nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Baskírok és magyarok: A források

A baskírok és magyarok kapcsolatával foglalkozó sorozatunk első részében azt vizsgáljuk meg, hogy mit mondanak a legkorábbi források a baskírokról és a magyarokról. Talán még az sem zárható ki, hogy a két név ugyanazt a népet jelölte?

Zegernyei | 2010. október 8.
|  

A magyar államalapítás előtti török kapcsolatokat tárgyaltuk legutóbb: a történeti, régészeti, nyelvészeti adatok között kerestük az összhangot. Kérdésünk az volt, hol és mikor kerültek a magyar nyelvbe régi török jövevényszavaink. A tudományosan kiérlelt, egzakt válasz (= nem tudjuk) kifejtése után érkező hozzászólások egy mellékszál kibontásának igényét jelezték: ha a baskíroknak annyi közük volt a magyar őstörténethez, a magyarság kialakulásához, akkor hol vannak a magyar nyelv baskír jövevényszavai? Hát igen… Ez a kérdés súlyos provokáció. Mondhatjuk, a tudomány lejáratására irányuló kísérlet. A kérdező Dugovics Titusz módjára magával ragadván a török–magyar kapcsolatok kutatóját, levetette magát, vagyis mindkettőjüket a tudomány ormairól, s együtt zuhantak egy jókora darázsfészekbe. Most ott csücsülnek, némán és mozdulatlanul. Már kezdik sejteni, hová is pottyantak. Hallgassuk hát, mit zümmögnek a darazsak.

Baskírok és magyarok a történeti forrásokban

A 9–12. századi eseményeket tárgyaló muszlim geográfiai irodalomban találkozunk először baskírok és magyarok sajátos összefonódásával, a két népnév szinonima jellegű használatával.

Baskírok először Ibn Fadlán úti jelentésében szerepelnek: a 922-23-ban a volgai bolgár fejedelemhez tartó bagdadi küldöttség útközben találkozott a baskírokkal. Ez az adat teljesen helyénvaló: olyan baskírokról szól, akik lényegében ugyanott, vagy talán egy kicsit délebbre éltek, mint a mai baskírok.

Körülbelül ugyanakkor, legfeljebb pár évvel később keletkezett al-Balkhí geográfiája, melyet tanítványai, al-Isztakhrí és Ib Hauqal írtak tovább. E művekben azonban már azt olvassuk, hogy kétféle basdzsirt van: az egyik népség a bolgárok és a gúzok között lakik, míg a másik a besenyők szomszédságában. Ezt az információt ismétli a 11. században Gardízí, és a 12. században Idriszí. Al-Balkhí ezt írja:

A basdzsirtokról. Ez kétfajta van, az egyik fajta a gúzok földjének szélén lakik, a bolgárok mögött. Azt mondják, hogy számuk vagy kétezer ember. Erdőik védelmében élnek, senki sem bírhatja le őket. A bolgárok alattvalói. A másik basdzsirtok a besenyőkkel határosak. Mind ők, mind a besenyők törökök, és határosak a kelet-rómaiakkal.

A magyar őstörténet kutatóinak egyhangú véleménye szerint ez a szöveg ugyanarról szól, mint amit a magyar krónikákból is tudunk: vagyis a honfoglalás előtt a magyarság kettészakadt, és ugyanarról szól, amit Julianus beszámolójából ismerünk: vagyis a keleten maradt magyarok valahol Baskíria területén élhettek.

Hogy még bonyolultabb legyen a kép, ugyanebből a körből említsük meg azokat a szerzőket, akik a Kárpát-medencébe költözött magyarokat baskíroknak nevezik. Például az 1150-es években Magyarországon járt Abu-Hámid al-Garnáti. Sőt, Maszúdi a 934-ben Bizáncig kalandozó magyarokat is badzsgirtoknak nevezi. Ezek a hírek későbbi szerzőknél, így Jákútnál és Qazvíninél is felbukkannak. További értelmezési bonyodalmakat okoz, hogy Jákút megkülönbözteti a Kárpát-medencei magyarokat és baskírokat. Utóbbiak a magyarok hű alattvalói, de mohamedán vallásúak.

A következő forráscsoportba a 13. századi európai szerzetes-utazók leírásai tartoznak. Közülük a minket leginkább érintő és megérintő leírást Julianus hagyta ránk, aki a keleti magyarok lakóhelyét kutatta föl. Beszámolója szerint egy volgai bolgár városban élő magyar asszony igazította el, s a közelben megtalálta magyar testvéreit, akikkel közös magyar nyelvükön társalogva, megértették egymást.

Ennek az országnak egyik nagy városában, mely állítólag ötvenezer harcost tud kiállítani, a barát egy magyar nőt talált, aki a keresett földről erre a vidékre ment férjhez. Ez megmagyarázta a barátnak az utat, hogy merre menjen, s azt állította, hogy kétnapi járóföldre biztosan megtalálhatja azokat a magyarokat, akiket keresett. Így is történt.

Megtalálta pedig őket a nagy Etil folyó mellett. Kik látván őt, s megértvén, hogy keresztény magyar, nagyon örvendeztek megérkezése felett. Körülvezették őt házaikban és falvaikban, és keresztény magyar véreik királyáról és országáról behatóan tudakozódtak. Bármit mondott nekik a hitről vagy egyebekről, a legfigyelmesebben hallgatták, mivel teljesen magyar a nyelvük; megértették őt, és ő is azokat.

Folyt némi tudományos vita arról, hol is találta meg Julianus a keleti magyarokat, a Volga bal vagy jobb partján. A bal part tűnik valószínűbbnek. A Volga–Káma találkozásának vidékén, a Káma bal partján Baskíria nyugati határterülete található. Julianus az úti jelentéseiben nem írta le Baskíria vagy a baskír nép nevét. Az utána kelet felé tartozó utazók: Plano Carpini és társai, majd Rubruk azonban igen. Márpedig ők a baskír–magyar összetartozásról Julianustól személyesen vagy közvetítők útján értesültek. Erről így ír Rubruk: „Amit a baskírok földjéről mondottam, a domonkos barátoktól tudom, akik a tatárok jövetele előtt utaztak oda.” Egyébként pedig ezt tudta meg a domonkos szerzetesektől: „A baskírok ugyanazt a nyelvet beszélik, mint a magyarok; pásztorkodnak, városaik nincsenek; országuk nyugatról Nagy-Bolgárországgal érintkezik. … Innen, Baskíria tartományából jöttek a hunok, akiket később magyaroknak neveztek, s ezért hívják Nagy-Magyarországnak.” A baskírok lakóhelyéről ezt írja: „Miután az Etiltől kiindulva tizenkét napot mentünk, egy nagy folyóhoz értünk, melyet Jajiknak hívnak; északról jön a baskírok földjéről, s az említett tengerbe ömlik.” A Jaik mai neve Urál, s valóban a baskírok földje felől (habár a mai Baskortosztán keleti határán kívül) tart a Kaszpi-tengerbe.

Az Ural folyó Oral (Uralszk) és Atirau között (Kazahsztán)
Az Ural folyó Oral (Uralszk) és Atirau között (Kazahsztán)
(Forrás: Wikimedia commons)

Plano Carpini szerint a tatárok „…a bolgárok, azaz Nagy-Bolgárország földje ellen vonultak, és teljességgel elpusztították. Majd még északabbra hatoltak Baskíria, vagyis Nagy-Magyarország ellen; azt is letiporták.” A mai Baskortosztán északról és keletről szinte körülöleli az egykori Volgai Bolgár Birodalom területét, tehát lényegében a helymeghatározás is helyesnek mondható.

Benedictus Polonus, Plano Carpini útitársa is írt egy rövid jelentést, melyben szintén szerepel, hogy „…a baskírok, akik a régi magyarok”.
A 13. századi utazók híradásai nyomán később térképeken is jelölik, hogy Baskíria azonos Nagy (= régi)-Magyarországgal.

A harmadik forráscsoportba a mongol kori (tatárjárás utáni) keleti szövegek tartoznak. Dzsuvaini a Kárpát-medencei magyarokra használja a basgird népnevet. Ő a magyar népnevet nem is ismeri. Rasid-ad-Dinnál kicsit bonyolultabb a helyzet. Amikor a basgird népnevet a kelar népnévvel együtt használja, akkor a baskírok alatt a Kárpát-medencei magyarok értendők, hiszen az ő másik nevük a mongoloknál a király szóból származó kelar népnév. Szövegének más helyein azonban elképzelhető, hogy a basgird népnév a török nyelvű baskírokra vonatkozik.

Németh Gyula összefoglalása szerint három vélemény alakult ki a baskírok és magyarok kapcsolatát elemző szakirodalomban:

  • Baskíriában soha sem voltak magyarok, a muszlim geográfusok a nevek hasonlósága miatt keverték össze a két népet. (Vámbéry Ármin, J. Marquart)
  • A magyarok valamikor Baskíriában éltek. (Gombocz Zoltán, Munkácsi Bernát)
  • A magyarok lényegében azonosak a baskírokkal. (D. A. Hvolszon, Pauler Gyula) Maga Németh Gyula is ezt a véleményt vallotta, hiszen többször is értekezett a baskírok körében ma is élő magyar törzsnevekről. Úgy vélte, hogy a magyarság Baskíria területén formálódott néppé. E csoportba sorolható Ligeti Lajos nézete is. Szerinte a baskír a magyarok külső elnevezése volt. (Ugyanúgy, mint az onogur.)
A transzszibériai vasút hídja az Ural folyón keresztül
A transzszibériai vasút hídja az Ural folyón keresztül
(Forrás: Wikimedia commons)

Úgy tűnik, hogy volt egy korszak a magyarság formálódásában, amikor nemigen lehetett megkülönböztetni az önmagát baskírnak, illetve magyarnak nevező csoportokat. Minden bizonnyal együtt éltek, egy politikai-gazdasági egységbe tartoztak. Ez az etnikai alakulat a Volga és a Káma összefolyásától keletre, a mai Baskíria területén létezhetett.

Legközelebb a régészet felől próbáljuk meg értelmezni baskírok és magyarok kapcsolatát. (A nyelvészet majd a legvégén jön.)

Felhasznált irodalom

Julianus barát és napkelet fölfedezése. Bev., jegyz. Györffy György, ford. Györffy György, Gy. Ruitz Izabella. Bp., 1986.

Ligeti Lajos: A magyar nép mongol kori nevei (magyar, baskír, király). Magyar Nyelv, LX. (1964), 385–404.

Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása. Második, bővített és átdolgozott kiadás. Közzéteszi Berta Árpád. Bp. 1991.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 mondoga 2010. november 10. 17:01

"A 9–12. századi eseményeket tárgyaló muszlim geográfiai irodalomban találkozunk először baskírok és magyarok sajátos összefonódásával, a két népnév szinonima jellegű használatával."

Ha a szerző szándéka a tisztázás, akkor szerencsésebb lenne a szóban forgó népnevek egzakt megnevezése. A hivatkozott források ugyanis több, egymástól különböző megnevezést használnak a magyarságra, és helyenként nem mindegy, hogy melyiket.

2 nemtulnehez 2012. március 14. 15:40

A cikkbol:

"Baskírok először Ibn Fadlán úti jelentésében szerepelnek: a 922-23-ban a volgai bolgár fejedelemhez tartó bagdadi küldöttség útközben találkozott a baskírokkal. Ez az adat teljesen helyénvaló: olyan baskírokról szól, akik lényegében ugyanott, vagy talán egy kicsit délebbre éltek, mint a mai baskírok."

Egy kis kiegeszites:

"Achmed ibn-Fadlan visited Volga Bulgaria as a staff member in the embassy of Calif of Baghdad in 922CE. He described them as a belligerent Turk nation. Ibn-Fadlan described the Bashkirs as nature worshipers, identifying their deities as various forces of nature, birds and animals. He also described the religion of acculturated Bashkirs as a variant of Tengrism, the national religion of the Mongol empire, including 12 'gods' and naming Tengri – lord of the endless blue sky."

Ibn-Fadlan mar a 10. szazadban torok nepnek irja le a baskirokat. Az nem csoda, mert a baskir-magyar szokapcsolatok kizarolag torokok. Osszevetve a cikkben irottakkal, vilagos hogy ugy a baskirok mint a honfoglalok torok nep voltak. Okkam borotvaja, hiaba kerestek ott finnugorokat ahol semmi nyomuk.

3 zegernyei 2012. március 14. 21:51

@nemtulnehez:

Köszönjük a kiegészítést. Jó lett volna, ha megjelöli az idézett hely forrását is.

Ibn Fadlan úti jelentése megjelent magyarul is, olvasta? (Ibn Fadlán. Beszámoló a volgai bolgárok földjén tett utazásról. Ford., szerk. és jegyz. Simon Róbert. Budapest, 2007.)

Hogy érti azt, hogy a „honfoglalók török nép voltak”? Nyelvükben, kultúrájukban vagy génjeikben? Egyikben, másikban, kettőben vagy mindháromban? Amíg nem pontosítja az állítását, addig nem lehet róla tudományos párbeszédet folytatni.

4 nemtulnehez 2012. március 15. 16:43

@zegernyei: Az idezet az angol wikibol van, en.wikipedia.org/wiki/Bashkirs. Angol forrast nem adtak hozza.

Ibn Fadlant magyarul nem olvastam, egy bolgar nyelvu forditas elerheto a neten, ami ertelmezheto google translate-val.

translate.google.com/translate?u=http%3A%2F%2Fwww.kroraina.com%2Ffad|en&tbb=1&ie=windows-1251, a 11, 11 es 13. fejezetekben emliti a turk baskirokat.

"Hogy érti azt, hogy a „honfoglalók török nép voltak”? Nyelvükben, kultúrájukban vagy génjeikben?"

Szerintem mindharomban.

Az egesz baskir-magyar es magyar-madjar kerdeskomplexum (ezekenkivul sok mas ellentmondasos kerdes) egy csapasra megoldodna ha elfogadnank azt amit MINDEN korabeli forras allit: ugy a baskirok, mint a honfoglalo magyarok o-torokok voltak. Persze akkor a mai magyarok erdolako finnugor oseit mashol/mas idoben kell keresni.

5 zegernyei 2012. március 17. 05:26

@nemtulnehez: Minden nyelvi adat amellett szól, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvek közé tartozik. Ezt nyilván ön is tudja. Na de, hogy lehet bizonyítani, hogy a 895-ös honfoglalók magyarul beszéltek? Vagy nem magyarul?

A régészeti és történeti adatok bizonyítják, hogy a honfoglalók törökös kultúrájúak voltak.

A honfoglalók genetikai vizsgálata éppen csak megkezdődött. Még bármi következtetés levonása nagyon korai. Kíváncsian várom az újabb eredményeket.

6 fakir 2012. március 17. 10:14

@zegernyei: Mostanában nagy csönd honol, mikorra várhatóak újabb eredmények?

7 zegernyei 2012. március 18. 17:45

@fakir: Régészetiek? Türk Attila meglátása szerint Baskíria belsejéből nem lesznek leletek, s úgy tűnik, igaza van, mert állítólag a déli részéről kerültek elő mostanában. Ebben az esetben viszont Vékony Gábornak lesz igaza, hogy az Alsó-Volga túloldalán huzamosabb ideig éltek a magyarok.

8 istentudja 2012. március 18. 20:28

Híradóban hallottam:egy szíriai menekült Bashar elnök nevét Mazsar-nak ejtette.Lehet-e bármilyen kapcsolat a baskír-magyar-Bashar között?

9 fakir 2012. március 18. 21:11

@zegernyei: Ha jól emlékszem Veres, Péter. „A magyar nép etnogenezise c. munkájában (História) is amellé teszi le a garast, hogy a Volgától keletre kell keresni a magyarokat sőt az "egyik" magyar őshazát az Aral/Ural/Kaszpi háromszögre teszi.

10 suwar 2015. május 15. 12:36

Rubruk:

" Innen, Baskíria tartományából jöttek a hunok, akiket később magyaroknak neveztek, s ezért hívják Nagy-Magyarországnak.”"

Tegyük tisztába ezt a kijelentést. Főleg annak fényében, hogy a másik baskírokról szóló cikkben szerepel a megállapítás, miszerint mire a baskírok odaköltöztek, addig a magyarok onnan már elköltöztek.

A magyarok (pontosabban a magyar nyelvűnek tartott kusnarenkovói kultúra képviselői) minden bizonnyal közvetlenül a baskírok érkezése előtt költöztek el arról a területről, méghozzá a kazár-úz szövetség által megvert besenyők szoríthatták ki őket a helyükről.. Egy-két évtizeddel később, ugyancsak a 9. szd közepén érkeztek a területre a baskírok. Az itten besenyők lehettek azok a kangarok, akik viszont az Etelközbe visszahúzódó honfoglalók helyére költöztek a honfoglalók és a kazárok közé.

11 Etelebaxi 2016. február 12. 23:17

Egy érdekes hasonlóság ugrott be nekem, és a bozgor, amely hallatán az erdélyi magyarnak pont úgy kinyílik a bicska zsebében, mint az afroamerikainak a negró hallatán. Lehetséges, hogy ez a csúfnév a baskírt rejti ? (abból származik?)

A baskírok egyébként baskortnak Főfarkasnak nevezik magukat... (bas, basa... a kort, kurt pedig farkas)

Információ
X