nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A bárány és a kecske (karjalai mese)

A bamba bárány és az élelmes, kissé hiperaktív kecske útra kelnek, hogy izgalmas kalandok után letelepedjenek új hazájukban, ahol átalakítják a világrendet. Újabb mesefilm Oroszországból, országismereti bonbonokkal.

Fejes László | 2011. február 28.
|  

A Gora Szamocvetov (Drágakövek hegye) egy orosz animációs mesesorozat, mely Oroszország népeinek, ill. tájegységeinek meséit mutatja be. A mesemotívumok ugyan gyakran vándormotívumok, és a legkülönbözőbb népek meséiről is könnyen elhinnénk, hogy valójában magyar népmesék (legalábbis ami a történet vázát illeti: kivételt talán a távol-keleti mesék jelentenek), a különböző mesék mégis jó ürügyül szolgálnak ahhoz, hogy a bevezetőben sok mindent elmesélhessenek az ország tájairól, lakóiról.

A híres kizsi templomok
A híres kizsi templomok
(Forrás: Wikimedia commons / MatthiasKabel)

Az összes film bevezetőjében bemutatják az ország címerét és zászlaját, elmondják, hogy a fővárosa Moszkva, hogy Oroszország a világ legnagyobb országa... és innen már különbözőképpen folytatódnak a filmek, attól függően, hogy melyik tájegységről származó mesét fogunk látni.

Karéliát mint Oroszország tavakban leggazdagabb vidékét mutatják be. A látnivalók közül a kizsi fatemplomot emelik ki, mely egyetlen szeg felhasználása nélkül épült. Karjala fővárosa Petrozavodszk, ahol még I. Péter idejében ágyúkat, horgonyokat öntöttek, kardokat gyártottak. Itt nőnek a legnagyobb bogyók, gombák... és szúnyogok. Ezen a tájon nyírkéregből játékfigurákat fonnak. És ezen a tájon különböző meséket mesélnek, és ezek mindegyike olyan, mint egy drágakő. (Ez a sorozat állandó visszatérő eleme, utalás a címre.)

A bárány és a kecske

Egy gazdánál élt egy bárány és egy kecske. Egyszer vendégek érkeztek, és a gazda elhatározta, hogy levágja a bárányt. Megneszelte ezt a kecske, rohant a bárányhoz. Megszöktek.

Ahogy az úton bandukoltak, találtak egy tehénkoponyát. Magukkal vitték. Egy sűrű, sötét erdőbe értek, rájuk esteledett, fázni kezdtek. A távolban tábortüzet pillantottak meg, odasiettek. Ám örömük nem tartott sokáig: a tábortűz körül farkasok melegedtek.

A kecske igyekezett megőrizni a hidegvérét, a farkasok közé telepedett, és odaszólt a báránynak, hogy vegye elő a farkasfejet a zsákból, abból főzzenek kocsonyát. Még el is játszotta, mintha több fej közül keresné ki a legzsírosabbat. A farkasok megijedtek, kereket oldottak.

Menekülés közben összefutottak a medvével, elmesélték neki, mi történt. A medve kinevette őket, és visszaindultak, hogy elkapják a kecskét és a bárányt. Visszaérve azonban csak hűlt helyüket találták.

A medve nem keseredett el, mert egy vaddisznó megtanította makkból jósolni. Elküldte a farkasokat, hozzanak makkot. A bárány azonban a rejtekhelyül szolgáló fáról pont a vezérfarkas fejére esett. A kecskének sem kellett több, kiabálni kezdett: „A medvét, a medvét! Hagyd a farkast, nem kell, a medvét kapd el!” Kitört a pánik...

Miután a dolgok elrendeződtek, a kecske és a bárány elhatározták, hogy letelepednek, házat építenek. Így is tettek, ott éltek vagy százhárom évig. A farkasok a mezőiken dolgoztak, a medve a méhesükben, hogy a méz közelében lehessen. Így ért véget a történet.

Oroszul tudók számára külön örömet jelenthet a szöveg színes nyelvezete és nyelvi humora.

A történet tanulsága szerint a nehéz helyzetekben blöffölni kell. Ez a filozófia nem csupán a finnugor területeken terjedt el – ennek bizonyítására ez alkalommal melegebb éghajlatra is készek vagyunk elmenni.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X