Egy pár évvel ezelőtti cikk:

1955-ben az osztrák államszerződés évében törvénybe iktatták, hogy kisebbségi (szlovén és horvát) területeken kétnyelvű táblákat kell állítani. Csak 1976-ban kezdett ebből megvalósulni valami, akkor is botrányok közepette. A kitett táblákat osztrák nacionalisták éjjelente lebarmolták. A kétnyelvűség "felelősöeit" (SPÖ) tojás és paradicsomdobálás fogadta Karintiában. A szabály akkor még 25%-ban határozta meg a használati küszöböt. Bár Karintia tartomány 205 településén teljesült ez a feltétel (horvát + szlovén), 91 településen tervezték kirakni a táblákat, és eből is csupán 72 helyen tettek ki ténylegesen a kétnyelvű táblákat.

Egy 1994 óta elhúzódó autós birságolási ügy kapcsán kirobbant vita nyomán 2001-ben a bécsi alkotmánybíróság aztán a limitet 10%-ra csökkentette. A döntést Jörg Haider hevesen támadta.

2005-ben az alkotmánybíróság kétnyelvű táblákat írt elő Bleiburg és Ebersdorf számára.

A kétnyelvű táblák és a szlovén kisebbség elleni harc fővédnöke a karintiai származású Jörg Haider, aki egy alkalommal személyesen helyezett el német nyelvű helységnévtáblát zsebkendőnyi szlovén felirattal. Szerinte egyáltalán nem is kellenek szlovén helyiségnévtáblák, mivel így elejét lehetne venni a miattuk kialakult feszültségeknek. Népszámlálást sürgetett, hogy bebizonyosodjon, hogy kevesebb szlovén felirat is elég lesz.

Jörg Haider a szélsőjobbnak tartott Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) párt elnöke, mely az 1999-es választásokon az ÖVP oldalán kormánykoalícóba került. 2005-ben Haider kivált az FPÖ-ből magalakítva a "Szövetség"Ausztria Jövőjéért"-et, mellyel választási kudarcot szenvedett.

A karintiai szlovének száma:

1848 114,000

1880 85,051

1890 84,667

1900 75,136

1910 66,463

1923 34,650

1934 24,875

1939 43,179

1951 42,095

1961 24,911

1971 20,972

1981 16,552

1991 14,850

2001 13,109

A "látens" szlovének száma Karintiában egyesek szerint kb 60.000.

Karintiában az 1 VH utáni népszavazáskor szlovének tették ki a régió lakosságának negyedét, és zömmel Ausztria mellett voksoltak. Ma már ugyanitt 10% alatt van az arányuk, és az asszimiláció lejtőjén sodródnak, mint ahogy a számok mutatják.

Karintiát felosztották 4 kisebb közigazgatási egységre. Arra ügyeltek, hogy a szlovének semmiképp ne kerüljenek regionális többségbe, és ne kerüljenek be a regionális parlamentbe.

@pind: Érdekes,h. '34-ben megközelítően 25 000-en,míg az anschluss után még többen vallották magukat szlovénnek ( pont a náci időszakban ).