkori német források már írnak arról, hogyan kell fahengerre tésztaszalagot fölcsavarni, és tűz fölött megsütni, Erdélyben a betelepült szászok révén terjedhetett el, s ott a főnemesi udvarokban a 18. században vált népszerűvé. Első leírt receptje 1784-ből való. A 19. században nyomtatott szakácskönyvek révén vált ismertté az egész országban. A 20. század első felében az erdélyi fiatalok kirándulásaik, baráti összejöveteleik alkalmával szívesen fogyasztották. A süteményt sokféleképpen nevezték, mai neve, a kürtős kalács az 1920-as évektől terjedt el. A rendszerváltás után Erdélyből áttelepült magyarok tették ismertté Budapesten és a nagyobb városokban, országos vásárokban.

Kollektív kürtőskalács-sütés a Városligetben. Az esemény során felállították „a legnagyobb létszámú, egyszerre és egy helyen megszervezett kürtőskalács sütés hazai tömegszerűségi rekordját 125 fővel”.
Kollektív kürtőskalács-sütés a Városligetben. Az esemény során felállították „a legnagyobb létszámú, egyszerre és egy helyen megszervezett kürtőskalács sütés hazai tömegszerűségi rekordját 125 fővel”.
(Forrás: http://www.magyarrekord.hu)

A szláv nevű hungarikumok közül utolsóként a pálinkát említjük. A pálinka a kolbásznál és a kalácsnál későbbi átvétel nyelvünkben. Első említése 1630-ból ismert. Az is megállapítható, hogy melyik szláv nyelvből származik: a szlovákból. A páliť ’éget’ igére vezethető vissza. A pálinka hungarikummá nyilvánítását megelőzte, hogy az Európai Unió is magyar termékké nyilvánította ezt a kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben mérgező italt. Ekkor zajlott a nagy magyar‒román pálinkaháború.

A hungarikumok közül még foglalkozhatnánk a szalámival, az akácmézzel és a paprikával is, de úgy gondoljuk, hogy ezek nem ősi magyar jellege mindenki előtt nyilvánvaló. Mint ahogy a részletesebben tárgyalt példákból is látszik, a hungarikummá nyilvánításnak nem alapfeltétele az ősi magyar eredet. A döntéshozókat sokkal inkább a várható gazdasági és politikai haszon vezérli. Ez a szempont elfogadható is lenne, csakhogy nem válik nyilvánvalóvá a dicsőségre vágyó magyarság körében. Sőt, maguk a törvényalkotók is olyan homályos célokat fogalmaztak meg, amelyek a hungarikummá nyilvánított élelmiszerek esetében nem érvényesülnek. Lásd a fenti mondatot, miszerint a hungarikum a magyarságra jellemző tulajdonságokat és egyediséget képvisel. A kolbász, a szalámi, a kürtős kalács és a többi azonban nem ilyen. Ettől függetlenül finomak és kötődnek a magyar történelemhez (is). Kialakulásuk, történetük azt a folyamatot jelképezi, hogyan vált az elmúlt két évszázadban a sok együtt élő Kárpát-medencei népből magyar nemzet. Ha a hungarikum-bizottság az eddigiekhez hasonló kreativitással kezeli a magyarságra jellemző tulajdonságok meglétét az élelmiszerekben, akkor rövidesen a döner és a szecsuáni csirke is hungarikum lesz. Ez amúgy nem baj.

A Bajai Halfőző Fesztivál plakátja
A Bajai Halfőző Fesztivál plakátja
(Forrás: www.nmi.hu (Nemzeti Művelődési Intézet))

Magyaros élelmiszereink kialakulásával egy időben zajlott mai karácsonyi szokásaink kialakulása és egységesülése is. Hagyományaink része a karácsonyi menü is. Zegernyei rokonságának kikérdezése útján tájékozódott arról, hogy mit ettek/esznek Szilágysámsonban (Szilágy megye, ma Șamșud, Románia) és Egerváron (Zala megye) karácsony napjaiban. Az erdélyi rokonság december 24-én este friss kolbászt vacsorázott tormával. Arrafelé a hal teljesen ismeretlen étel volt, 70-80 éve még konzerv formájában sem ismerték. A falu református vallású, a halra mint böjtös ételre igényük sem volt. Éjszaka a kemencében sült-főtt a töltött káposzta. Másnap azt ették, utána pedig kalácsot. A karácsonyi menüben felbukkantak a disznóöléssel kapcsolatos egyéb ételek is, úgy mint orjaleves és kocsonya is. Egerváron halászlé és rántott hal a klasszikus menü, utána ott is kalács következik. A Vasi, zalai parasztételek című könyv (Bp. 1987.) szerzője, Ábrahám Gézáné szerint régebben arrafelé karácsonyeste mákosgubát ettek, az éjféli mise után pedig kocsonyát. A másnapi ebéd húsleves, majd utána baromfi- vagy sertéssült következett.

Ha tudományos anyaggyűjtésünket az internetre is kiterjesztjük, akkor azt a következtetést vonhatjuk le, hogy napjainkban már alig figyelhetők meg különbségek a tájegységek étkezési szokásai között . A magyaros karácsonyi menüben feltétlenül szerepel a halászlé, a rántott hal, a töltött káposzta, a kocsonya és a bejgli. A felsoroltakból szégyenszemre csak a halászlé szerepel a hungarikumok között, de annak is csak a bajai változata. A paksi, a komáromi, a szegedi és a még nyilvántartott további nyolcféle változat nem számít hungarikumnak. Elkészítésüket és fogyasztásukat azonban egyelőre nem büntetik.

Kolozsvári töltött káposzta
Kolozsvári töltött káposzta
(Forrás: mindmegette.hu)

Külön téma a töltött káposzta. Minden változata megérdemelné, hogy hungarikum legyen. Az összes feltételnek megfelel, mivel a káposzta nem magyar szó (naná, hogy szláv!), és az ételt sem mi találtuk ki, ellenben többféleképpen és nagyon finoman tudjuk elkészíteni. A töltött káposztát a világ több részén egymástól függetlenül alkották meg azok az emberek, akiknek káposztájuk és ehető háziállatuk volt. Magyarországra a Balkán felől érkezett a 17. század végén. Egyik alföldi neve, a szárma a szerb ’sarma’-ból eredhet. A szerb szó viszont a török sarmak „betakar, beburkol” szóból vezethető le. A töltött káposztát Erdélyben korábban ’takart’-nak nevezték. Az Alföldön a szárma mellett  ezen a néven is emlegették. A takart a sarmak szó fordításaként értelmezhető.

Étvágycsináló ünnepi írásunk végén levonhatjuk a következtetést: a magyaros karácsonyi menü nem tartalmaz magyar ételeket. Sőt, még hungarikumokat is csak nyomokban. És aki most kezében a listával elszalad a boltba, hogy karácsonyra bevásároljon hungarikumokból, az sem fog magyar ételeket enni. A magyarság ugyanis a szellemi táplálékokban rejlik.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 aphelion 2016. december 16. 12:53

"Jedlik Ányosra, Törley Józsefre (apja Schmierl Valentin), Herz Árminra, Pick Márkra és Zwack Józsefre"

Eltelt egy kis idő, amíg beugrott hogy a Jedlik igazából olyan szlávos hangzású név. Nincs előttem statisztika, de nem lepődnék meg ha 10 magyar családnévből olyan 4-5 szláv eredetű lenne, 2-3 meg németes -- és akkor még lehet óvatosan is becsültem, az aradi vértanúk listája ugyan nem reprezentatív minta de ott pl kicsit mások az arányok ;)

"akkor rövidesen a döner és a szecsuáni csirke is hungarikum lesz"

Pár generáción belül simán azokká válhatnak, ugyanúgy ahogy a pizza meg a taco is tipikus amerikai kaják ma, pedig 100 éve még sok amerikai úgy volt velük hogy "fujjdigó"...

2 zegernyei 2016. december 16. 15:05

@aphelion: És ők mind őszintén magyarrá akartak válni. Schmierl Valentin a magyar forradalom katonájaként részt vett a szabadságharcban.

3 Roland2 2016. december 16. 19:16

Egyre több a politika, egyre kevesebb a tudomány.... :(

4 zegernyei 2016. december 16. 19:52

@Roland2: Sajnos így van. Ez ellen született ez a cikk. A politikai már oda is bedugja a pofáját, ahová nem kellene.

7 Fejes László (nyest.hu) 2016. december 16. 20:50

Én nem lennék ilyen szigorú, szerintem hungarikumnak nevezhető mindaz, ami általánosan kedvelt a magyarság körében, vagy a nemzeti identitás része (akkor is, ha nem mindenki fogyasztja/használja), függetlenül attól, hogy milyen eredetű, vagy hogy mások is készítik/fogyasztják/használják stb.-e. Persze a törvény nem így fogalmaz.

Kár, hogy a cikk nem utal vissza azokra az írásokra, amelyek korábban megjelentek a kolbásszal (www.nyest.hu/hirek/kolbaszt-a-szatokba) és a kaláccsal (www.nyest.hu/hirek/milyen-kalacsot-sussunk-karacsonyra) kapcsolatban (a kalácsról máshol is esett szó: www.nyest.hu/hirek/statisztika-franciasan, www.nyest.hu/hirek/ahol-nem-hasznalnak-golyostollat).

@Göblyös: Krizsa nem arról próbált meggyőzni minket, hogy a magyar szláv, hanem arról, hogy héber. zegernyei meg egyáltalán nem ír ilyesmit. Na, akkor ki néz kit hülyének, és valójában ki a hülye?

11 lcsaszar 2016. december 16. 21:31

Ha már itt tartunk, a hungaricum sem magyar szó...

16 zegernyei 2016. december 17. 03:48

@Fejes László (nyest.hu): Köszönöm a kiegészítést. Már nem tudom fejben tartani, hogy milyen cikkek jelentek meg a Rénhírekben. A hozzászólásod első bekezdésével teljesen egyetértek. Írásomban ezt a véleményt próbáltam képviselni. Különös tekintettel a bekezdés utolsó mondatára. Tehát arra, hogy a törvényalkotó és -alkalmazó fejében zavar volt és van.

Kérlek, hogy az én írásaim alatt ne vitatkozz a Göblyös nevű kommentelővel. És ezt most rá való tekintettel nem fejtem ki részletesebben. (Egyébként a saját írásaid alatt sem kellene, de ez a te dolgod.)

25 Galván Tivadar 2016. december 17. 16:15

@Roland2: Csak részben van igazad, mert az autentikus szegedi halászlé vagy szatmári töltött káposzta komponálása már valóban nemhogy tudomány, de egyenesen művészet ;)

27 nzashoka 2016. december 18. 14:52

"Már bocsánat, hogy a csapos közbeszól", de a TESZ (A magyar nyelv történeti etimológiai szótára) rengeteg ostobaságot IS tartalmaz. Amikor ez készült, a 60-as években (kiadási év: 1970), a trend az volt, hogy a török eredetet ne nagyon erőltessék. Ennek megfelelően lett szláv pölö a 'kolbász' szavunk. A kolbász ugyanis ótörök eredetű, amint az ki is derül Sir Gerard Clauson(: An Etymological Dictionary of Pre-Thirtheenth-Century Turkish (1972) ) szótárábaól. K:OL - 'kar', "felkar', míg a 'bász' szó megegyezik azzal az obszcén szóval, amely lassan már nem is számít obszcénnak a mai magyar nyelvben. BAS- 'nyom', 'megnyom', 'elnyom'. Egyébként ugyanez az elem szerepel egyébként a 'boszorkány' szavunkban is. Tehát vagy 'karral nyomott', vagy 'karba nyomott', .. vagy ilyesmi. A tévedést egyébként átveszi Zaicz Gábor is az ő Etimológiai szótárában.

Érdekes egyébként az is, hogy Pick és Herz urak zsidóságukban sertéshúsból készült szalámit gyártottak, ami nem különösebben tekinthető kósernak. :o))))) És hát AZ IS Hungarikummá vált....

29 nzashoka 2016. december 18. 14:57

Persze a töltött káposzta sem saját találmány. Keletebbre szőlőlevelet töltöttek báránnyal, és joghurttal öntötték le. Az itteni verzió azonban nehézzé tette, azaz jóval egészségtelenebbé, ami a többi "magyaros" étellel együtt rendesen hozzájárult az Európában elfoglalt első helyünkhöz AZ EMÉSZTŐREDNSZERI BETEGSÉGEKben. A szőlőlevél jóval könnyebb elem, mint a káposzta. A bárány versus sertés ugyanez az eset, nem is beszélve a tejföl versus joghurt kontraszt esetében.

Felterjeszteném a Hungaricumok listájára az Európában legmagasabb helyet mind az emésztőrendeszeri, keringési rendszeri és daganatos betegségek körében elfoglalt vezető helyünket.

31 Untermensch4 2016. december 18. 20:50

@nzashoka: "Érdekes egyébként az is, hogy Pick és Herz urak zsidóságukban sertéshúsból készült szalámit gyártottak, ami nem különösebben tekinthető kósernak."

Tökéletes asszimiláció... egyébként a "zsidósága" vkinek hogyan mérhető? Vagy a "magyarsága" hogyan mérhető?

32 El Vaquero 2016. december 19. 01:52

Gondolom Pick és Herz uraknak kellett a pénz, szalámira meg igény volt, megérte gyártani. Az egy másik dolog, hogy szalámit sertéshúson kívül másból nem érdemes csinálni (kolbászt is csak kevés másból), akár kóser, akár nem. Karcagi birkapörköltet pl. ettem még, vagyik lehet mégis, csak nem tudtam róla, hogy karcagi bégetése van nekije.

 

Engem egyébként az lepett meg, hogy a túró is kelet-közép-európai dolog, talán még a németek átvették, a többi nép nem ismeri. Itt sem lehet kapni, csak kelet-európai áruk boltjában, az angol nem is hallott róla. Hiába van helyette curd és cottage cheese, azok mindegyike sajt (ráadásul sajtban, szalámi, hurka, kolbász, májasban amúgy is gyenkék angolék). Egyébként meg úgy általában is érzékelem, hogy a magyar élelmiszer-alapanyagok hozzák az angol alapanyagok szintjét, vagy még jobbak is, de igazából az alapanyagok feldolgozásában verünk rájuk köröket, a magyar ételekben, élelmiszerekben sokkal több a potenciál, főleg állagban, feldolgozottságban, ízesítésben. Ezt nem csak azért mondom, mert a magyar kaját szoktam meg, hanem ha ez ember hosszú időn keresztül csak másmilyen ételeket eszik, meg mindenféle nemzet dolgait megkóstolja, akkor tárgyilagosabban tudja összehasonlítani. Szerintem a magyar kaja általánosságban egy kicsivel jobb a németnél, és a lengyelnél is. Persze van 1-2 külföldi termék, ami eléri vagy veri a magyar termékek szintjét, pl. az ír vajhoz képest a magyar vaj gyengébb minőségű (legalábbis a boltban kapható ipari magyar vajnál, a háziról nem tudok nyilatkozni). Mostanában gyakran veszek litván kolbászt és szalámit, az még képes a magyarral versenyben maradni. Viszont a román megfelelőik már messze nem érik el a magyar színvonalat. Meg még pár hetevettem valami nagyon vékony, angolul fel nem címkézett, cirill betűs kolbászt (tippre talán bolgár vagy szerb, mert az oroszt felismertem volna), de nem sikerült megfejteni, hogy milyen nemzetiségű, címkéjét eltettem, de már nem találom, az még nagyon finom volt, ahhoz meg ilyen pizsoma-hálóinges, terrorpista szakállas arab, piac mellett árusító boltban jutottam hozzá.

33 Untermensch4 2016. december 19. 07:37

@El Vaquero: A túró tényleg kk-európai?

" a magyar élelmiszer-alapanyagok hozzák az angol alapanyagok szintjét, vagy még jobbak is, de igazából az alapanyagok feldolgozásában verünk rájuk köröket, a magyar ételekben, élelmiszerekben sokkal több a potenciál, főleg állagban, feldolgozottságban, ízesítésben."

Curry? Azt hogyan vonod be az összehasonlításba?

A tepertős túróscsusza hogyan összehasonlítható egy akármivel?

34 lcsaszar 2016. december 19. 10:45

@El Vaquero: Egybevágnak a tapasztalataink. Tejföl sincs tőlünk nyugatabra, sőt kefír sem. Meg még sok minden (tölteni való paprika, őrölt pirospaprika, fehérrépa, ...). Pontyot is csak a csigát-békát sem megvető franciáknál kapni. nyugatabbra más a konyhakultúra, nem pancsolnak annyit az ételekkel, mint mi. Kisütnek egy szelet steaket roston, némi párolt zöldséggel, oszt jónapot.

35 aphelion 2016. december 19. 12:56

@Untermensch4: "egyébként a "zsidósága" vkinek hogyan mérhető?"

Zsinagógalátogatás per évben ;) Nem tudom, Pick és Herz mennyire voltak vallásosak, FAIK lehet egyáltalán nem voltak azok, akkor meg nem kritérium a kóserség. Ugyanúgy mint ahogy én is "magyarságomban" simán eszek húst a böjti időszakban, pláne hogy igazából lövésem sincs mikor van az...

Érdekes ahogy a politika össze próbál mosni olyan dolgokat, mint a származás, a vallás, az anyanyelv, a szülőhely, a lakóhely, az állampolgárság, meg a szellemi kötődés. A "Magyar Ember" Magyarországon született, Magyarországon lakik, magyarul beszél, csupa honfoglaló magyar őstől származik, "magyar vallású" azaz keresztény, stb stb...Ami azért a tényekkel összevetve elég vicces, most a fent említetteken kívül még Zrínyi meg Dugovics Titusz ugrott be hirtelen :))

36 aphelion 2016. december 19. 13:07

A túró ilyen kontinentális európai specialitásnak tűnik: en.wikipedia.org/wiki/Quark_(dairy_product)

A tejföl és a paprika Amerikában is használatosak (sour cream, bell peppers), Angliában viszont nekem is eléggé keresni kellett őket a boltokban.

37 GBR 2016. december 19. 14:16

@aphelion: "A tejföl és a paprika Amerikában is használatosak (sour cream, bell peppers)"

Na jo, de a paprika eseteben a tolteni valo paprikarol volt szo. Bell peppert termeszetesen hasznalnak, de akkor emlithetned akar pl. a jalapeñot is, az is egy paprikafele (meg ha mas faj is). Persze Amerikaban is sok paprikafajta kaphato, de a Magyarorszagon hasznalt tolteni valo paprika nem igazan.

Ugyanigy a sour cream sem tejfol, vagy csak annyira, mint amennyire a cottage cheese turo.

38 aphelion 2016. december 19. 15:07

@GBR: Jah hogy a "tölteni való paprika" az egy külön fajtamegnevezés? Csak mert a bell peppert is szokták tölteni, de ok, itt látom hogy valóban nem *pont* ugyanaz:

en.wikipedia.org/wiki/Stuffed_peppers

De azért nem is *annyira* más mint a jalapeño vagy a chili paprika, azért ahhoz már eléggé fanatikusnak kell lenni hogy valaki *azokba* gyömöszölje be a tölteléket ;))

"Ugyanigy a sour cream sem tejfol"

Nah akkor már ennek is utánanéztem:

en.wikipedia.org/wiki/Smetana_(dairy_product)

Ez megint olyan hogy jó nem pont ugyanaz, de azért messze nem akkora különbség mint a cottage cheese meg a túró között :P

39 GBR 2016. december 19. 15:51

"De azért nem is *annyira* más mint a jalapeño vagy a chili paprika, azért ahhoz már eléggé fanatikusnak kell lenni hogy valaki *azokba* gyömöszölje be a tölteléket ;))"

Persze, a tolteni valo paprika egy fajtamegnevezes (mondjuk azt elismerem, hogy nem tul talalo), de nem azt jelenti, hogy csak tolteni hasznaljak, ugyanigy viszont mas fajta sem valik tolteni valo paprikava, csak mert megtoltik. Egyebkent nem kell fanatikusnak lenni a toltott jalapeñohoz, szoktak is, sokfele toltelekkel. Vagy peldaul Peruban a rocotot (egy igen csipos paprikafele) is toltik (rocoto relleno), sot, bizonyos helyeken tipikus fogasnak szamit. Gyakorlatilag barmely tipusu paprika toltheto. De ha egy magyaros etelt keszitesz, amelyhez tevepaprika kell, ha massal helyettesited, nem lesz az igazi.

A sour cream es a tejfol kozott is eleg nagy a kulonbseg. Mas a zsirtartalma, de meg a gyartasi folyamat is, a sour cream pl. homogenizalt, a tejfol nem, ez latszik is ha osszehasonlitod az allagukat. Es persze az ize is mas. Mivel tejfolhoz nem igazan jutok, eleinte sour creammel probaltam helyettesiteni, de egy ido utan rajottem, hogy ugysem lesz olyan az etel, mint amilyet szeretnek.

Ezert inkabb mar a helyi alapanyagokbol a helyi eteleket reszesitem elonyben, mert ugyan lehet, hogy hasonlot tudsz kesziteni, de akkor is kulonbozik annyira, hogy nem elegiti ki a hazai izek utani vagyad.

Kicsit hasonlit arra, mikor brazil ismeroseim probalnak spanyolul beszelni, de ugyanugy portugalul beszelnek tovabb, csak ok ezt nem tudjak (persze van kozottuk, aki tud rendesen spanyolul). Persze, nagyon hasonlo, nem olyan kulonbozo, mintha angolul vagy japanul beszelnelnek spanyol helyett, de azert megiscsak egy masik nyelv :)

40 aphelion 2016. december 19. 16:02

@GBR: Értelek, köszi a felvilágosítást, legalább ma is tanultam valamit :)

41 lcsaszar 2016. december 19. 16:12

@GBR: Nekem van egy elméletem a magyar tejtermékek gazdagságával kapcsolatban. Tőlünk nyugatabbra, főleg francia kultúrkörben a tejből főleg sajtot készítenek. Elismerem, végtelen változatosságban, jobbnál jobbakat. A sajtért szép pénzt lehet elkérni, sok munka van vele, sok időt, gondoskodást igényel, de megéri foglalkozni vele. Ami pedig ezek után a tejből marad, ... nos nemigen marad valami. Nálunk ellenben a sajt másodlagos a tejföl-tejszín-vaj-túró után, de legfeljebb mellett.

42 El Vaquero 2016. december 19. 16:51

@Untermensch4: nyilván, curry itthon nem terem, ilyen termékeknél és ételeknél nem lehet összehasonlítani. Mondjuk a curryért nem vagyok oda, megeszem, de az a bajom vele, hogy általában túl sokat tesznek belőle az ételbe, és attól ilyen keserű homokos íze lesz az egésznek.

 

@GBR: így van, a sour cream és a creme fraiche sem felel meg a mi tejfölünknek, bár a sour cream közelebb van hozzá lényegesen. Most, hogy írjátok, valóban, kefírt sem láttam, csak ez eddig nem tűnt fel, mert nem szeretem, egyébként sem vennék. Meg ha már töltött paprika, almapaprikát sem látok, és az uborkán, ecetes hagymán kívüli savanyúságok sem túl ismertek itt. Az is teljesen igaz, hogy nyugaton nem pepecselnek annyit a kajával, kisütnek egy steaket zöldséggel és annyi, semmi jelentősebb feldolgozás, fűszerezés, tartósítás vagy akármi. Tőlünk keletebbre még jobban megfűszerezik, a Távol-Keleten meg annyira brutálisan agyonfőzik vagy agyonsütik, hogy amiatt lesz sok élelmiszer állagtalan. Nyilván valahol kultúra függvénye is, ki mit szokott meg, de azért földrészenként kihozható egy átlag kép, amihez lehet az eltéréseket viszonítani.

43 lcsaszar 2016. december 19. 18:15

@El Vaquero: Most akkor curry, vagy curd?

44 Irgun Baklav 2016. december 19. 18:35

@El Vaquero: „a Távol-Keleten meg annyira brutálisan agyonfőzik vagy agyonsütik, hogy amiatt lesz sok élelmiszer állagtalan”

Igen, pl. ennek tegyik tipikus példája Japán, és a japánok által igen kedvelt szasimi… oh, wait a minute!

Nyilván az kultúra és éghajlatfüggő, hogy hol milyen tartósítási, főzési eljárásokra volt szükség a régi időkben, és ennek nyoma még a mai gasztronómiai kultúrában is megvan, hiszen enélkül ma nem léteznének az olyan ínycsiklandó északi ételkülönlegességek sem, mint a Hákarl*, a surströmming** vagy a lutefisk***.

*Rohaszto... akarom mondani, erjesztett cápahús utazom.com/mi-a-hakarl

**Rohaszto... akarom mondani, erjesztett hering www.keptelenseg.hu/keptelenseg/a-surstro...bb-elelmiszere-25059

***Lúgozott hal

45 GBR 2016. december 19. 19:18

@aphelion: "Nálunk ellenben a sajt másodlagos a tejföl-tejszín-vaj-túró után, de legfeljebb mellett."

Igen, ez igaz, bar mar ez is valtozoban van, Magyarorszagon is egyre keresettebbek a francia, svajci, olasz, nemet sajtok, na meg a hazi, kezmuves sajtok is.

"Ami pedig ezek után a tejből marad, ... nos nemigen marad valami."

Ami ezek utan marad, az a tejsavo, abbol pedig meg mindig lehet tejsavófehérjét izolálni, ami sporttaplalek-kiegeszitokent szinten jo aron eladhato, ezert is van a nagy sajtgyartok legtobbjenek sporttaplalek-kiegeszitoket gyarto leanyvallalata. :)

@El Vaquero: @Irgun Baklav: "„a Távol-Keleten meg annyira brutálisan agyonfőzik vagy agyonsütik, hogy amiatt lesz sok élelmiszer állagtalan”. Igen, pl. ennek tegyik tipikus példája Japán, és a japánok által igen kedvelt szasimi… oh, wait a minute!"

Igen, szerencsere Japanra ez nem igaz. En halat, marhat, tenger gyumolcseit szinte kizarolag nyersen eszem. Egyebkent a japan konyha nagyon jo, es most nem a haute cuisine-re gondolok (bar persze abban is jok), hanem az egyszeru, hetkoznapi etelekre. Regebben persze nagyon hianyzott a magyar konyha, de mara annyira megszoktam, vagyis inkabb megszerettem a japant, hogy hosszabb utazas kozben mindig mar nagyon varom, hogy vegre hazaerjek es japan eteleket ehessek megint :). Nem csak finom, de kiegyensulyozott es egeszseges is. Ami szinten nagyon jo, hogy nincs nagy kulonbseg arban, hogy ha etteremben eszel vagy ha megveszed az alapanyagokat. Es kivetel nelkul minden etterem jo. Nagyon sok orszagban jartam, de ez csak Japanra igaz. Minden orszagban vannak persze jo ettermek, de rosszak is, Japanban viszont rossz nincs, legfeljebb olyan, aminel van jobb, de azert jo.

46 szigetva 2016. december 19. 19:20

@lcsaszar: Franciaországban amit crème aigre néven kapni, az baromi finom tejföl. Angolul sour creamnek hívják, de Angliában még nem vettem ilyet.

47 Untermensch4 2016. december 19. 21:06

@GBR: "tevepaprika"??? Az "tv-paprika" lenne ahol a "tv" a "termelői válogatott" rövidítése?

48 Untermensch4 2016. december 19. 21:10

@El Vaquero: "Mondjuk a curryért nem vagyok oda, megeszem, de az a bajom vele, hogy általában túl sokat tesznek belőle az ételbe, és attól ilyen keserű homokos íze lesz az egésznek."

Ezt egyszer én sültkrumplira tett curryszósszal követtem el, azóta utálom az ízét (a curry-nek).

Arra akartam utalni hogy az "almát körtével" gyanúja sok ételpárnál felvetődhet ha se alapanyagban, se elkészítési módban nem eléggé nagy a hasonlóság.

Egyik ismerősöm mondta hogy "Európában ugye fűszerezzük az ételeket. Az indiaiak meg a fűszert "ételezik", egy kicsit..." :)

49 Untermensch4 2016. december 19. 21:17

@aphelion: "Érdekes ahogy a politika össze próbál mosni olyan dolgokat, mint a származás, a vallás, az anyanyelv, a szülőhely, a lakóhely, az állampolgárság, meg a szellemi kötődés. A "Magyar Ember" Magyarországon született, Magyarországon lakik, magyarul beszél, csupa honfoglaló magyar őstől származik, "magyar vallású" azaz keresztény, stb stb..."

És a "Magyar Ember" nem egyforma... mert vannak akik szerint a kereszténység csak egy aljas ármány által lett reánk kényszerítve, így a "legigazibb" az ősi vallás követése... lenne, ha eleget tudnánk róla.

Úgy tudom Dugovics Titusz "csak" mitológiai alak (de az összes korai, kanonizáció előtti változata szlávos hangzású nevet viselt...) a Zrínyiek meg Janus Pannonius-szal együtt ugyanúgy horvátok a horvátoknál ahogy magyarok nálunk...

Mondjuk " származás, a vallás, az anyanyelv, a szülőhely, a lakóhely, az állampolgárság, meg a szellemi kötődés" alapján ha nem a szellemi kötődésre tesszük a fő hangsúlyt akkor az aradi vértanúk nagy része kiesett a játékból... :)

50 GBR 2016. december 20. 01:17

@Untermensch4: tévépaprika, t.v. paprika, tv-paprika (vagy ahogy szeretned), azaz tölteni való paprika.

51 Untermensch4 2016. december 20. 07:41

@GBR: Oké, sejtettem én, csak hirtelen vicces volt elképzelni hogy egy- vagy kétpúpú tevepaprika... :)

52 El Vaquero 2016. december 20. 16:09

@lcsaszar: a curry egy fűszer, a curd pedig túróhoz hasonló állagú lágysajt. Két külön dolog kapcsán említettük őket.

A franciák és a németek talán az egyetlen kivételek nyugaton, akik tudnak normális tejtermékeket csinálni. Híres még a holland sajt, de amiket én kóstoltam eddig, azok nem jöttek be. Az angol sajt minden áron kerülendő, csak cheddart csinálnak, és az is nagyon rossz, erjedt, édes műíze van, kb. a magyar növényi olajból készűlt hulladéksajtok ízére emlékeztet.

Japán meg lehet kivétel az állagtalanságig túlzottan feldolgozott ételek alól, de tőlünk keletebbre ez akkor is általános.

Ez az ételtéma egyébként megérne egy cikksorozatot a nyesten, ahol magyar ételeket lehetne végigvenni, honnan származik, más nyelvekben mi a megfelelője, más országokban milyen különbséggel készítik el, honnan kapta a nevét, stb..

53 hhgygy 2016. december 20. 16:51

@El Vaquero: Az Angliában(?) vásárolt román hús- és tejtermékek lehet, hogy nem érik el a magyar színvonalat, de ha csak átugrasz Aradra, rájönnél, hogy helyben viszont szarrá verik a magyarokat. Hogy mást ne mondjak, sajtfronton Magyarország iszonyat harmatos, aktuális szóval PISA-színvonal.

54 El Vaquero 2016. december 20. 17:15

@hhgygy: az igaz, hogy amit itt kelet-európai boltban árulnak román termékeket, hiába nagy a választék, nem reprezentatív a román termékek összeségére nézve. Csak azt mondom, hogy a román kaják eddig nem jönnek be személy szerint. Románai magyarok lakta részén pláne elhiszem, hogy tudnak készíteni finom élelmiszereket, eredetileg a romániai általános román termékekre értettem a megállapításom.

55 Irgun Baklav 2016. december 20. 20:02

@El Vaquero: Aradon (a városban/megyében egyaránt) a magyarok aránya kb. 10%.

A románokkal kapcsolatban van a magyarországi magyarok részéről egyfajta lenézés, de ez kajafronton saját tapasztalataim szerint is indokolatlan. (Az erdélyi magyaroknak és románoknak egyaránt vannak finom kajáik.)

56 Untermensch4 2016. december 20. 20:55

@hhgygy: @El Vaquero: @Irgun Baklav: A sajtgyártás kapcsán ne az etnikai-kulturális különbségek miatt jobbak a románok (kajafronton olyan alap-jellegű dologban mint sajt, pálinka, kenyér, azért eléggé keveredtünk) hanem a gazdasági-jogi környezet miatt. Trappistát lehet gyorsan gyártani, más sajtféleségekhez idő kell. Magyarisztánban egy cég/vállalkozás születéskor várható élettartama és az általánosan hosszú távra kiszámíthatatlan gazdasági környezet miatt csak trappistasajt-gyártásban gondolkodni racionális ötlet.

57 hhgygy 2016. december 20. 21:45

Mindenesetre én ha választhatok a magyar pick (LoL) és a román salam sasesc (LoL) között, akkor az utóbbit választom.

58 lcsaszar 2016. december 21. 09:55

@Untermensch4: De az a zöldséges nem sejtette, akinél egyszer azt láttam kiírva: "televíziós paprika". Nem kitaláltam.

59 Untermensch4 2016. december 21. 19:46

@lcsaszar: Van hogy az ember benéz ilyeneket. Én sokáig azt hittem hogy a "szögvas" azért viseli ezt a nevet mert olyan vékony hogy szöget át lehet kalapálni rajta. Utólag persze teljesen nyilvánvaló hogy azért mert vmekkora szögben van meghajlítva... :)

60 El Vaquero 2016. december 22. 06:11

@Irgun Baklav: elég szomorú, hogy Aradnak már csak a 10%-a magyar. De elhiszem, hogy jobban ismered a román termékeket, múltkor mutattad is a mamaliga cu malait, az biztos finom lehet :D Már persze ha nem olyan román kenyérrel van, mint amilyet itt kapni, mert akkor inkább passzolom.

 

@Untermensch4: a sajtokhoz mélységében nem értek, de szerintem a többi sajtfajtát sem kell olyan hosszan érlelni, hogy a cég addig tönkremenjen. Egyébként meg a trapistával sincs baj, ha normális minőségben készítik. Inkább azért lett lenézett sajtfajta, mert a minőségét sokat rontották az évek során, ráadásul bejöttek a külföldi sajtok is, és vesztett a népszerűségéből.

61 Untermensch4 2016. december 22. 07:22

@El Vaquero: Sarkított példa volt, nem a sajtok készítésének technológiája hanem az általános jogszolgáltatási környezet a hangsúlyos.

62 GKovacsI 2016. december 24. 08:21

Tisztelt Kincse Szabolcs Örs.

Tisztelt Klíma László ( @zegernyei )

Tisztelt Fejes László

Kincse Szabolcs Örs legutóbb ezzel a szavakkal tiltotta ki a kommentjeimet, miután a Klíma László (@ zegernyei ) az ez alatt a cikk alatt írt összes kommentemet kitörölte, és még a Fejes Lászlót is felszólította, hogy ne beszélgessen velem:

„… nem szeretjük, ha szerkesztőinket fenyegetik. NAGYON nem.”

Tegnap este egy baráti beszélgetésen, szóba kerültek a legutóbbi csörténk alkalmával történt események.

Legnagyobb megrökönyödésemre a résztvevők, arra hívták fel a figyelmemet, hogy Önök ebben a mondatban egy lehetséges „verbális fenyegetés” ellen tiltakoztak.

Jómagamnak egy ilyen lehetőség még a legrosszabb álmomban sem jutott eszembe.

Természetesen nekem a „tollaink (billentyűzeteink)” párbaján kívül más eszköz használatának még a lehetősége sem merült fel, ezért mélységesen megdöbbentett, és lesújtott, hogy „másoknak” esetleg igen.

Ha valóban ennyire félreérthetően fogalmaztam – akkor ezért - természetesen - mélységes elnézésüket kérem.

Ha Önök valóban „verbális fenyegetésre” gondoltak, - és az ellen tiltakoztak - akkor nekem komolyan el kell gondolkodnom, azon… hogy hová is csöppentem, kommentezgetéseim közben.

Az eddig is világos volt, hogy nem ugyan abban a világban élünk, de hogy ennyire nem, az egyrészt megdöbbentett, másrészt fel is háborított, ezért a NYEST cikkeinek kommentezését határozatlan időre, felfüggesztem!

Göblyös(éKI)

63 fakir 2017. január 1. 18:07

A gulyas viszont echte Hungaricum kellene hogy legyen megsem az.

64 karakun 2017. január 8. 19:59

Közismert, hogy a kóla is hungarikum, annó a nyereg alól kínálták őseink ,,köll-e'' felkiáltással. A kölle szóból alakult a mai kóla hangalak.

A fenti cikk sok érdekes részletet tartalmaz, de valahogy hiányzik belőle annak a nyilvánavló ténynek a tudomásul vétele, hogy teljesen felesleges valamifé ősi dölgot keresni a hungarikumok közt. Készítünk valamit, amit jónak tartunk, legyünk rá büszkék, nevezzük hungarikumnak!

Mért lenne baj, hogy a töltöttkáposztánk szinte azonos a török nevű szármával, amit a balkáni szláv népek készítenek (iszonyú jó töltött káposztát ettem egyszer Montenegróban pl.), de attól még dédnagymamám is főzte és a legfontosabb ünnepi étel volt a családunkban.

A kolbásztöltő versenyekkel megint nem tudom mi a baja a szerzőnek. Vö. a balkánon igen népszerű közösségi események a kulenidzsádák, kolbásztöltések, ahol a vastagbélbe töltött kulen a fő fogás.

A kulenidzsáda sztem igen jó ötlet, jó ötlet volt átvenni nálunk is.

Ilyenek a karácsoni halátelek. Hagyományosan halat csak vízparton ettek, legalábbis mátraaljai szülőfalumban az öregek azt mondták a halra, hogy a kígyót és a békát sem eszik, a halhoz hasonlóan.

Ennek ellenére megnéztem a youtube-on Sinyát ( a criticalmass legendás főszervezéjét), hogy hogyan trancsíroz szét egy pontyot és rájöttem, hogy erre még én is képes vagyok, még ha otthon sose láttam ilyet a szülői házban. Azóta ,,hagyományos'' karácsonyi ételünk a halászlé :-). Igaz megtartottuk ebédre a mákostésztát, marhabossó (csiriborsó) levest, tejberizst, mint szülőföldünk hagyományos karácsonyböjti ételeit és utána törjük a magot, hogy legyen jövőre pénz, majd jön a Jézuska.

Így alakulnak az ,,ősmagyar'' hagyományok és sztem ez így van jól.

65 karakun 2017. január 8. 20:01

@fakir: A gulyásleves az osztrák konyhából jön, a monarchia idején nevezték el így.

66 zegernyei 2017. január 9. 13:20

@karakun: (64.): A hozzászólásban olvasható állítás, miszerint: "A fenti cikk sok érdekes részletet tartalmaz, de valahogy hiányzik belőle annak a nyilvánvaló ténynek a tudomásul vétele, hogy teljesen felesleges valamifé ősi dölgot keresni a hungarikumok közt." a cikk figyelmetlen olvasásából ered. Abban ugyanis ez olvasható:

" Mint ahogy a részletesebben tárgyalt példákból is látszik, a hungarikummá nyilvánításnak nem alapfeltétele az ősi magyar eredet. A döntéshozókat sokkal inkább a várható gazdasági és politikai haszon vezérli. Ez a szempont elfogadható is lenne, csakhogy nem válik nyilvánvalóvá a dicsőségre vágyó magyarság körében."

Vagyis elfogadható az a szempont, hogy a hungarikumok nem ősi magyar eredetűek.

67 Mungo Jerry 2017. január 11. 01:01

Tipikus mítoszromboló cikk (Arany sorai juthatnak kapásból eszünkbe:

Kisütik, hogy a magyar nyelv (helyettesítsd hungaricum)

nincs, nem is lesz, nem is vót (sőt nem is lehet, legfeljebb mint politikai/gazdasági hasznot hajtó kategória, vigyázat materializmus haha),

ami új van benne, mind rossz,

ami régi, az meg tót.)

Nem az úgymond "tényekkel" vitatkozom, hanem a MEGKÖZELÍTÉSSEL.

Számomra elcsépelt bulvár színvonal arról cikkezni, hogy haha, a hungaricumok se nem (ős)magyar eredetűek, se nem csak nálunk léteznek. Mert? És? Ez elvárás volt?

Engem speciel (átlag konzervatív közmagyarként) sokkal inkább az foglalkoztatna, hogy BÁR eredetében iminnen-amonnan, mi az, ami a hungaricumokat MÉGIS olyan jellemzően magyarrá avatja.

Jó érettségi esszé-kérdés, tessék: a "mindenki számára nyilvánvalóan nem ősi magyar jellegű" fűszerpaprikát miért tekinthetjük mégis jogosan hungaricumnak?

Használd az alábbi két forrást:

www.ujszeged.hu/?page=szegedipaprika

hu.wikipedia.org/wiki/F%C5%B1szerpaprika-%C5%91rlem%C3%A9ny

68 zegernyei 2017. január 11. 04:49

@Mungo Jerry: "Számomra elcsépelt bulvár színvonal arról cikkezni, hogy haha, a hungaricumok se nem (ős)magyar eredetűek, se nem csak nálunk léteznek. Mert? És? Ez elvárás volt?"

Nem volt elvárás, miként az kiderül a hozzászólás alatt lévő válaszomból, melyet egy teljesen hasonló gondolatokat megfogalmazó korábbi hozzászólásra (64.) írtam. El kellett volna olvasni, mielőtt megírta a saját kommentjét. A cikk nem azt kifogásolja, hogy az élelmiszerhungarikumok nem ősmagyar eredetűek, hanem azt, hogy az állami propaganda mégis el akarja hitetni az emberekkel, hogy azok, noha tudván tudja, hogy nem. Mondanivalóm érdekében ezért foglaltam röviden össze egy-két hungarikummá nyilvánított étel eredetéről és az ételek nevéről néhány érdekességet.

70 zegernyei 2017. január 12. 04:44

@GKovacsI: A kitiltása nem a sokadik írói álnevének szólt, hanem az itt kifejtett írói munkásságának.

74 Untermensch4 2017. január 12. 10:39

@GKovacsI: "csakhogy nem válik nyilvánvalóvá a dicsőségre vágyó magyarság körében"

A maffia-modellhez hasonlóan az önkritika és a humor fontosságára hívnám fel a figyelmet. Mindannyiunk szórakoztatásának szándékával. Van az a sztori amit ha jól emlékszem humoristától hallottam de valóságtartalmától függetlenül ez az általam kettős dolog benne van.

"Az európai nagyonbíróságon vitatja a román és a magyar fél a pálinka hungarikumságát/románikumságát" a magyar "ügyvéd" elővesz egy Román Értelmező Kéziszótár -t, fellapozza... "Pálinka: gyümölcsből készült, magyar eredetű égetett szeszes ital." :)

Az önkritika képességével megerősítve magunkat az etno-humor is új dimenziókat kap. Az említett bohémiai úriemberek kapcsán pl "a szlovákok olyan csehek akik beszélnek magyarul" egy ilyen. De ne sértődjünk meg az "Ott jön két magyar, ami három párt."-on se.

76 Sarkel 2017. január 26. 18:09

Nagyon jó cikk!

77 Sarkel 2017. január 26. 18:16

A "hungarikum" mint fogalom megtévesztő. Befolyásoló. Azt gondolná az ember, hogy ami ide tartozik, az valamiképpen magyar. Igazi. Echte. Ennek hamisságát parádésan bizonyítja az író a maga utánozhatatlan "zegernyeis" humorával.

Inkább úgy lehetne talán fogalmazni, hogy a felsorolt ételek és italok a magyarság körében általánosan kedveltek. (én eddig azt hittem, a szárma kifejezés csak a töltelékre vonatkozik)

De jó is, hogy ennyi mindent kaptunk közeli és távoli szomszédainktól...

Információ
X