"Jedlik Ányosra, Törley Józsefre (apja Schmierl Valentin), Herz Árminra, Pick Márkra és Zwack Józsefre"

Eltelt egy kis idő, amíg beugrott hogy a Jedlik igazából olyan szlávos hangzású név. Nincs előttem statisztika, de nem lepődnék meg ha 10 magyar családnévből olyan 4-5 szláv eredetű lenne, 2-3 meg németes -- és akkor még lehet óvatosan is becsültem, az aradi vértanúk listája ugyan nem reprezentatív minta de ott pl kicsit mások az arányok ;)

"akkor rövidesen a döner és a szecsuáni csirke is hungarikum lesz"

Pár generáción belül simán azokká válhatnak, ugyanúgy ahogy a pizza meg a taco is tipikus amerikai kaják ma, pedig 100 éve még sok amerikai úgy volt velük hogy "fujjdigó"...

@aphelion: És ők mind őszintén magyarrá akartak válni. Schmierl Valentin a magyar forradalom katonájaként részt vett a szabadságharcban.

Egyre több a politika, egyre kevesebb a tudomány.... :(

@Roland2: Sajnos így van. Ez ellen született ez a cikk. A politikai már oda is bedugja a pofáját, ahová nem kellene.

Én nem lennék ilyen szigorú, szerintem hungarikumnak nevezhető mindaz, ami általánosan kedvelt a magyarság körében, vagy a nemzeti identitás része (akkor is, ha nem mindenki fogyasztja/használja), függetlenül attól, hogy milyen eredetű, vagy hogy mások is készítik/fogyasztják/használják stb.-e. Persze a törvény nem így fogalmaz.

Kár, hogy a cikk nem utal vissza azokra az írásokra, amelyek korábban megjelentek a kolbásszal (www.nyest.hu/hirek/kolbaszt-a-szatokba) és a kaláccsal (www.nyest.hu/hirek/milyen-kalacsot-sussunk-karacsonyra) kapcsolatban (a kalácsról máshol is esett szó: www.nyest.hu/hirek/statisztika-franciasan, www.nyest.hu/hirek/ahol-nem-hasznalnak-golyostollat).

@Göblyös: Krizsa nem arról próbált meggyőzni minket, hogy a magyar szláv, hanem arról, hogy héber. zegernyei meg egyáltalán nem ír ilyesmit. Na, akkor ki néz kit hülyének, és valójában ki a hülye?

Ha már itt tartunk, a hungaricum sem magyar szó...

@Fejes László (nyest.hu): Köszönöm a kiegészítést. Már nem tudom fejben tartani, hogy milyen cikkek jelentek meg a Rénhírekben. A hozzászólásod első bekezdésével teljesen egyetértek. Írásomban ezt a véleményt próbáltam képviselni. Különös tekintettel a bekezdés utolsó mondatára. Tehát arra, hogy a törvényalkotó és -alkalmazó fejében zavar volt és van.

Kérlek, hogy az én írásaim alatt ne vitatkozz a Göblyös nevű kommentelővel. És ezt most rá való tekintettel nem fejtem ki részletesebben. (Egyébként a saját írásaid alatt sem kellene, de ez a te dolgod.)

@Roland2: Csak részben van igazad, mert az autentikus szegedi halászlé vagy szatmári töltött káposzta komponálása már valóban nemhogy tudomány, de egyenesen művészet ;)

"Már bocsánat, hogy a csapos közbeszól", de a TESZ (A magyar nyelv történeti etimológiai szótára) rengeteg ostobaságot IS tartalmaz. Amikor ez készült, a 60-as években (kiadási év: 1970), a trend az volt, hogy a török eredetet ne nagyon erőltessék. Ennek megfelelően lett szláv pölö a 'kolbász' szavunk. A kolbász ugyanis ótörök eredetű, amint az ki is derül Sir Gerard Clauson(: An Etymological Dictionary of Pre-Thirtheenth-Century Turkish (1972) ) szótárábaól. K:OL - 'kar', "felkar', míg a 'bász' szó megegyezik azzal az obszcén szóval, amely lassan már nem is számít obszcénnak a mai magyar nyelvben. BAS- 'nyom', 'megnyom', 'elnyom'. Egyébként ugyanez az elem szerepel egyébként a 'boszorkány' szavunkban is. Tehát vagy 'karral nyomott', vagy 'karba nyomott', .. vagy ilyesmi. A tévedést egyébként átveszi Zaicz Gábor is az ő Etimológiai szótárában.

Érdekes egyébként az is, hogy Pick és Herz urak zsidóságukban sertéshúsból készült szalámit gyártottak, ami nem különösebben tekinthető kósernak. :o))))) És hát AZ IS Hungarikummá vált....

Persze a töltött káposzta sem saját találmány. Keletebbre szőlőlevelet töltöttek báránnyal, és joghurttal öntötték le. Az itteni verzió azonban nehézzé tette, azaz jóval egészségtelenebbé, ami a többi "magyaros" étellel együtt rendesen hozzájárult az Európában elfoglalt első helyünkhöz AZ EMÉSZTŐREDNSZERI BETEGSÉGEKben. A szőlőlevél jóval könnyebb elem, mint a káposzta. A bárány versus sertés ugyanez az eset, nem is beszélve a tejföl versus joghurt kontraszt esetében.

Felterjeszteném a Hungaricumok listájára az Európában legmagasabb helyet mind az emésztőrendeszeri, keringési rendszeri és daganatos betegségek körében elfoglalt vezető helyünket.

@nzashoka: "Érdekes egyébként az is, hogy Pick és Herz urak zsidóságukban sertéshúsból készült szalámit gyártottak, ami nem különösebben tekinthető kósernak."

Tökéletes asszimiláció... egyébként a "zsidósága" vkinek hogyan mérhető? Vagy a "magyarsága" hogyan mérhető?

Gondolom Pick és Herz uraknak kellett a pénz, szalámira meg igény volt, megérte gyártani. Az egy másik dolog, hogy szalámit sertéshúson kívül másból nem érdemes csinálni (kolbászt is csak kevés másból), akár kóser, akár nem. Karcagi birkapörköltet pl. ettem még, vagyik lehet mégis, csak nem tudtam róla, hogy karcagi bégetése van nekije.

Engem egyébként az lepett meg, hogy a túró is kelet-közép-európai dolog, talán még a németek átvették, a többi nép nem ismeri. Itt sem lehet kapni, csak kelet-európai áruk boltjában, az angol nem is hallott róla. Hiába van helyette curd és cottage cheese, azok mindegyike sajt (ráadásul sajtban, szalámi, hurka, kolbász, májasban amúgy is gyenkék angolék). Egyébként meg úgy általában is érzékelem, hogy a magyar élelmiszer-alapanyagok hozzák az angol alapanyagok szintjét, vagy még jobbak is, de igazából az alapanyagok feldolgozásában verünk rájuk köröket, a magyar ételekben, élelmiszerekben sokkal több a potenciál, főleg állagban, feldolgozottságban, ízesítésben. Ezt nem csak azért mondom, mert a magyar kaját szoktam meg, hanem ha ez ember hosszú időn keresztül csak másmilyen ételeket eszik, meg mindenféle nemzet dolgait megkóstolja, akkor tárgyilagosabban tudja összehasonlítani. Szerintem a magyar kaja általánosságban egy kicsivel jobb a németnél, és a lengyelnél is. Persze van 1-2 külföldi termék, ami eléri vagy veri a magyar termékek szintjét, pl. az ír vajhoz képest a magyar vaj gyengébb minőségű (legalábbis a boltban kapható ipari magyar vajnál, a háziról nem tudok nyilatkozni). Mostanában gyakran veszek litván kolbászt és szalámit, az még képes a magyarral versenyben maradni. Viszont a román megfelelőik már messze nem érik el a magyar színvonalat. Meg még pár hetevettem valami nagyon vékony, angolul fel nem címkézett, cirill betűs kolbászt (tippre talán bolgár vagy szerb, mert az oroszt felismertem volna), de nem sikerült megfejteni, hogy milyen nemzetiségű, címkéjét eltettem, de már nem találom, az még nagyon finom volt, ahhoz meg ilyen pizsoma-hálóinges, terrorpista szakállas arab, piac mellett árusító boltban jutottam hozzá.

@El Vaquero: A túró tényleg kk-európai?

" a magyar élelmiszer-alapanyagok hozzák az angol alapanyagok szintjét, vagy még jobbak is, de igazából az alapanyagok feldolgozásában verünk rájuk köröket, a magyar ételekben, élelmiszerekben sokkal több a potenciál, főleg állagban, feldolgozottságban, ízesítésben."

Curry? Azt hogyan vonod be az összehasonlításba?

A tepertős túróscsusza hogyan összehasonlítható egy akármivel?

@El Vaquero: Egybevágnak a tapasztalataink. Tejföl sincs tőlünk nyugatabra, sőt kefír sem. Meg még sok minden (tölteni való paprika, őrölt pirospaprika, fehérrépa, ...). Pontyot is csak a csigát-békát sem megvető franciáknál kapni. nyugatabbra más a konyhakultúra, nem pancsolnak annyit az ételekkel, mint mi. Kisütnek egy szelet steaket roston, némi párolt zöldséggel, oszt jónapot.

@Untermensch4: "egyébként a "zsidósága" vkinek hogyan mérhető?"

Zsinagógalátogatás per évben ;) Nem tudom, Pick és Herz mennyire voltak vallásosak, FAIK lehet egyáltalán nem voltak azok, akkor meg nem kritérium a kóserség. Ugyanúgy mint ahogy én is "magyarságomban" simán eszek húst a böjti időszakban, pláne hogy igazából lövésem sincs mikor van az...

Érdekes ahogy a politika össze próbál mosni olyan dolgokat, mint a származás, a vallás, az anyanyelv, a szülőhely, a lakóhely, az állampolgárság, meg a szellemi kötődés. A "Magyar Ember" Magyarországon született, Magyarországon lakik, magyarul beszél, csupa honfoglaló magyar őstől származik, "magyar vallású" azaz keresztény, stb stb...Ami azért a tényekkel összevetve elég vicces, most a fent említetteken kívül még Zrínyi meg Dugovics Titusz ugrott be hirtelen :))

A túró ilyen kontinentális európai specialitásnak tűnik: en.wikipedia.org/wiki/Quark_(dairy_product)

A tejföl és a paprika Amerikában is használatosak (sour cream, bell peppers), Angliában viszont nekem is eléggé keresni kellett őket a boltokban.

@aphelion: "A tejföl és a paprika Amerikában is használatosak (sour cream, bell peppers)"

Na jo, de a paprika eseteben a tolteni valo paprikarol volt szo. Bell peppert termeszetesen hasznalnak, de akkor emlithetned akar pl. a jalapeñot is, az is egy paprikafele (meg ha mas faj is). Persze Amerikaban is sok paprikafajta kaphato, de a Magyarorszagon hasznalt tolteni valo paprika nem igazan.

Ugyanigy a sour cream sem tejfol, vagy csak annyira, mint amennyire a cottage cheese turo.

@GBR: Jah hogy a "tölteni való paprika" az egy külön fajtamegnevezés? Csak mert a bell peppert is szokták tölteni, de ok, itt látom hogy valóban nem *pont* ugyanaz:

en.wikipedia.org/wiki/Stuffed_peppers

De azért nem is *annyira* más mint a jalapeño vagy a chili paprika, azért ahhoz már eléggé fanatikusnak kell lenni hogy valaki *azokba* gyömöszölje be a tölteléket ;))

"Ugyanigy a sour cream sem tejfol"

Nah akkor már ennek is utánanéztem:

en.wikipedia.org/wiki/Smetana_(dairy_product)

Ez megint olyan hogy jó nem pont ugyanaz, de azért messze nem akkora különbség mint a cottage cheese meg a túró között :P

"De azért nem is *annyira* más mint a jalapeño vagy a chili paprika, azért ahhoz már eléggé fanatikusnak kell lenni hogy valaki *azokba* gyömöszölje be a tölteléket ;))"

Persze, a tolteni valo paprika egy fajtamegnevezes (mondjuk azt elismerem, hogy nem tul talalo), de nem azt jelenti, hogy csak tolteni hasznaljak, ugyanigy viszont mas fajta sem valik tolteni valo paprikava, csak mert megtoltik. Egyebkent nem kell fanatikusnak lenni a toltott jalapeñohoz, szoktak is, sokfele toltelekkel. Vagy peldaul Peruban a rocotot (egy igen csipos paprikafele) is toltik (rocoto relleno), sot, bizonyos helyeken tipikus fogasnak szamit. Gyakorlatilag barmely tipusu paprika toltheto. De ha egy magyaros etelt keszitesz, amelyhez tevepaprika kell, ha massal helyettesited, nem lesz az igazi.

A sour cream es a tejfol kozott is eleg nagy a kulonbseg. Mas a zsirtartalma, de meg a gyartasi folyamat is, a sour cream pl. homogenizalt, a tejfol nem, ez latszik is ha osszehasonlitod az allagukat. Es persze az ize is mas. Mivel tejfolhoz nem igazan jutok, eleinte sour creammel probaltam helyettesiteni, de egy ido utan rajottem, hogy ugysem lesz olyan az etel, mint amilyet szeretnek.

Ezert inkabb mar a helyi alapanyagokbol a helyi eteleket reszesitem elonyben, mert ugyan lehet, hogy hasonlot tudsz kesziteni, de akkor is kulonbozik annyira, hogy nem elegiti ki a hazai izek utani vagyad.

Kicsit hasonlit arra, mikor brazil ismeroseim probalnak spanyolul beszelni, de ugyanugy portugalul beszelnek tovabb, csak ok ezt nem tudjak (persze van kozottuk, aki tud rendesen spanyolul). Persze, nagyon hasonlo, nem olyan kulonbozo, mintha angolul vagy japanul beszelnelnek spanyol helyett, de azert megiscsak egy masik nyelv :)

@GBR: Értelek, köszi a felvilágosítást, legalább ma is tanultam valamit :)

@GBR: Nekem van egy elméletem a magyar tejtermékek gazdagságával kapcsolatban. Tőlünk nyugatabbra, főleg francia kultúrkörben a tejből főleg sajtot készítenek. Elismerem, végtelen változatosságban, jobbnál jobbakat. A sajtért szép pénzt lehet elkérni, sok munka van vele, sok időt, gondoskodást igényel, de megéri foglalkozni vele. Ami pedig ezek után a tejből marad, ... nos nemigen marad valami. Nálunk ellenben a sajt másodlagos a tejföl-tejszín-vaj-túró után, de legfeljebb mellett.

@Untermensch4: nyilván, curry itthon nem terem, ilyen termékeknél és ételeknél nem lehet összehasonlítani. Mondjuk a curryért nem vagyok oda, megeszem, de az a bajom vele, hogy általában túl sokat tesznek belőle az ételbe, és attól ilyen keserű homokos íze lesz az egésznek.

@GBR: így van, a sour cream és a creme fraiche sem felel meg a mi tejfölünknek, bár a sour cream közelebb van hozzá lényegesen. Most, hogy írjátok, valóban, kefírt sem láttam, csak ez eddig nem tűnt fel, mert nem szeretem, egyébként sem vennék. Meg ha már töltött paprika, almapaprikát sem látok, és az uborkán, ecetes hagymán kívüli savanyúságok sem túl ismertek itt. Az is teljesen igaz, hogy nyugaton nem pepecselnek annyit a kajával, kisütnek egy steaket zöldséggel és annyi, semmi jelentősebb feldolgozás, fűszerezés, tartósítás vagy akármi. Tőlünk keletebbre még jobban megfűszerezik, a Távol-Keleten meg annyira brutálisan agyonfőzik vagy agyonsütik, hogy amiatt lesz sok élelmiszer állagtalan. Nyilván valahol kultúra függvénye is, ki mit szokott meg, de azért földrészenként kihozható egy átlag kép, amihez lehet az eltéréseket viszonítani.

@El Vaquero: Most akkor curry, vagy curd?

@El Vaquero: „a Távol-Keleten meg annyira brutálisan agyonfőzik vagy agyonsütik, hogy amiatt lesz sok élelmiszer állagtalan”

Igen, pl. ennek tegyik tipikus példája Japán, és a japánok által igen kedvelt szasimi… oh, wait a minute!

Nyilván az kultúra és éghajlatfüggő, hogy hol milyen tartósítási, főzési eljárásokra volt szükség a régi időkben, és ennek nyoma még a mai gasztronómiai kultúrában is megvan, hiszen enélkül ma nem léteznének az olyan ínycsiklandó északi ételkülönlegességek sem, mint a Hákarl*, a surströmming** vagy a lutefisk***.

*Rohaszto... akarom mondani, erjesztett cápahús utazom.com/mi-a-hakarl

**Rohaszto... akarom mondani, erjesztett hering www.keptelenseg.hu/keptelenseg/a-surstro...bb-elelmiszere-25059

***Lúgozott hal

@aphelion: "Nálunk ellenben a sajt másodlagos a tejföl-tejszín-vaj-túró után, de legfeljebb mellett."

Igen, ez igaz, bar mar ez is valtozoban van, Magyarorszagon is egyre keresettebbek a francia, svajci, olasz, nemet sajtok, na meg a hazi, kezmuves sajtok is.

"Ami pedig ezek után a tejből marad, ... nos nemigen marad valami."

Ami ezek utan marad, az a tejsavo, abbol pedig meg mindig lehet tejsavófehérjét izolálni, ami sporttaplalek-kiegeszitokent szinten jo aron eladhato, ezert is van a nagy sajtgyartok legtobbjenek sporttaplalek-kiegeszitoket gyarto leanyvallalata. :)

@El Vaquero: @Irgun Baklav: "„a Távol-Keleten meg annyira brutálisan agyonfőzik vagy agyonsütik, hogy amiatt lesz sok élelmiszer állagtalan”. Igen, pl. ennek tegyik tipikus példája Japán, és a japánok által igen kedvelt szasimi… oh, wait a minute!"

Igen, szerencsere Japanra ez nem igaz. En halat, marhat, tenger gyumolcseit szinte kizarolag nyersen eszem. Egyebkent a japan konyha nagyon jo, es most nem a haute cuisine-re gondolok (bar persze abban is jok), hanem az egyszeru, hetkoznapi etelekre. Regebben persze nagyon hianyzott a magyar konyha, de mara annyira megszoktam, vagyis inkabb megszerettem a japant, hogy hosszabb utazas kozben mindig mar nagyon varom, hogy vegre hazaerjek es japan eteleket ehessek megint :). Nem csak finom, de kiegyensulyozott es egeszseges is. Ami szinten nagyon jo, hogy nincs nagy kulonbseg arban, hogy ha etteremben eszel vagy ha megveszed az alapanyagokat. Es kivetel nelkul minden etterem jo. Nagyon sok orszagban jartam, de ez csak Japanra igaz. Minden orszagban vannak persze jo ettermek, de rosszak is, Japanban viszont rossz nincs, legfeljebb olyan, aminel van jobb, de azert jo.

@lcsaszar: Franciaországban amit crème aigre néven kapni, az baromi finom tejföl. Angolul sour creamnek hívják, de Angliában még nem vettem ilyet.

@GBR: "tevepaprika"??? Az "tv-paprika" lenne ahol a "tv" a "termelői válogatott" rövidítése?

@El Vaquero: "Mondjuk a curryért nem vagyok oda, megeszem, de az a bajom vele, hogy általában túl sokat tesznek belőle az ételbe, és attól ilyen keserű homokos íze lesz az egésznek."

Ezt egyszer én sültkrumplira tett curryszósszal követtem el, azóta utálom az ízét (a curry-nek).

Arra akartam utalni hogy az "almát körtével" gyanúja sok ételpárnál felvetődhet ha se alapanyagban, se elkészítési módban nem eléggé nagy a hasonlóság.

Egyik ismerősöm mondta hogy "Európában ugye fűszerezzük az ételeket. Az indiaiak meg a fűszert "ételezik", egy kicsit..." :)

@aphelion: "Érdekes ahogy a politika össze próbál mosni olyan dolgokat, mint a származás, a vallás, az anyanyelv, a szülőhely, a lakóhely, az állampolgárság, meg a szellemi kötődés. A "Magyar Ember" Magyarországon született, Magyarországon lakik, magyarul beszél, csupa honfoglaló magyar őstől származik, "magyar vallású" azaz keresztény, stb stb..."

És a "Magyar Ember" nem egyforma... mert vannak akik szerint a kereszténység csak egy aljas ármány által lett reánk kényszerítve, így a "legigazibb" az ősi vallás követése... lenne, ha eleget tudnánk róla.

Úgy tudom Dugovics Titusz "csak" mitológiai alak (de az összes korai, kanonizáció előtti változata szlávos hangzású nevet viselt...) a Zrínyiek meg Janus Pannonius-szal együtt ugyanúgy horvátok a horvátoknál ahogy magyarok nálunk...

Mondjuk " származás, a vallás, az anyanyelv, a szülőhely, a lakóhely, az állampolgárság, meg a szellemi kötődés" alapján ha nem a szellemi kötődésre tesszük a fő hangsúlyt akkor az aradi vértanúk nagy része kiesett a játékból... :)

@Untermensch4: tévépaprika, t.v. paprika, tv-paprika (vagy ahogy szeretned), azaz tölteni való paprika.

@GBR: Oké, sejtettem én, csak hirtelen vicces volt elképzelni hogy egy- vagy kétpúpú tevepaprika... :)

@lcsaszar: a curry egy fűszer, a curd pedig túróhoz hasonló állagú lágysajt. Két külön dolog kapcsán említettük őket.

A franciák és a németek talán az egyetlen kivételek nyugaton, akik tudnak normális tejtermékeket csinálni. Híres még a holland sajt, de amiket én kóstoltam eddig, azok nem jöttek be. Az angol sajt minden áron kerülendő, csak cheddart csinálnak, és az is nagyon rossz, erjedt, édes műíze van, kb. a magyar növényi olajból készűlt hulladéksajtok ízére emlékeztet.

Japán meg lehet kivétel az állagtalanságig túlzottan feldolgozott ételek alól, de tőlünk keletebbre ez akkor is általános.

Ez az ételtéma egyébként megérne egy cikksorozatot a nyesten, ahol magyar ételeket lehetne végigvenni, honnan származik, más nyelvekben mi a megfelelője, más országokban milyen különbséggel készítik el, honnan kapta a nevét, stb..

@El Vaquero: Az Angliában(?) vásárolt román hús- és tejtermékek lehet, hogy nem érik el a magyar színvonalat, de ha csak átugrasz Aradra, rájönnél, hogy helyben viszont szarrá verik a magyarokat. Hogy mást ne mondjak, sajtfronton Magyarország iszonyat harmatos, aktuális szóval PISA-színvonal.

@hhgygy: az igaz, hogy amit itt kelet-európai boltban árulnak román termékeket, hiába nagy a választék, nem reprezentatív a román termékek összeségére nézve. Csak azt mondom, hogy a román kaják eddig nem jönnek be személy szerint. Románai magyarok lakta részén pláne elhiszem, hogy tudnak készíteni finom élelmiszereket, eredetileg a romániai általános román termékekre értettem a megállapításom.

@El Vaquero: Aradon (a városban/megyében egyaránt) a magyarok aránya kb. 10%.

A románokkal kapcsolatban van a magyarországi magyarok részéről egyfajta lenézés, de ez kajafronton saját tapasztalataim szerint is indokolatlan. (Az erdélyi magyaroknak és románoknak egyaránt vannak finom kajáik.)

@hhgygy: @El Vaquero: @Irgun Baklav: A sajtgyártás kapcsán ne az etnikai-kulturális különbségek miatt jobbak a románok (kajafronton olyan alap-jellegű dologban mint sajt, pálinka, kenyér, azért eléggé keveredtünk) hanem a gazdasági-jogi környezet miatt. Trappistát lehet gyorsan gyártani, más sajtféleségekhez idő kell. Magyarisztánban egy cég/vállalkozás születéskor várható élettartama és az általánosan hosszú távra kiszámíthatatlan gazdasági környezet miatt csak trappistasajt-gyártásban gondolkodni racionális ötlet.

Mindenesetre én ha választhatok a magyar pick (LoL) és a román salam sasesc (LoL) között, akkor az utóbbit választom.

@Untermensch4: De az a zöldséges nem sejtette, akinél egyszer azt láttam kiírva: "televíziós paprika". Nem kitaláltam.

@lcsaszar: Van hogy az ember benéz ilyeneket. Én sokáig azt hittem hogy a "szögvas" azért viseli ezt a nevet mert olyan vékony hogy szöget át lehet kalapálni rajta. Utólag persze teljesen nyilvánvaló hogy azért mert vmekkora szögben van meghajlítva... :)

@Irgun Baklav: elég szomorú, hogy Aradnak már csak a 10%-a magyar. De elhiszem, hogy jobban ismered a román termékeket, múltkor mutattad is a mamaliga cu malait, az biztos finom lehet :D Már persze ha nem olyan román kenyérrel van, mint amilyet itt kapni, mert akkor inkább passzolom.

@Untermensch4: a sajtokhoz mélységében nem értek, de szerintem a többi sajtfajtát sem kell olyan hosszan érlelni, hogy a cég addig tönkremenjen. Egyébként meg a trapistával sincs baj, ha normális minőségben készítik. Inkább azért lett lenézett sajtfajta, mert a minőségét sokat rontották az évek során, ráadásul bejöttek a külföldi sajtok is, és vesztett a népszerűségéből.

@El Vaquero: Sarkított példa volt, nem a sajtok készítésének technológiája hanem az általános jogszolgáltatási környezet a hangsúlyos.

Tisztelt Kincse Szabolcs Örs.

Tisztelt Klíma László ( @zegernyei )

Tisztelt Fejes László

Kincse Szabolcs Örs legutóbb ezzel a szavakkal tiltotta ki a kommentjeimet, miután a Klíma László (@ zegernyei ) az ez alatt a cikk alatt írt összes kommentemet kitörölte, és még a Fejes Lászlót is felszólította, hogy ne beszélgessen velem:

„… nem szeretjük, ha szerkesztőinket fenyegetik. NAGYON nem.”

Tegnap este egy baráti beszélgetésen, szóba kerültek a legutóbbi csörténk alkalmával történt események.

Legnagyobb megrökönyödésemre a résztvevők, arra hívták fel a figyelmemet, hogy Önök ebben a mondatban egy lehetséges „verbális fenyegetés” ellen tiltakoztak.

Jómagamnak egy ilyen lehetőség még a legrosszabb álmomban sem jutott eszembe.

Természetesen nekem a „tollaink (billentyűzeteink)” párbaján kívül más eszköz használatának még a lehetősége sem merült fel, ezért mélységesen megdöbbentett, és lesújtott, hogy „másoknak” esetleg igen.

Ha valóban ennyire félreérthetően fogalmaztam – akkor ezért - természetesen - mélységes elnézésüket kérem.

Ha Önök valóban „verbális fenyegetésre” gondoltak, - és az ellen tiltakoztak - akkor nekem komolyan el kell gondolkodnom, azon… hogy hová is csöppentem, kommentezgetéseim közben.

Az eddig is világos volt, hogy nem ugyan abban a világban élünk, de hogy ennyire nem, az egyrészt megdöbbentett, másrészt fel is háborított, ezért a NYEST cikkeinek kommentezését határozatlan időre, felfüggesztem!

Göblyös(éKI)

A gulyas viszont echte Hungaricum kellene hogy legyen megsem az.

Közismert, hogy a kóla is hungarikum, annó a nyereg alól kínálták őseink ,,köll-e'' felkiáltással. A kölle szóból alakult a mai kóla hangalak.

A fenti cikk sok érdekes részletet tartalmaz, de valahogy hiányzik belőle annak a nyilvánavló ténynek a tudomásul vétele, hogy teljesen felesleges valamifé ősi dölgot keresni a hungarikumok közt. Készítünk valamit, amit jónak tartunk, legyünk rá büszkék, nevezzük hungarikumnak!

Mért lenne baj, hogy a töltöttkáposztánk szinte azonos a török nevű szármával, amit a balkáni szláv népek készítenek (iszonyú jó töltött káposztát ettem egyszer Montenegróban pl.), de attól még dédnagymamám is főzte és a legfontosabb ünnepi étel volt a családunkban.

A kolbásztöltő versenyekkel megint nem tudom mi a baja a szerzőnek. Vö. a balkánon igen népszerű közösségi események a kulenidzsádák, kolbásztöltések, ahol a vastagbélbe töltött kulen a fő fogás.

A kulenidzsáda sztem igen jó ötlet, jó ötlet volt átvenni nálunk is.

Ilyenek a karácsoni halátelek. Hagyományosan halat csak vízparton ettek, legalábbis mátraaljai szülőfalumban az öregek azt mondták a halra, hogy a kígyót és a békát sem eszik, a halhoz hasonlóan.

Ennek ellenére megnéztem a youtube-on Sinyát ( a criticalmass legendás főszervezéjét), hogy hogyan trancsíroz szét egy pontyot és rájöttem, hogy erre még én is képes vagyok, még ha otthon sose láttam ilyet a szülői házban. Azóta ,,hagyományos'' karácsonyi ételünk a halászlé :-). Igaz megtartottuk ebédre a mákostésztát, marhabossó (csiriborsó) levest, tejberizst, mint szülőföldünk hagyományos karácsonyböjti ételeit és utána törjük a magot, hogy legyen jövőre pénz, majd jön a Jézuska.

Így alakulnak az ,,ősmagyar'' hagyományok és sztem ez így van jól.

@fakir: A gulyásleves az osztrák konyhából jön, a monarchia idején nevezték el így.

@karakun: (64.): A hozzászólásban olvasható állítás, miszerint: "A fenti cikk sok érdekes részletet tartalmaz, de valahogy hiányzik belőle annak a nyilvánvaló ténynek a tudomásul vétele, hogy teljesen felesleges valamifé ősi dölgot keresni a hungarikumok közt." a cikk figyelmetlen olvasásából ered. Abban ugyanis ez olvasható:

" Mint ahogy a részletesebben tárgyalt példákból is látszik, a hungarikummá nyilvánításnak nem alapfeltétele az ősi magyar eredet. A döntéshozókat sokkal inkább a várható gazdasági és politikai haszon vezérli. Ez a szempont elfogadható is lenne, csakhogy nem válik nyilvánvalóvá a dicsőségre vágyó magyarság körében."

Vagyis elfogadható az a szempont, hogy a hungarikumok nem ősi magyar eredetűek.

Tipikus mítoszromboló cikk (Arany sorai juthatnak kapásból eszünkbe:

Kisütik, hogy a magyar nyelv (helyettesítsd hungaricum)

nincs, nem is lesz, nem is vót (sőt nem is lehet, legfeljebb mint politikai/gazdasági hasznot hajtó kategória, vigyázat materializmus haha),

ami új van benne, mind rossz,

ami régi, az meg tót.)

Nem az úgymond "tényekkel" vitatkozom, hanem a MEGKÖZELÍTÉSSEL.

Számomra elcsépelt bulvár színvonal arról cikkezni, hogy haha, a hungaricumok se nem (ős)magyar eredetűek, se nem csak nálunk léteznek. Mert? És? Ez elvárás volt?

Engem speciel (átlag konzervatív közmagyarként) sokkal inkább az foglalkoztatna, hogy BÁR eredetében iminnen-amonnan, mi az, ami a hungaricumokat MÉGIS olyan jellemzően magyarrá avatja.

Jó érettségi esszé-kérdés, tessék: a "mindenki számára nyilvánvalóan nem ősi magyar jellegű" fűszerpaprikát miért tekinthetjük mégis jogosan hungaricumnak?

Használd az alábbi két forrást:

www.ujszeged.hu/?page=szegedipaprika

hu.wikipedia.org/wiki/F%C5%B1szerpaprika-%C5%91rlem%C3%A9ny

@Mungo Jerry: "Számomra elcsépelt bulvár színvonal arról cikkezni, hogy haha, a hungaricumok se nem (ős)magyar eredetűek, se nem csak nálunk léteznek. Mert? És? Ez elvárás volt?"

Nem volt elvárás, miként az kiderül a hozzászólás alatt lévő válaszomból, melyet egy teljesen hasonló gondolatokat megfogalmazó korábbi hozzászólásra (64.) írtam. El kellett volna olvasni, mielőtt megírta a saját kommentjét. A cikk nem azt kifogásolja, hogy az élelmiszerhungarikumok nem ősmagyar eredetűek, hanem azt, hogy az állami propaganda mégis el akarja hitetni az emberekkel, hogy azok, noha tudván tudja, hogy nem. Mondanivalóm érdekében ezért foglaltam röviden össze egy-két hungarikummá nyilvánított étel eredetéről és az ételek nevéről néhány érdekességet.

@GKovacsI: A kitiltása nem a sokadik írói álnevének szólt, hanem az itt kifejtett írói munkásságának.

@GKovacsI: "csakhogy nem válik nyilvánvalóvá a dicsőségre vágyó magyarság körében"

A maffia-modellhez hasonlóan az önkritika és a humor fontosságára hívnám fel a figyelmet. Mindannyiunk szórakoztatásának szándékával. Van az a sztori amit ha jól emlékszem humoristától hallottam de valóságtartalmától függetlenül ez az általam kettős dolog benne van.

"Az európai nagyonbíróságon vitatja a román és a magyar fél a pálinka hungarikumságát/románikumságát" a magyar "ügyvéd" elővesz egy Román Értelmező Kéziszótár -t, fellapozza... "Pálinka: gyümölcsből készült, magyar eredetű égetett szeszes ital." :)

Az önkritika képességével megerősítve magunkat az etno-humor is új dimenziókat kap. Az említett bohémiai úriemberek kapcsán pl "a szlovákok olyan csehek akik beszélnek magyarul" egy ilyen. De ne sértődjünk meg az "Ott jön két magyar, ami három párt."-on se.

Nagyon jó cikk!

A "hungarikum" mint fogalom megtévesztő. Befolyásoló. Azt gondolná az ember, hogy ami ide tartozik, az valamiképpen magyar. Igazi. Echte. Ennek hamisságát parádésan bizonyítja az író a maga utánozhatatlan "zegernyeis" humorával.

Inkább úgy lehetne talán fogalmazni, hogy a felsorolt ételek és italok a magyarság körében általánosan kedveltek. (én eddig azt hittem, a szárma kifejezés csak a töltelékre vonatkozik)

De jó is, hogy ennyi mindent kaptunk közeli és távoli szomszédainktól...