nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • GBR: Az altalam emlittet két, a citromok meret szerinti osztalyozasara hasznalt, rendszer kozul...
    2017. 09. 19, 14:43  Citromaratás
  • GBR: @Fejes László (nyest.hu): Elfogadom, hogy a te nyelvvaltozatodban a betakaritas csak a gab...
    2017. 09. 19, 14:26  Citromaratás
  • Kiss Gábor, Tinta Könyvkiadó, tulajdonos, igazgató: Tájékoztatásul A magyar nyelv értelmező szótára szerint: arat 1. tárgyas Arat vmit: azzal ...
    2017. 09. 18, 13:25  Citromaratás
  • Galván Tivadar: @GBR: A "betakarítás", az nekem is eszembe jutott, szvsz az teljesen semleges és hivatalos...
    2017. 09. 17, 20:13  Citromaratás
  • mederi: Egy rózsa kertben pl. ha "szed" valaki virágot , az csak néhány szálra vonatkozik. Vajon m...
    2017. 09. 17, 18:32  Citromaratás
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Finnugorok-e a székelyek?

A székelyek eredete régóta foglalkoztatja a magyarokat – és a székelyeket… Vagy ez a kettő ugyanaz? És ha ugyanaz, én önmagam vagyok? Székely őseim magyarok? És ha magyarok, akkor finnugorok?

zegernyei | 2010. december 17.
|  

A címet és a beharangozó szöveget olvasva a Rénhírek korábbi kérdése juthat eszünkbe: Finnugor-e Vona Gábor? Fejes László cikkéből megtudhattuk, hogy nem. Ellenben Vona Gábor saját finnugorsága ellen egy finnugor nyelvet – a magyart – beszélve tiltakozik, mely nyelv mellesleg az anyanyelve (újabb kérdés: finnugor-e Vona Gábor édesanyja?).

Székelykapu Sepsiszentgyörgyön.
Székelykapu Sepsiszentgyörgyön.
(Forrás: wikimedia commons / felhasználó: Sebinou)

Na és mi a helyzet a székelyekkel? Ők finnugorok? Természetesen ők sem, merthogy értelmetlen a kérdés. Még abban a formában is értelmetlen, hogy magyarok-e a székelyek. Ugyanis pontosításra szorul. Egy tudományos vizsgálat inkább ilyesféle kérdéseket tudna megvizsgálni:

  • A székelyek a magyar törzsszövetséghez tartoztak, avagy idegen elemként csatlakoztak a honfoglaló magyarsághoz?
  • Ha idegenek, hol csatlakoztak a magyarsághoz?
  • A székelyek magyarul beszéltek-e csatlakozásuk idején, vagy valamilyen más nyelven?
  • Az a más nyelv netán egy török nyelv volt?

A székely rejtély a magyar krónikák meséiből vált ismertté. A történészek mint kirándulók a vadrózsabokorba bonyolódtak bele a témába, mely azóta is fogva tartja őket tüskés ágbogaival. A témának rendkívül nagy a szakirodalma, tudós elődeink a kérdés számtalan részletét vizsgálták. Ezekből minket leginkább a nyelvi vonatkozások érdekelnek, az általános áttekintés közben azokat emeljük ki.

Krónikáink meglepően egységesek a székelyek ügyében. Anonymus szerint a székelyek, akik korábban Attila király népe voltak, a Kórógy vize mellett csatlakoztak az Ösbő és Velek által vezetett magyar seregekhez, majd első hadrendként indultak harcba Mén-Marót ellen (c. 50., Pannónia elpusztítása). Kézai Simon is a hunokkal hozta kapcsolatba a székelyeket: azt írta, hogy az Attila halála után kitört testvérháborúban vereséget szenvedtek, s Csigla mezején várakoztak Árpádnak és népének megérkezéséig (IV. fejezet/6. §. A székelyekről, és Csaba fiairól; Edről és Edeménről.)

Csigla mezeje

A Magyar Elektronikus Könyvtárban található fordítás Csigla vagy Csigle mezeje helyett Sziklamezőt ír, pedig a csigla talán egy török szó. Thúry József szerint jelentése: ’kerítés, sánc, gyepű’, Németh Gyula pedig a ’magas gát, nádból és gyékényből font magas kerítés, a sátor bejárata előtt kifeszített gyékény, nagy hó, lavina’ jelentéseket adja meg.

A későbbi krónikák Kézai történetét vették át. A 14. századi krónikakompozíció az 1146-os Fischa menti csata kapcsán is ugyanazt a hagyományt rögzíti, mint Anonymus: a besenyők és a székelyek feladata a magyar csapatok előtt járni. Ezek az adatok azon kutatók elméletét erősítik, akik szerint a székelyek eredendően nem magyarok voltak, és későbbi határvédő feladatuk, valamint a magyarságon belüli sajátos jogi helyzetük ebből eredeztethető.

A krónikák híradásait olvasva megindult hát a keresgélés: kifélék, mifélék ezek a székelyek? Kézenfekvő volt a népnév magyarázatából kiindulni.

A magyar nyelvből született magyarázatok:

  • Benkő József 1806-ban a szék és hely szavak összetételéből származtatta.
  • Hunfalvy Pál szerint ez a népnév eredetileg szék-elv alakú volt, jelentése ’széken túli’.
  • Tagányi Károly a szó ’megszálló, megtelepedett’ jelentését vélte felfedezni azon az alapon, hogy a sziksó szóval rokonította, amely megülepszik a talajon.
  • Sebestyén Gyula ’őr’-nek, ’határőr’-nek, ’végbeli’-nek értelmezte a székely szót. A szó kialakulását úgy magyarázta, hogy első tagja a helyneveinkben is megtalálható szék, csek, szeg elem – jelentése ’vég’ –, amelyhez a török -li képző járult.
  • Balázs János 1980-ban megjelent könyvében a székely szót a sző igére vezette vissza, amelyhez a -k deverbális névszóképző járult, s így feltételezhetően létrejött az ómagyar kori szíkü, székü névszó ’gyepű, sövény’ jelentéssel. Ez a szó az -1 képzővel kiegészülve hozta létre a székely népnevet.
  • Klima László a finnugor eredetű szeg szavunkból (jelentése: ’sarok, szeglet, vég’) és a hozzá járult, szintén finnugor kori -l képzőből vezette le a szót, és ugyanolyan jelentést tulajdonított neki, mint a nyelvújítás korából származó ’szegély’ szónak.

Az idegen nyelvekből vett magyarázatok:

  • Fogarasi János 1864-ben a Hérodotosznál olvasott szaka, szakai népnévből vezette le.
  • Nagy János 1879-ben úgy vélte, hogy a Hérodotosznál olvasható skolotoi népnévből szánnazik, amely szerinte szkol-nak hangzott („szkol-o-ták”).
  • Pauler Gyula egy tatár szó alapján felvetette, hogy a székely ’törzs előtt járó’-t jelent. Később azonban ezt visszavonta.
  • Borovszky Samu a gót sakula ’harcos, verekedő’ jelentésű szót látta székely szavunkban.
  • Thúry József a székelyt a török eredetű szikil ’nemes ember’ szóból vezette le. Ezt a magyarázatot annak idején Németh Gyula is támogatta.
  • Hasan Eren és Pais Dezső azonban bebizonyította, hogy ilyen török szó nincsen (1943-ban). A cáfolathoz csatolt megjegyzésben Pais Dezső felelevenítette azt a még 1931-ből származó elképzelését, hogy a székely a török sikil vagy säkil ’elszökő (elugró), szökevény’ jelentésű szóból származik.
  • Karácsonyi Jánosnak két megfejtése is volt. Először a szlovén sjek ’vágás’ főnév és a szláv nyelvek török eredetű -li képzője összetételének tartotta, és ’útvágó’-nak, ’útkészítő’-nek értelmezte. Később a német sichel ’sarló’ szóból vezette le a székely szót.
  • Rásonyi László másokhoz hasonlóan török megfejtéssel kísérletezett. Véleménye szerint a szó eredetileg mind a négy lábán és esetenként a homlokán is fehér lovat jelenthetett.

Az olykor gyermeteg etimologizálási kísérletek közepette a 19. század végén az eszkil-bolgárokról szóló történeti adatokra irányult a figyelem. A székelyek és az eszkil-bolgárok azonosítása már akkor igen népszerű teória is lett. Föladva korábbi nézeteit, megtetszett Pauler Gyulának is. A székelyek magyar eredetét hirdetők (lásd Hunfalvy: a székely „nem jelent külön nép-fajt, hanem határ-őrzőt”) sebeiket nyalogatva visszavonultak.

Az eszkil-bolgárokkal való azonosítás változatlanul népszerű, mondhatjuk uralkodó vélemény a magyar történészek, régészek körében (Györffy György, Kristó Gyula, Kordé Zoltán, Fodor István). Ugyanakkor ellentmond a krónikáknak, mivel azt a feltételezés is benne rejlik, hogy a székelyek az egykori Magna Hungária területén csatlakoztak a magyarokhoz (erre majd később visszatérünk).

Lássuk a történeti forrásokat!

Ibn Fadlán, 10. századi utazó ezt írja:

A [volgai bolgár] király elvonult … egy folyóhoz, amelynek Dzsáwsíz volt a neve. … Aztán tovább akart vonulni innen és (küldöncöt) menesztett egy szuwáz nevű néphez, s megparancsolta nekik, hogy vonuljanak vele. Ők azonban megtagadták ezt és két csoportra oszlottak. Az egyik a söpredék egy emberével tartott… A másik csoport egy törzs fejedelmét (malik) követte, akit eszkel/aszgil fejedelemnek neveztek.

A szintén 10. században élt Dzsajháni (akit a fent említett Ibn Fadlán utazása során meglátogatott) elveszett művét felhasználó egyik geográfusnál ezt olvashatjuk a volgai bolgárokról és a magyarokról:

Ibn Ruszta:

Bulkār burdās földjével határos. Folyó partján vettek szállást, amely a Kazár-tengerbe szakad és Atil a neve… Háromféle a fajtájuk: egyik fajtájuk neve barsūlā, a másik fajtáé ’sgl [eszkil], a harmadiké bulkār.

„A bağānākīya országa s a bulkārīya közé tartozó ’skl [eszkil] vidékei között van a mağġarīya határai közül a legelső határ.

Ugyanezeket a híreket az eszkil-bolgárokról megtaláljuk Gardízínál és egy ismeretlen szerző Hudúd-al ’álam című munkájában is.

Lehetséges-e ezekből a mondatokból arra következtetnünk, hogy a székelyek bolgár-török nyelvet beszéltek? Hát – ha akarunk. Vagyis nem feltétlenül. Korábban ugyanitt a baskírokról írván jeleztem, hogy mekkora etnikai káosz lehetett arrafelé. Ezekből a szövegekből nem következik, hogy a volgai bolgárok minden csoportja valamilyen bolgár-török nyelvet beszélt volna. A nomád államalakulatok a rokonsági-vérségi kapcsolatok mintájára szervezték meg társadalmukat, összetartó erőként fiktív vérségi kapcsolatokat konstruálva. A kérdés eldöntéséhez más adatok mérlegelésére is szükségünk van.

Székelyföld és a székely székek címerei
Székelyföld és a székely székek címerei

A székelyek eredetének megfejtéséhez talán segítséget nyújthatnak a Kárpát-medencei lakóhelyükről, életmódjukról szóló információk is. A székelyek elhelyezkedésére vonatkozó okleveles adatokat már Jakab Elek összegyűjtötte száz évvel ezelőtt. Tanulmányából megállapítható, hogy a székelyek elsődlegesen a Kárpát-medence nyugati, északnyugati és délnyugati végein helyezkedtek el. Minden bizonnyal határvédő feladatot láttak el. A kalandozó-portyázó seregek egy-két veresége után erős lehetett a félelem az ellentámadásoktól. A nyugat felőli veszélyeztetettség megszűnvén, a székelyek keletre, Bihar megye területére települtek, vagy telepítették át őket. Később Biharból kiindulva hozták létre a székely székek településrendszerét.

A székelyekre utaló helynevek, okleveles adatok összevethetők a nyelvjárási megfigyelésekkel is. Vajon mire következtettek a nyelvészek a székely nyelvjárásokból? Két hét múlva ezekkel folytatom.

Felhasznált irodalom:

Klima László: A székelyek nevéről. In: A Kárpát-medence és a steppe. Magyar Őstörténeti Könyvtár 14. Budapest, 2001. 148–160.

Az idézett szövegek helye:

Ibn Fadlán: Beszámoló a volgai bolgárok földjén tett utazásáról. Fordította, jegyzetek és utószó: Simon Róbert. Bp. 2007.

Kmoskó Mihály: Mohamedán írók a steppe népeiről. Földrajzi irodalom I/1. Magyar Őstörténeti Könyvtár 10. Szerk. Zimonyi István. Bp. 1997.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 karesz57 2010. december 20. 15:11

Nagyon helyes hogy ezzel a témával van foglalkozva ' A székelyek eredete egy talány volt.Jó volna tiszta vizet önteni a pohárba '

2 tarto 2010. december 20. 17:08

A téma érdekes, ám igen nagy a valószínűsége, hogy soha nem kapunk megfellebbezhetetlen választ a kérdésre. Ha ezen megpróbáljuk túltenni magunkat, akkor a magatartásunk vagy a Fradi B középhez hasonló, vagy elismerve a bizonytalanságot, minden irányba nyitva hagyjuk az utat. Emiatt szerencsétlen és prejudikált, kétség nélküli választ nélkülöző - valóban elfogult szurkolói - a magyar nyelv finnugor eredete "tudományos bizonyítékainak" fetisizálására alapozott a cikk alábbi mondata is:

"Ellenben Vona Gábor saját finnugorsága ellen egy finnugor nyelvet – a magyart – beszélve tiltakozik, mely nyelv mellesleg az anyanyelve (újabb kérdés: finnugor-e Vona Gábor édesanyja?)." Nem vitatom, hogy lehet finnugor a magyar és a székely is, de lehet, hogy nem az. Sokunkban él a bizonytalanság, és asztalveréssel, tudományos címek, rangok, vagy akár a - nem kizárt - sumér, pártus eredetet bizonyító tanulmányoknál nem színvonalasabb, nem tudományosabb, nem igazoltabb tanulmányok lobogtatásával nem lehet bennünket beterelni a B középbe. Törökországban több Attila nevű ismerősöm esküdözik, hogy a magyarok törökök. Germanus Gyula, Vámbéry Ármin, Kőrösi Csoma Sándor mellett sok kortárs tudós vallott és vall alternatív nézeteket. A békés egymás mellett élés híve vagyok, ezért ellenzem a nyelveredet tapasztalt kisajátítását a finnugoristák részéről. Punktum.

3 barabas 2010. december 20. 20:53

Volt szerencsém az egyetemen egy kicsit kutatni a székelység tárgyában. Mivel székely származású vagyok, ezért a témát először könnyűnek találtam, de amikor - a fenti cikkben is felsorolt "tudósok" által létrehozott - "felszín" alá tévedtem, megéreztem: ingoványos talajon járok. Rájöttem, hogy a titok nyitja itt van az orrunk előtt, hisz „nyelvében él a nemzet”. Egy idő után ugyanis kérdésessé vált előttem, hogy a magyar nyelvben MELYIK nemzet él.... A fennmaradt írásos emlékek, az elvégzett antropológiai vizsgálatok alapján (és székely családtagjaim látva) egyértelmű, hogy a székelység egy másik nép. Átlagember nem sok mindent tud kötni hozzánk, talán a székelykaput, a székelykáposztát (pedig ehhez semmi közünk), de a székely-rovásírás mindenkinek jelent valamit. Székely-, és NEM MAGYAR rovásírás, mert csak székelyektől származó ilyen írás maradt fenn. Ezen írás tanulmányozásakor arra lettem figyelmes, hogy a betűkészlete pontosan lefedi a magyar nyelv hangjait. Beleértve a kettősbetűket (sőt mi több megkülönböztetve a j-t a ly-től!!!). S mivel legfontosabb szavaink tartalmaznak kettős magánhangzót: anya, atya, szív, gyerek, nyak, sőt a NYELV szavunk is, illetőleg ezen szavak "ősszavaink" közé sorolhatók, így a bennem felmerülő – minden eddigitől eltérő - álláspont további kivizsgálására elkezdett és mintegy 4 évig tartó - jelen hozzászólásnál lényegesen aprólékosabb - kutatás eredményeként arra a következtetésre jutottam, hogy a magyar nyelv eredetileg talán a székelyek beszélt és írt nyelve volt, amit az érkező - és más nyelvet beszélő, írni pedig a források hiánya miatt feltételezhetően nem tudó - törzsek népei először talán közvetítőnyelvként (lásd mai angol) majd később egyedüli nyelvként beszéltek. Gondolom mindenki érzi a súlyát, hogy mit állítok…. Természetesen ez „csak” egy vélemény, de szívesen ütköztetném mások álláspontjával

4 barabas 2010. december 20. 21:02

A finnugorság részben igaz, mert Ceizel szerint a magyar lakosság 16%-ánál genetikailag kimutatható ma is. Nyelvészetileg is elég pontosan kimutatható mik a "hasonló" szavaink. Nagy része ezeknek az arany bányászatával, megmunkálásával kapcsolatos, ami azért éredekes, mert a föld - ha jól emlékszem - második legnagyobb aranylelőhelye (lásd ciánmérgezés:( ) Erdélyben van....

Viszont - mint írtam - a magyar nép származása, illetőleg a "magyar" nyelv eredete nem biztos, hogy ugyanazon kategória.

5 Fejes László (nyest.hu) 2010. december 21. 09:49

@tarto: Teljesen egyetértünk. Mi a szerkesztőségben mi is ellenezzük, hogy a csillagászok, fizikusok teljesen kisajátították maguknak azt a jogot, hogy meghatározzák, milyen alakú is a Föld. Ősi iratokban például olvashatjuk, hogy a Föld lapos, tányér alakú: ez kulturális örökségünk fontos része. Mások szerint a föld banán alakú. Egy ember pedig azt állította, hogy ha Isten a maga formájára teremtette az embert, akkor a maga formájára teremtette a Földet is, tehát a Föld ember- azaz Isten-alakú. Vannak aztán olyanok, akik szerint a Föld folyamatosan változtatja az alakját, ahogy azt a Hold esetében is megfigyelhetjük. Ezek mind egyformán lehetségesek, és felháborító, hogy egyesek a saját elképzelésüket kizárólagossá akarják tenni.

6 barabas 2010. december 21. 12:15

Módosítanám: 11%- a finnugor arány....

7 qsoe 2010. december 22. 16:08

@Fejes László (nyest.hu): Ez elég rossz példa, a Föld alakját naponta bizonyítja a műholdas adás, vagy a GPS működése.

A finnugor nyelvrokonság nem nyilvánvaló első látásra, mint a lengyel szlovák kapcsolat. Én csak elhiszem, mert ezt tanultam az iskolában, és csak kiterjedt összeesküvésekkel lehet magyarázni, hogy mért tartja magát több mint száz éve, ha nem igaz.

Nem TUDHATOM, nem értek a nyelvészethez, nem ismerem a finn nyelvet, soha nem beszéltem mordvinnal. Nincsen módom megbizonyosodni, lojális vagyok (renhirek.blogspot.com/2009_01_14_archive.html)

Szerintem nincs gond a lojálisakkal, ha nem egy tudományos eredményhez, hanem a tudományág többségi véleményéhez lojálisak. Csak 6 évvel maradtunk volna le Einsteintől a speciális relativitás ügyében, és ez jó eredmény.

8 Fejes László (nyest.hu) 2010. december 23. 09:47

@qsoe: Természetesen igaza van, de ne feledkezzen el arról, hogy sokan megkérdőjelezik a Holdra szállást, a holokausztot, az evolúciót stb., pedig ezekre sok olyan jel utal, amelyet megtapasztalhatunk. Nagyon sok múlik azon, hogy amit látunk, hallunk, amit a kezünkkel tapintunk, elfogadjuk-e hitelesnek, ill. elfogadjuk-e a hozzájuk fűzött magyarázatokat. Ha valaki nem akar hinni, akkor annak a Földről készült felvételek sem szolgáltatnak bizonyítékot, mert azok is lehetnek hamisítványok.

9 Béla007 2010. december 28. 11:16

Egyet ne felejtsünk el, a magyar nyelvet újították. Az eredeti nyelvre nem sokan emlékeznek. Természetesen vannak nyelvészek - sajnos nem tartozom közéjük - akik a régi hun-kun-nyelvet egészen jól rekonstruálták és vele rokonítják egészen hihetően.

Jártam a baltikumban, és jártam közép-kelet ázsiában is. Meg kell hogy mondjam pl. az ujgúr nyelvben sokkal több közös általános használatú szót találtunk. A Baltikumi nyelvekben pl egyet sem. Jó persze laikusként voltam kinn, de azért nem elgondolkodtató ?????

10 elhe taifin 2010. december 28. 11:54

Kik rekonstruálták a hun-kun nyelvet?

"az ujgúr nyelvben sokkal több közös általános használatú szót találtunk. A Baltikumi nyelvekben pl egyet sem."

Azok a szavak a magyarba valamelyik török nyelvből kerültek, ezért teljesen természetes, ha hasonló szavakat találsz pl az ujgurban vagy a törökországi törökben .

12 Karuso 2016. augusztus 5. 15:32

Nem jó a link a felhasznált irodalomban.

13 zegernyei 2016. augusztus 5. 21:08

@Karuso: Változnak az idők, most éppen itt van:

finnugor.elte.hu/index.php?q=szekely

14 menasagh 2016. augusztus 6. 08:25

@zegernyei: ez se jó.

15 zegernyei 2016. augusztus 6. 09:59

@menasagh: Ez csak valami szerverkarbantartás lehet, mert az egész finnugor.elte.hu nem elérhető.

Egyébként itt is fent van: www.academia.edu/12190985/A_sz%C3%A9kelyek_nev%C3%A9r%C5%91l

16 menasagh 2016. augusztus 6. 11:19

Szerintem az ilyen eredetkeresések még nagyobb zűrzavart keltenek mit amennyit megmagyaráznak.

A magyar nyelvtudomány azt hangsúlyozza, hogy minden szónak az értelme , jelentése összefügg az azzal a szóval alkotott de mást jelentő szavakkal is. A székely területek ma is székekből állanak a székekben vannak szegek, alszeg felszeg ami szintén némi átváltozással ugyanazt jelenti, vagy ott van a szegelet ami szélsőt , félreesőt jelent...szerintem itt kéne keresgélni nem holmi török meg bolgár változatokban.

17 Fejes László (nyest.hu) 2016. augusztus 6. 12:15

@menasagh: „A székely területek ma is székekből állanak a székekben vannak szegek”

Őt, a székelyek gyakran ülnek széken. Székesfehérvár pedig székely volt és székely lesz!

18 menasagh 2016. augusztus 6. 13:41

@Fejes László (nyest.hu): Székesfehérvár ha nem is székely de mint pl Háromszék értelmileg véve a magyar nyelvben ugyanazt jelenti valaminek központját, székhelyét...ez olyan mint a fog vagy a fogadalom, aminek semmi köze a foghoz de értelmileg kötődik hozzá.

20 Fejes László (nyest.hu) 2016. augusztus 6. 19:25

@menasagh: „ez olyan mint a fog vagy a fogadalom, aminek semmi köze a foghoz de értelmileg kötődik hozzá”

Jaja, az ősmagyarok biztos úgy esküdöztek, hogy fájduljon meg a fogam, ha ezt vagy azt (nem) teszem...

21 Hungarianhistory 2017. július 19. 14:38

@Fejes László (nyest.hu): pedig van hozzá köze. a kutya a szájában lévő fogaival fogja meg a kölkét, vagy amit szállítani akar. fog a kutya, ezt is használjuk, amikor ráharap vmire, meg amikor szagot fog. a fogadalom, megfogadom, megfogom tartani az ígéretem szintén a magamhoz ragadást jelöli csak nem tárgyra, hanem FOGalomra vonatkoztatva.

22 Fejes László (nyest.hu) 2017. július 19. 15:54
23 mederi 2017. július 20. 08:49

Szerintem a "székes" és a "szék(h)ely(-es)-->székely" városok megnevezésének különbözősége nyilvánvaló, és talán köze lehet a népnév létrejöttéhez is..

-A "székes főváros" elnevezés még a második világháború előtt is bevett elnevezés volt. A Székesfehérvár (<<<---székes-fehér-vár) városnév "jelzője" hasonlóan a főváros jelzőjéhez, "székes"(mivel koronázási és minden egyéb joga volt egy időben). Mindkét esetben a legfőbb ( mostani és valamikori) legfőbb irányító központ jelzője volt, vagyis korlátlan volt az ország feletti irányítási joga, "székeinek" száma (ahol pl. bíróságok, tűzoltóságok, vámházak, stb. korlátlan számban "székelhettek"/ üzemelhettek)..

-Talán Székelyudvarhely város elnevezése a "székhely-udvar-hely" kifejezésből jöhet.. Benne a röviden "udvar" kifejezés feltehetően "királyi udvart" jelent, mert ha az "udvar" pl. valamilyen döntést hozott, senki sem gondolt másra, mint királyi udvarra..

A "székhely udvar hely" gondolom bizonyos királyi jogokkal felruházott hely lehetett, hiszen a székelyek olyan jelentős kiváltsággal rendelkeztek, hogy nem váltak "parasztjaik" jobbággyá, hanem mint szabad "polgárok", katonáskodási, határvédelmi feladatokat is el láttak a paraszti gazdálkodás mellett.

-A székhely udvarhelyi régió központtal (mintegy helyi "főváros")rendelkező "polgárok" neve lehet akár "székhelyiek--->>" röviden székelyek is.

Szerintem nagyon valószerű megközelítés..

24 szigetva 2017. július 20. 09:26

@mederi: Az etimológia nem random fantáziálás. A "székely" kapcsolatára a "szék"-kel nem utal semmi.

25 Diczkó 2017. július 20. 14:24

@Fejes László (nyest.hu):

Ha más nyelvekben is ugyanezt tapasztaljuk, szükség lesz a képzelőerőnkre.

1. FANG 'agyar, méregfog,'

2. FANG 'megfog, megragad,'

1. TOOTH 'fog'

2. TOOK 'fog, megfog'

3. TOOK 'megfogad'

/angol-magyar-szotar.hu/

26 szigetva 2017. július 20. 14:32

@Diczkó: Amit ügyesen took-nak írsz, az valójában take, csak múlt időben. Egyébként ezeknek a szavaknak elég ismert etimológiájuk van: a tooth-nak semmi köze nincs a take-hez, a fang főnév pedig a fangtooth 'megragadó fog' rövidülése ( en.wiktionary.org/wiki/fang#Etymology_3 ), tehát nincs rajta mit csodálkozni.

27 Diczkó 2017. július 20. 18:26

@szigetva:

Ezt is meg tudnád magyarázni?

:

PRONG 'villafog';

PRONGED 'fogas'

:

/angol-magyar-szotar.hu/

28 szigetva 2017. július 20. 18:37

@Diczkó: Ha angol szavak történetével akarsz foglalkozni, akkor egyrészt angolul kéne tudnod, másrészt nem egy kétnyelvű szótár meghatározásaiból kellene kiindulnod.

A pronged a prong igeneve. A prong valami hegyes dolgot jelent, a pronged meg olyan dolog jelzője, amin prong van.

Amit csinálsz az olyan, mintha azt mondanánk, hogy a dead 'halott', death 'halál' hasonlósága nem lehet véletlen. Hát nem is az.

29 Diczkó 2017. július 20. 19:54

@szigetva:

A PRONG a FANGnak egy alakváltozata, 'fog' jelentésű főnév. Nem igei eredetű! Értjük?

Egyébiránt nincs szükségem a tanácsaidra.

30 szigetva 2017. július 20. 20:13

@Diczkó: „A PRONG a FANGnak egy alakváltozata” Forrás?

„Egyébiránt nincs szükségem a tanácsaidra.” vö: „Ezt is meg tudnád magyarázni?”

31 Diczkó 2017. július 20. 21:11

@szigetva:

Nem hallottál még a "költői kérdésről", kedves Szigetvári?

Forrást kérsz? Az önálló gondolkodás képességét nem vitatom el tőled sem. A hangtörvényeket mindenki ismeri. A P és az F elsőbbségéről már vitáztunk pár éve, ha még emlékszel. Az indogermánoknál is van P-F megfelelés, a közbevetett R pedig az északi nyelvekben gyakran megfigyelhető. A PRONG és a FANG szavak szerintem első ránézésre látható, hogy azonos eredetűek, nem gondoltam, hogy ez külön magyarázatra szorul.

32 szigetva 2017. július 20. 21:21

@Diczkó: Miután a példád teljesen triviális volt (tkp nem is értettem, mit akarsz, ahogy a válaszban is leírtam), komolyan vettem. Legalább egy szmájlit tehetnél utána ilyenkor.

Én nem vagyok etimológus, te meg nem vagy nyelvész, ezért nyilván ha olyasmit állítasz, amiről az ezzel nálunk jóval többet és nagyobb szakértelemmel foglalkozók nem tudnak, akkor illik forrást adni. A tudomány így működik.

Azért annyit értek hozzá, hogy valóban van egy olyan hangmegfelelés, hogy ami a román nyelvekben [p], az a germán nyelvekben [f]. Azonban a prong~fang nem ilyen pár.

33 Diczkó 2017. július 21. 15:44

@szigetva:

A tudomány természetesen nem így működik. De nem akarlak elkedvetleníteni, kedves Szigetvári. Első reagálásod még teljesen rendben volt. Biztos vagyok benne, hogy mindenkit meggyőzött, aki beéri azzal, hogy "ezt már kutatták". Ahhoz azonban, hogy a tudomány haladni tudjon, előre is kell nézni, nem csak mindig hátra. Az én elgondolásaim eredetiek, és nem is kívánok ezen változtatni. Ez nem jelenti azt, hogy távol tartom magam a szakirodalomtól. Arról ami ide vonatkozik, hogy a hangtörvények fokozatai az egyes nyelveken belül teljességükben kimutathatók Götz László írt már, /AZ ELŐ-ÁZSIAI ŐSNYELV FELÉ; 3. fejezet/ de a példáim nem innen valók.

Információ
X