komolyan, honnan szeditek azt a marhaságot, h 'a -d az kicsinyítő-becéző képző'. sohase volt az, soha se lesz az. ezt tanították nektek, aztán már elfelejteni se tudjátok, mi?

-at, -da

jár-at, jár-da, ir-at, ir-o-d-a, varr-at, varr-o-d-a, cukrászat, cukrászda

-t

kert

kürt (régi alak: gurda)

@hun: Csak mielőtt nagyon beleélnéd magad: -d alakú toldalékot elég sok célra használ a mai magyar nyelv (pl. E/2 igei személyrag: olvas-od; E/2 birtokos személyjel: almá-d, törtszámnévképző: harm-ad, stb.), s régen sem csak egyféle funkciója volt. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden -d ugyanaz, lehetnek köztük különböző eredetűek (amik korábban eltérő alakúak voltak, de a nyelvi változások során egyszer csak egybeestek), de olyanok is, amiknél egy toldalékot új funkcióban is használni kezdtek, így tkp. kettévált. Amiről a cikk említést tett, az a sok -d közül csak egy: egy kicsinyítőképző (a sok közül), ami már évszázadok óta nem használatos aktívan (korábban -di alakja is volt), viszont számtalan nyoma van ilyen célú valamikori használatának (neveken kívül pl. apród, gyengéd, stb.).

Amit itt emlegetsz, a -da/de képző csak a 18. században tűnt fel és semmi köze a cikkben említett -d-hez. Nyelvújítók fejéből pattant ki, akik pár korábban létezett -da végű szó (csárda, kaloda, stb.) alapján úgy gondolták, hogy ez a szóvég vmi képzőféle lehet és nekiálltak vele új szavakat létrehozni (ilyen "tévedés", szavak újraszegmentálása egyébként időnként előfordul a nyelvekben). Az irat és járat -at/et névszóképzőjének szintén nincs köze a cikk -d-jéhez, ahogy a varrat műveltető igealakot alkotó -t képzőjének sem. A kürt és a kert szép dolog, a kertben a -t még képző is lehet akár, de nem a cikkben említett -d; a kürt megfejtését meghagyom neked, ha van rá jó ötleted.

@hun: Pedig hunnak itt igaza van. A D nem kicsinyít, a múltban sem tette, és a felhozott "apród", "gyengéd" nem ennek a példája, nyoma. Ezek archaikus igék, vagyis igeszerűek: mit csinál? apró-ként viselkedik valaki mellett - gyenge-ként viselkedik valaki irányában.

A nyelvújítók szerepe, ha korábban is voltak (voltak) -da végződésű magyar szavak, akkor másodlagos, vagyis irreleváns.

Ukk falu neve nagyon régen Uck volt - nem fogadom el az Ugrin rövidüléseként. Megbízható megfejtésem azonban nekem sincs.

Boba inkább "kapu" lesz - semmi esetre nem baba.

Ugod nem kicsinyítő képzős, a jelentése, ha név, akkor: az aki egyesít. Ugor is hasonló: egyesült, sok részból összetett.

TiszaUG = TiszaÁG, de olyan ág, mi hurok (körbejáró, körbevevő). (Nézd meg Tiszaug térképét.) Az ug minden bizonnyal az ág és ég rokonszava - volt.

@Krizsa: A D szerepe az ősmagyar neveknél.

Magyar eredetű név Árpád, Árpa+D (Árpa egy szkíta herceg neve Targitaos (hargita?) legkisebbik fiáé. A D ez esetben annyit tesz mint kis Árpa, tehát nem a legelső Árpa.

Künd (Kond, Kende téves alakok) jelentése Napocska, Napfi, Napfia de itt török szó a szótő.

Tehát a D valaminek a reprodukcióját jelölve kicsinyít.

@SzabírHunOgur:

Bár ha belegondolok a künn a kertben, nagyszülők mindig akkor mondták amikor a napon voltunk.XD

@SzabírHunOgur: Ráadásul a napozástól D vitamin termelődik. Minden meg van magyarázva!

@SzabírHunOgur: attól mert ő volt a legkisebb fia, az nem azt jelenti, h a neve is hordozza ezt a tényállást. a többi testvére nem Árpa volt. tudod hogyan adtak neveket a szkíták? naptár szerint, ki melyik napon született.

én úgy valószínűsítem, h Targaitosz fia, a második Árpád volt.

az első Árpád a Zab folyónál élt, babilontól északra. a bibliai Arpad város szíriában szerintem hozzá köthető.

a hargitai idők a görög kor hajnalán lehettek, a trójai háború előtt-után fél évezreddel, de mondd ha tudsz közelebbit.

Ond, Kond (konda, kondashi. konda folyó: Medre kanyargós, medencéjében rendkívül sok a mocsár és a kisebb-nagyobb tó. Kezdetben déli, délkeleti irányban halad, majd széles, nagy kanyart leírva, északkelet felé tartva éri el az Irtist.)

Előd, -d

Botond

Abád, Abod, Atád

Lebed, Levedi

Lóránd

Törked

Ugod

Valód

Zaránd Zerénd

Zotmund

Zoárd Zovárd Szovárd Zuárd (: szovar-d-oi az-fal-oi, szabar-t-oi azfalui)

szabír:

Togarmának tíz fia: Agiôr, Tirôsz, Avôr, Ugin, Bizel, Tarna, Kazar, Zagur, Balgôr, Szavvir.

húngari:

Tugarma tíz törzse ezek: Kozar, Pacinak, Aliqanosz, Bulgar, Ragbiga (Ragbina, Ranbona), Turqi, Buz, Zabuk, Ungari, Tilmac (Tilmic)."

jász-alán:

Togorma tíz törzse ezek: Khazar, Badsanag, Asz-alân, Bulghar, Zabub, Fitrakh (Kotrakh?), Nabir, Andsar (Ajhar), Talmisz, Adzîgher, Anszuh.

szárdi szkíták 'Sardi Scythae'

tőlük északra Szuardeni és Szirakéni

(Caius Plinius Secundus, a Vezúv Kr.u. 79. évében történt kitörésekor életét veszített római enciklopédista)

Ez az Ugrin vagy Ugron név esetleg nem vegyes szláv-magyar vagy szláv többségű környezetben válhatott személynévvé ? Arra gondolok, h. mondjuk az egyik szülő magyar volt, és a közös gyereket a többségi környezet nyelvén ( szlávul ) nevezték el, utalva ezzel a közösségben jövevény vagy kitűnő ősre ( vagy ha egy magyar került be szláv családba ). Azt lehet tudni, h. Ukk területén éltek-e valamikor szlávok ?

@Roland2: >> Azt lehet tudni, h. Ukk területén éltek-e valamikor szlávok ? <<

Ha úgy vesszük, hogy a telepítőről nevezték el a falut, akkor valószínű, hogy a névadó máshonnan jött: tehát ekkor a nevének etimológiája nincs kapcsolatban az ottani etnikai viszonyokkal.

Ugyanakkor az Árpád-kori személynévtárban a név első adata 1138/1329-ből való: „In villa Vten hee sunt nomina servorum … Antuald, Isedi, Vgrinus, Abram”, azaz ’[Ötényhelye] faluban a szolgák neve … Antuald, [Ősödi], Ugrin, Ábrám’. Itt tehát, ha az első névtől eltekintünk, etimológiai alapon magyar, szláv és héber többségű környezetet is feltételezhetnénk egyszerre.

Ugyanitt a következő adat 1146-ból való. „monasterio … Vgrini comitis, q(uo)d mo(n)ti Wirthis adiacet”, azaz ’Ugrin ispán monostorá[ból], amely a Vértes hegy[ség]nél található’. A következők: 1193: „Vg(ri)no Geuriensi ep(iscop)o” és 1198: „Wgrinus Geuriensis episcopus”, amelyek egyaránt ’Ugrin győri püspök’-öt említik. Vagyis a névnek jeles viselői voltak, így olyan presztízzsel bírt, amely okán etnikumtól függetlenül is adták.

Továbbá a jómúltkorjában én is elutasításra találtam itt egy másik cikk kapcsán, amikor a Csák nemzetség etnikai hovatartozása került szóba. Abban a családban igen gyakori volt az <Ugrin> személynév (a fenti 1146. évi adat is a Csák nembéli Ugrint említi.)

.

Ui. A szótára második. kiadásában Kiss Lajos alternatívaként felveti az <Ukk> településnév lehetséges személynévi alapjához a szláv <Ugrin> néven kívül a német <Hugo> (← ófelnémet <hugu> ’gondolat, értelem, ész, lélek, érzék’) név <Ugo> változatát is.

ha a hugu tudjuk mit jelent németül, akkor mit jelent az ugrin szlávul? ha tudjuk, h az szlávul van.

@SzabírHunOgur: A héber arpad = vámpír, araf = csorog, csepeg, lefejezte. (Gyöknyelvészet: 161. oldal.)

De sem ez, sem az ÁRPA nem lesz az Árpád név megfejtése. A héber azért nem, mert annak oka csak utólagos, a mindenfelé elterjedt félelem lehet a "magyarok nyilától".

Szerintem ez lesz a valódi megfejtés: Egy ókori szerző RAPAD-nak említi Árpádot. A héber P/F rafad = aláterítette, alom. Az alom szó a magyarban nemcsak derékaljat (alvás), hanem utódokat is jelent. Igaz, hogy ma már csak állat-utódokat értünk ezalatt, de régen emberi leszármazottakat is jelentett. Ezen a nyomon Árpád - RAPAD - egy, az ókori szerző által nem ismert nevű apa "alom"-ja - leszármazottja. S ezzel közeljutunk az "álom" legendához is: ÁLMOS.

@Krizsa: A magor meg szamár tótul.

Árpa+d a névképzés menete. Hasonlóan Kün+d.

@szigetva: A napozástól nem termelődik D vitamin, azt a kajával viszed be és a bőr elraktározza, mely a napfény hatására engedi ki a raktározott vitamint.

Plinius: „A perzsák által szakának nevezett szkíta népet általában a hajdani arameusokhoz legközelebbi nemzetnek tartják.”

Az arámiak alapították Árpád várost is, rovásuk volt. Jézus is beszélte nyelvüket.

@SzabírHunOgur: Örülök, hogy a lényegre tapintottál.

@Krizsa: nem babilonban volt az, h egy árpaszem volt a kereskedelmi érték alapegysége?

@hun: >> mit jelent az ugrin szlávul <<

A jelentése: ’magyar férfi’. De ezt már a cikk is említette: „A név Ladó György Magyar utónévkönyve szerint egy szláv ’magyar’ jelentésű szóból vált személynévvé.”

ne mondd má, h nincsen egy forrásszöveg, csak egy vélemény van

@hun: Milyen forrásszöveget szeretnél? A mai korban is gyakran nehéz kideríteni, hogy egy utcát tkp., kiről, miről neveztek el, miért lenne ilyen dokumentum régebbről? Ráadásul az ilyen településnevek nem is tudatos névadással keletkeznek. A helymeghatározás vagy a személyre való utalás észrevétlenül válik névvé.

arra vonatkozóan, h az ugrin szlávul az magyar.

PVL 134,5

sbd?

"a masculine sky god named Gönüz, from a Turkic word for "Sun"; and a female mother goddess, Ukkó, identified with the Boldogasszony of the folk beliefs"

en.wikipedia.org/wiki/Hungarian_neopaganism

Ukkousko ("Ukko Faith", revolving around the god Ukko)

en.wikipedia.org/wiki/Uralic_Neopaganism

en.wikipedia.org/wiki/Ukko

Az ég istenét Ukkó-nak, azaz öregnek nevezték, mint mi is mondjuk, hogy 'öreg isten'.

mek.oszk.hu/00000/00060/html/036/pc003680.html