2021. április 3-án elhunyt Fodor István. A Magyar Nemzeti Múzeum egykori igazgatójáról, a Szegedi Tudományegyetem régészeti tanszékének vezetőjéről Révész László, az egyik legjelesebb tanítványa a szakmai pályafutást értékelő, személyes élményeket is felidéző megemlékezést írt. Nekrológjában Révész László elsősorban Fodor István honfoglalás kori régészeti kutatásait emelte ki, és csupán egy-két finnugor őstörténeti munkáját említette. Ezt most a finnugor őstörténet iránt érdeklődő Rénhírek-olvasók számára kiegészítjük.

Fodor István első jelentős finnugor régészeti munkáját a Magyarország története című 10 kötetes összefoglalás első részének háttéranyagaként írta meg Vázlatok a finnugor őstörténet régészetéből címmel. A könyv két tanulmányt trtalmaz: (1. A finnugorok legkorábbi története, 2. A Káma-vidék vaskora). Ezek az őstörténetkutatásban új korszakot elindító tanulmányok egy addig Magyarországon szinte teljesen ismeretlen forráscsoportot tártak fel: a finnugorok régészetével foglalkozó orosz nyelvű szakirodalmat.

Fodor István további finnugor őstörténeti/régészeti publikációi Vigh József gyűjtésében:

Tanulmányok, monográfiák:

• Einige kulturgeschitliche Beziehungen der ungarischen Urgeschichte. MFMÉ 1971/2. 157–181. (finnugor őshaza, gazdálkodás és fémművesség a bronzkorban)
• Őstörténetünk korai szakaszainak néhány fő vonása. TSz 15 (1972) 1–28. (a finnugor őstörténet a Kr. e. 4. évezredtől a vaskor végéig)
• Vázlatok a finnugor őstörténet régészetéből. — Skizzen aus der Archäologie der finnisch-ugrischen Urgeschichte. RégFüz Ser. II. No. 15. Budapest 1973. (a finnugor őstörténet régészeti bemutatása)
• Honfoglaláskori régészetünk néhány őstörténeti vonatkozásáról. – Über einige frühgeschichtliche Beziehungen unserer landnahmezeitlichen Archäologie. FolArch 24 (1973) 159–176. (a honfoglaló magyarság keleti finnugor párhuzamai, a halotti szemfedő kérdése)
• Újabb szovjetföldi régészeti kutatások és a magyar őstörténet. Szabolcs-Szatmár Megyei Szemle 1973:2 102–118. (finnugor őstörténet, ugor őstörténet, földművelés elterjedése)
• Verecke híres útján… A magyar nép őstörténete és a honfoglalás. Budapest 1975. (finnugor és magyar őstörténet)
• A finnugor régészet fő kérdései. In: Uráli népek. Szerk.: Hajdú Péter. Budapest 1975. 47–75. (a finnugor őstörténet fő vonásai a különböző régészeti korokban, magyar őstörténet)
• Finnugor régészet, magyar őstörténet. Napjaink 14 (1975) 11. sz. 2.
• The Main Issues of Finno-Ugrian Archaeology. In: Ancient Cultures of the Uralian Peoples. Edited by: Peter Hajdú. Budapest, 1976. (A finnugor régészet fő kérdései c. tanulmány angol nyelvű változata) 49–78.
• Az uráli és finnugor őshaza kérdése. In: Nyelvi ismeretterjesztés. Szerk.: Gulya János. Budapest, 1976. 21–36.
• The Problem of the Uralian and the Finno-Ugrian Original Home (Archaeological survey). FolAarch 27 1976. 149–170. (az uráli és a finnugor őshaza helyére vonatkozó régebbi és újabb elméletek ismertetése és azokhoz fűzött megjegyzések)
• Az uráli és a finnugor őshaza kérdéséről. (Régészeti áttekintés.) MTAK II. 26 (1977) 279–302. (a fenti angol nyelvű tanulmány magyar nyelvű változata)
• О хозяйстве древних угров. CIFU 4. Pars II. Budapest, 1980. 183–185. (az ugor egység korának kultúrájáról, életmódjáról)
• Őstörténet és régészet. MT 1980/5. 346–351. (a finnugor őshaza és a magyar őstörténet egyes kérdései)
• Les principaux problèmes de l’archéologie finno-ougrienne. In: Les peuples ouraliens. Publ.: Peter Hajdú. Budapest, 1980. 51–83. (A finnugor régészet fő kérdései c. tanulmány francia nyelvű változata)
• Die grosse Wanderung der Ungarn von Ural nach Pannonien. Budapest, 1982. (a Verecke híres útján… német nyelvű változata)
• In search of a new homeland: the prehistory of the Hungarian people and the conquest. Budapest, 1982. (a Verecke híres útján… angol nyelvű változata)
• Роль финно-угорской археологии в изучении древней истории венгерского народа. CIFU 6. Studia Hungarica. Acta sessionum. Budapest, 1985. 19–24.
• A permi népek kialakulásával kapcsolatos újabb régészeti kutatásokról. In: UT 2 (Bereczki-emlékkönyv) Szerk.: Domokos Péter – Pusztay János. Budapest, 1988. 139–146. (a permi finnugorok etnogenezise)
• A régészeti kutatások félszázados történetéről. MT 1990/3. 276–282. (tudománytörténet, finnugor és magyar őstörténet)
• A magyar szekerezés kezdetei. In: Történelem, régészet, néprajz. Szerk.: Újváry Zoltán. Debrecen, 1991. 115–123. (a magyar szekerezés eredetéről, már a Kr. e. II. évezredben ismert volt az ugor együttélés korában)
• Die Anfänge der ungarischen Landfuhre. In: Rédei-Festschrift. UT 3. Hrsg.: Deréki, P. – Sz. Bakró-Nagy, M. – Riese, T. – Hajdú, P. Wien–Budapest, 1992. 135–144. (a magyar szekerezés eredetéről, már a Kr. e. II. évezredben ismert volt az ugor együttélés korában)
• A magyar őstörténet vázlata. – An Outline of Hungarian Prehistory. HOMÉ 32 (1994) 105–124. (uráli és finnugor őshaza, ugor kor, és a magyar őstörténet szakaszai)
• Káma-vidéki rokonaink őstörténete. Kiállítási katalógus. Tatabánya, 1996. (Szerk.) (komi és udmurt etnogenezis, a kiállításon szerepelt leletek fotói, a leletek a Kr. e. 8. sz. és a Kr. u. 13. sz. közé datálhatók)
• Az uráli népek őshazája és őstörténete. In: Nyelvrokonaink. Szerk.: Nanovfszky György. Budapest, 2000. 19–22. (nézeteinek rövid összefoglalása, az uráliak őstörténetét Hajdú Péter nyelvészeti és V. N. Csernyecov régészeti elméletének kombinálásával írja le)
• Прародина финно-угров и их древняя история. In: Сородичи по языку. Ред. Нановфски, Д. Budapest, 2000. 23–28. (Az uráli népek őshazája és őstörténete című tanulmány orosz nyelvű változata)
• Finnugor régészet – egykor és ma. In: Vade mecum! A huszonötödik óra. UTK 9, Szerk. Pusztay János. Szombathely, 2001. 53–112. (a finnugor régészet tudománytörténete)
• Az uráli őstörténet és a régészet. In: Ünnepi könyv Keresztes László tiszteletére. FUD 8 (2001) 143–162. (a finnugor őstörténet fontosabb kérdései: őshaza, vaskor, mordvin etnogenezis stb.)
• László Gyula, a régész. In: László Gyula 1910–1998. Emlékkönyv. Szerk. Balassa Iván és László Emőke. Budapest, 2001. 149–270. (László Gyula régészeti munkásságának értékelése, régészeti, néprajzi és egyéb tárgyú munkái során használt fel finnugor adatokat, párhuzamokat, a finnugor őshaza László Gyula-féle verziójának ismertetése)
• The Uralic peoples: prehistory and ancestral homeland. In: The Finnu-Ugric World. Editor-in chef: György Nanovfszky. Budapest, 2004. 25–29. (Az uráli népek őshazája és őstörténete című tanulmány angol nyelvű változata)
• Prémkereskedelem, művészet, hitvilág. Kereskedelem és hatása őseink korában. In: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön. Az Arany János Múzeum Közleményei, XI. Nagykőrös, 2008. 127–192. (A permi finnugorok és az obi-ugorok részvétele a távolsági kereskedelemben. Az exportált prémekért kapott ezüsttálakat szent ligeteikben helyezték el.)
• Az őscseremisz tarsolylemez. In: Ünnepi írások Bereczki Gábor tiszteletére. UT 19. Budapest, 2008.
• A nyugat-szibériai vaskori „kincsleletek”. In: Navigare humanum est… Pusztay János hatvanadik születésnapjára. Szerk. Pomozi Péter. Budapest, 2008. 71–82.
• Történelmünk kezdetei (I. Néppé válás és néptörténet, II. Magyar őstörténet - eurázsiai őstörténet). Vasi Szemle 64:1 (2010) 3–30. (a magyarság kialakulása és etnikai tudata, a sztyeppe és Nyugat-Szibéria bronz- és vaskora, az ugorság lovasnomád életmódjának kialakulása, a magyarság vándorlásainak rövid vázlata)

Könyvismertetések, kongresszusi beszámolók:

• Kelet-Európa őstörténetének néhány problémája (P. N. Tretyakov, A. H. Halikov, P. D. Sztyepánov és M. I. Artamonov könyvéről). ArchÉrt 98 (1971) 253–263. (Tretyjakov könyve az erdős és erdőssztyeppi népek etnikai történetével foglalkozik az őskortól a kijevi Ruszig. Halikov könyve a Közép-Volgavidék őstörténetének vizsgálatával foglalkozik a retrospektív módszer segítségével. Sztyepanov könyvében az Os Pando-i ásatással, Artamanov pedig a keleti szláv széttelepüléssel foglalkozik.)
• Erdélyi – E. Ojtozi – W. Gening, Das Gräberfeld von Newolino. Archaeologica Hungarica 46. Budapest 1969. ArchÉrt 98 (1971) 290–293. (Az ismertetett könyv a nyevolinói ásatásokkal foglalkozik. A leletek a permi finnugorok sztyeppi kapcsolatait tanúsítják.)
• Генинг, В. Ф.: История населения Удмуртского Прикамья в пьяноборскую эпоху. Часть I. Чегандинская культура III. в. до н. э. – II. в. н. э. ВАУ 10. Свердловск–Ижевск, 1970. 224 lap, 30 tábla, 44 szövegközti ábra. Часть II. Археологические памятники чегандинской культуры III. в. до н. э. – II. в. н. э. ВАУ 11. Свердловск–Ижевск, 1971. 159 lap, 30 tábla, 47 szövegközti ábra. ArchÉrt 100 (1973) 288–289. (a Káma-vidék régészete, pjánobori kultúra, Kr. e. 3. sz. – Kr. u. 3. sz.)
• Congressus Quartus Internationalis Fenno-Ugristarum. Pars I. Budapest, 1975. ArchÉrt 103 (1976) 313–315. (az 1975-ös budapesti finnugor kongresszus régészeti és régészeti vonatkozású előadásainak az ismertetése)
• Forschungstätten für Finnougristik in Ungarn. Szerk.: János Gulya und László Honti. Budapest, 1975. ArchÉrt 103 (1976) 315. o. (könyvismertetés, Magyarországon finnugrisztikával foglalkozó intézetek bemutatása, MTA Régészeti Intézet is szerepel benne, ugyanez francia nyelven: ActaArchHung 28 [1976] 472.)
• G. N. Matusin, Mezolit Juzsnogo Urala. Moszkva, 1976. ActaArchHung 30 (1978) 275–276. (Matyusin több mint húszéves munkásságának összefoglalása, az Urál-hegység a mezolitikumban, mezolitikumi régészeti kultúrák)
• Congressus Quartus Internationalis Fenno-Ugristarum. Pars III–IV. Budapest 1981. ArchÉrt 109 (1982) 323–324. (az 1975-ös budapesti finnugor kongresszus régészeti és régészeti vonatkozású előadásainak az ismertetése)
• Az V. Nemzetközi Finnugor Kongresszus Turku. ArchÉrt 108 (1981) 103–105. (beszámoló a régészeti előadásokról)
• Congressus Quartus Internationalis Fenno-Ugristarum. Budapestini habitus 9-15 septembris 1975. NéprNytud 27 (1983) 51–60. (az 1975-ös budapesti finnugor kongresszus történeti, régészeti és embertani szekciójának előadásait tartalmazó kötet ismertetése)
• Egy új cseremisz régészeti és néprajzi kiadványsorozat. NyK 85 (1983) 456–462. (a „Cseremiszföld régészete és néprajza” c. kiadványsorozat köteteinek ismertetése)
• Korai történelmünk új szintézise. (Magyarország története I. 1-2. kötet. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Szerk. Székely Gy. – Bartha A. Budapest, 1984. Életünk 22 (1985:8) 741–752. (recenzió, a finnugor őstörténeti részt Bartha Antal írta)
• Archaeology on the fourth and fifth Congress of Finno-Ugrists. ActaArchHung 37 (1985) 191–205. (a negyedik és az ötödik Nemzetközi Finnugor Kongresszus régészeti előadásainak bemutatása)
• A VIII. Finnugor Kongresszus. Múzeumi Hírlevél 16 (1995) 10. sz. (beszámoló a kongresszusról)
• A X. Nemzetközi Finnugor Kongresszus. Joskar-Ola, 2005. augusztus 15–21. ArchÉrt 131 (2006) 236–238. (beszámoló a kongresszusról)
• Archaeological Research in Estonia 1865–2005. Ed. V. Lang – M. Laneman. (Estonian Archaeology I.) Tartu, 2006. Tartu University Press. 388 oldal, 88 ábra. CommArchHung 2008. 408–412.

Nekrológok:

• Valerij Nyikolájevics Csernyecov 1905–1970. ArchÉrt 98 (1971) 104. (Társszerző: Erdélyi I.) (Csernyecov az obi-ugor etnogenezissel és Nyugat-Szibéria kőkorával foglalkozott)
• Borisz Nyikolájevics Grákov 1899–1970. ArchÉrt 98 (1971) 245. (Grakov főként szkíta-szarmata régészettel foglalkozott, 1925–1937 között végzett ásatásokat a Volga–Urál vidékén)
• Alekszej Petrovics Szmirnov 1899–1974. ArchÉrt 102 (1975) 134. (A. P. Szmirnov többek között finnugor őstörténettel és a Volga-Káma vidék régészetével foglalkozott)
• Otto Nyikolajevics Báder 1903–1979. ArchÉrt 107 (1980) 115. (Bader finnugor őstörténettel, a Káma vidék őstörténetével foglalkozott)
• Vladimir Fjodorovics Gening (1924–1993) ArchÉrt 121–122 (1994–1995) 199–201. (Gening udmurt őstörténettel és az Urál-vidék régészetével foglalkozott)
• Dr. Dienes István (1929–1995). FolArch 45 (1996) 7–17. (Dienes István a magyar őstörténettel, a honfoglalás korának régészetével foglalkozott, egyes tanulmányaiban a honfoglaló magyarság régészeti leletanyagának keleti finnugor párhuzamaival foglalkozott)
• Alfred Halikov (1929–1994). ArchÉrt 123–124 (1996–1997). 179–180. (Halikov többek között a Közép-Volga vidékének őstörténetével és mari régészettel foglalkozott)

Fodor István tudományalkotó tevékenysége mellett időt tudott szakítani a naiv/amatőr/dilettáns őstörténeti nézetek tanulmányozására is. Jól látta, hogy ezen művek elburjánzása mögött jelen van az üzleti szándék is. Véleménye szerint egyes könyvkiadók kifejezetten nyereségvágyból közölték újra az egyébként teljesen jogosan az idők homályába veszett, olykor mérhetetlen tudatlanságon alapuló amatőr őstörténeti műveket. Kiváló íráskészsége miatt rendkívül szórakoztató olvasmányt kínálnak azok a művei, amelyekben az őstörténeti tévelygőkkel foglalkozott. Különösen jelentős a Honti László által szerkesztett A nyelvrokonságról. Az török sumer és egyéb áfium ellen való orvosság című kötetben (Bp. 2010.) megjelent Meghökkentő „őstörténet” és művelői című írása (83‒120.).

Fodor István bölcs gondolatokkal teli, előre mutató életművet hagyott ránk.