András nevű olvasónk két kérdést tett fel, a másodikra csak röviden térek ki a cikk végén. Az első kérdése viszont annyira nehéz, hogy ha akár részben meg akarnám válaszolni, az is hosszú tanulmányt igényelne:

Mi a (pontos) jelentése (értelme) a magyar nyelvben az AKÁR szónak?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Kezdjük ott, hogy az akár szónak annyiféle használata van, hogy teljesen kizártnak tartom, hogy egyetlen „pontos jelentését (értelmét)” akárki is tömören meg tudná fogalmazni. Hiszen használhatjuk úgy, mint én a válaszom címében, vagy az akár- kezdetű névmásokban, aztán többszörös kötőszóként (pl. akár elmész, akár itt maradsz), és még több más szerepben. Ha van is ezekben valami közös vonás, az annyira általános, hogy ha azt leírnánk, azzal meg azért nem mennénk sokra, mert túl semmitmondó lenne.

Az akár szó az akar ige valamelyik alakjából származik, hogy melyikből, azt nem tudjuk. Sok más nyelvben vannak (részben) hasonló szavak vagy szócskák, amelyek szintén ’akar, szeret, szeretne’ jelentésű igékből származnak, például a latin vel ’vagy, vagyis, sőt, még, akár’ a volō ’akar’ igéből, az orosz -libo ’bár-, akár-’ ami sokak szerint összefügg a l’ubit’ ’szeret(ne)’ igével, vagy a spanyol -quiera ’bár-, akár-’ a querer ’szeret(ne)’ igéből. Az egyetlen közös, nagyon általános jelentéstani vonásuk ezeknek csak a tetszőlegesség mozzanata, a több lehetőség közötti szabad választás, de – mint mondtam – ez annyira általános, hogy semmire sem megyünk vele, és nem tudjuk belőle a konkrétabb használatokat levezetni.

Ezzel az erővel akár hozzánk is felugorhatnátok.
(Forrás: Wikimedia Commons / JIP / GNU-FDL 1.2)

Így hát nem tehetek mást, mint felsorolom néhány jellegzetes használatát az akár szónak. Tudom, hogy ezek nem írják le, sem külön-külön, sem együtt, az akár „pontos jelentését”, de mással nem szolgálhatok.

• Amikor valamibe belenyugszunk, ráhagyjuk a másikra, beleegyezünk, azzal, hogy nincs is olyan nagy jelentősége: Hát jó, egye fene, akár börtönbe is zárhatnak.
• Ezzel egy kicsit összefüggésben: ’nem olyan nagyon fontos, nem múlik rajta semmi, akkor miért ne?’ Ezzel az erővel akár hozzánk is felugorhatnátok.
• Ezzel összefüggésben ’még az is lehetséges (bár az elvárásainknak némileg ellentmond), hogy...’, pl. Ne add fel a keresést, akár a bokrok között is lehet.
• Ezzel összefüggésben: ’még ... is’: Ennyi idő alatt akár gyalog is odaértünk volna.
• Kérdő környezetben: ’legalább’. Ez szerepel ennek a cikknek a címében is. Volt-e akár egyszer is igazán szerelmes? Nem tudsz mondani akár néhány példát erre?
• Irodalmias-régies stílusban: ’mint’: Ragyog, akár a Nap.
• Többszörös kötőszóként: több egymásnak ellentmondó lehetőség felsorolásánál azt fejezi ki, hogy ezek valamilyen szempontból mégiscsak egyenértékűek: Akár kint maradsz a konyhában, akár bejössz, mi elkezdünk enni.
• Ezzel összefüggésben: Előtagként, amikor formailag egy kérdő névmás előtt áll: ’függetlenül attól, hogy az illető kérdésre mi a válasz’, pl. akárhol ’mindegy, hogy a sok lehetőség közül melyik helyen’.

Nem vagyok benne biztos, hogy minden lehetőséget és árnyalatot felsoroltam, de nagyjából ezek a fő használati lehetőségei az akár szónak.

Ennyi idő alatt akár gyalog is odaértünk volna
(Forrás: Wikimedia Commons / Derzsi Elekes Andor / CC BY-SA 3.0)

András másik kérdése egészen más jellegű, egy újfajta nyelvhasználati szokás megítélésében kéri a segítségünket:

Mi a véleményük az egyre gyakrabban hallható napi szinten, heti szinten stb. szóhasználatról?

Az én személyes véleményem erről az, hogy igen, létezik, gyakori, divatos. András talán arra gondol, hogy elítélem-e ezt a használatot. Egy nemrég megjelent válaszomban elmagyaráztam, hogy sokszor egy-egy kifejezésre „haragszunk”, pedig valójában csak az a gondunk, hogy túl gyakran használják, noha sok más lehetőség közül is választhatnának. Ez bizony lehet.

Napi szinten használjuk
(Forrás: Etsy)

Ugyanakkor a magyar nyelv rendszerének, és általában a nyelv működésének a szempontjából nincs ebben a fajta kifejezésben semmi megdöbbentő vagy rendellenes. A szint mint a ’fok, mérték’ térbeli metaforikus kifejezése nagyon természetes, és sok más kifejezésben is megfigyelhető (például akkor, amikor magasabb árakról beszélünk). Innen pedig már csak egy lépés, hogy minél gyakoribb valami, annál nagyobb mértékűnek tekintjük (mert az időbeli sűrűség mértékére gondolunk). Így alakulhat ki a szinten szó ’gyakorisággal’ értelemben való használata. És lássuk be, a napi gyakorisággal, heti gyakorisággal hosszabb is, és elég idegen a hétköznapi stílusrétegektől. Nyilván lehetne úgyis mondani, hogy (szinte) naponta, (szinte) hetente, de ezt meg valószínűleg túl hétköznapinak tartja az, aki helyette a napi szinten, heti szinten kifejezést használja. Talán nem kéne annyira idegenkedni a hétköznapibb, már-már társalgási regiszterek használatától.