nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Elszabadult szabályozás
Tönkreteszik-e rendeletileg a nyelvtanárokat?

Nehéz idők várnak a magán nyelvtanárokra és a kis nyelviskolákra. Ha hivatalosan szeretnének működni, lehet, strómanoknak fizethetnek majd „papírért”. Ha nem, akkor irány a feketegazdaság. Izgatottan várjuk a rendeleteket.

Kincse Szabolcs | 2013. december 11.
|  

Tönkremennek-e az egyéni nyelvtanárok és a kisebb iskolák? Sokak szerint ez az igazi kérdés abban a vitában, ami zárt ajtók mögött a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetésével zajlik a napokban. Az egyeztetéseken az egyéni – értsd: magánnyelvórákat adó, nem nyelviskolai kötelékben oktató – nyelvtanárok tudomásunk szerint szervezetten nem képviseltetik magukat, hiszen nincs egyesület, társadalmi vagy érdekvédő szervezet, ami összefogná az egyénileg nyelvet oktató mikrovállalkozókat. Pedig az összefogásra szükség lenne, hiszen az egyeztetések információink szerint a nagy, sőt talán a legnagyobb nyelviskolák érdekei mentén folynak – ha pedig minden rosszul sül el, azzal törvényen kívül helyezhetnek sok ezer magántanárt és kisebb iskolát.

Az új felnőttképzési törvény szeptember elseje óta hatályos. A törvény a nyelvoktatás számos területével kapcsolatban előírta, hogy azokat rendeletben kell szabályozni. Azonban a nyelvi képzésekre vonatkozó részletszabályok, az azokat kidolgozó rendeletek a mai napig nem születtek meg, sőt társadalmi vitára sem kerültek. A nyelviskolák és az egyéni nyelvtanárok tehát három hónapja nem tudják, minek is kellene pontosan megfelelniük. Pedig a tét jelentős: itt van mindjárt a vagyoni biztosíték és az engedélyeztetési eljárás kérdése – két olyan dolog, amit a felnőttképzési törvényhez készülő végrehajtási rendeletek szabályoznak majd részletesen, és ami a jelek szerint nagyon megnehezíti az egyéni nyelvtanárok és a kisebb nyelviskolák életét. Ha éppen nem teszi őket tönkre teljesen.

Durva lobbi – nyomás a minisztériumon

A kérdéses jogszabályok tehát jelenleg is „szakmai egyeztetés” alatt állnak – hogy pontosan kik vesznek részt a szakmai egyeztetésben, arról a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztálya sokadik megkeresésünkre sem adott választ. A sajtóosztály szerint ugyanis a szakmai egyeztetés „a felnőttképzés legfontosabb szakmai és érdekképviseleti szervezeteivel történik”, amelyben a nyelviskolák részéről a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete vesz részt. Kifejtik, hogy „a felnőttképzés nem szakképzés, bár szakmai képzés is folyik benne. Ezért iparági szervezeteket, egyesületeket közvetlenül nem vontunk be az előzetes egyeztetésekbe. Ugyanakkor bevontuk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát és a Nemzeti Agrárkamarát. Az iparági szervezetek, egyesületek a honlapon megjelenő tervezetekről nyilváníthatnak véleményt.”

Egyelőre tehát annyit biztosra vehetünk, hogy a tárgyalóasztalnál ott ül a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete, és ilyen vagy olyan módon több nagy nyelviskola is megtalálta a módját, hogy beleszóljon a jogszabályalkotásba. Amit nem tudunk, hogy a kisebb nyelviskolák és az egyéni nyelvtanárok hogyan képviseltethetnék magukat az egyeztetésekben – már ha egyáltalán. Számukra pedig a lét a tét: a jelenlegi szabályozás olyan feltételeket írhat elő, ami pontosan az ő működésük szempontjából kritikus fontosságú.

Budapest, 1947. március 7. Tanítási óra a Homok utcai elemi iskolában. Kisdiák padjához hajol le a tanító bácsi
Budapest, 1947. március 7. Tanítási óra a Homok utcai elemi iskolában. Kisdiák padjához hajol le a tanító bácsi
(Forrás: Forrás: MTI Fotó, MAFIRT jogtulajdonos: Rév Miklós)

No miss, azt nem-nem!

De mi történik a zárt ajtók mögött valójában? A Nyelvtudásért Egyesület szerint kemény lobbiharc indult az ügyben és komoly nyomás nehezedik a minisztériumra a nyelvoktatási ágazat gyökeres átrendezése érdekében. Rozgonyi Zoltán, az Egyesület elnöke szerint amennyiben néhány nagy nyelviskola érdekeinek megfelelően véglegesítik a szabályozást, azzal akár egyik napról a másikra, szeptember elsejéig visszamenőlegesen törvényen kívül helyezhetnek több ezer magántanárt és kis iskolát.

Két komoly aggály merül fel a készülő rendeletekkel kapcsolatban: az engedélyeztetési eljárás és a vagyoni letét kérdése. A hatályos felnőttképzési jogszabályok előírják, hogy minden nyelviskola egymillió forint vagyoni biztosítékot köteles letétben elhelyezni a hatóságnál. Ez a letét a legnagyobb terhet a kis nyelviskoláknak jelenti, hiszen számukra nemcsak az egymillió forint előteremtése, de a normál üzletmenet biztosítása is hónapról hónapra gondot jelent.

A nyelviskolák többsége évek óta nem emelt árakat, miközben a tanulók száma legjobb esetben is csak stagnált. Ezt azt jelenti, hogy az – eddig törvényesen dolgozó – egyéni vállalkozó magántanárok és kis helyi iskolák vagy beszüntetik tevékenységüket, vagy önállóságukat feladva, betagozódnak egy nagyobb képző alá, annak neve alatt és annak jogosítványával működve.

Az NGM tájékoztatása szerint a szabályozást a hamarosan megjelenő miniszteri rendeletek úgy fogják pontosítani, hogy nyelvtanítást lényegében kizárólag engedély birtokában lehet végezni. A szabályozás abszurditását mutatja, hogy míg az „általános nyelvi képzést” engedélykötelessé teszi (azaz a jelentős költséggel, óriási folyamatos adminisztrációval, milliós vagyoni letéttel nehezített engedély nélkül tilos lesz nyelvet tanítani), addig ez alóli kivételként egyedül a „szaknyelvi képzést” adja meg (ezek az úgynevezett szakmaspecifikus illetve szaknyelvi vizsgára felkészítő tanfolyamok) – vagyis utóbbi szabadon végezhető, anyagi és adminisztratív terhek, állami kontroll nélkül.

Előállhat tehát az a különös helyzet, hogy egy magántanár nem tarthat kezdő angol tanfolyamot egy cégnél, csak ha megfelel a szükségtelenül szigorú előírásoknak (no és ha van kéznél egymillió forintja), ugyanakkor egy orvosi angol nyelvtanfolyamot – szaknyelvi képzés lévén – bármikor, bárki szervezhet.

Angoltanár? Akkor ön már ma sem működik legálisan!

A Nyelvtudásért Egyesületnél hetente tucatnyi magántanár, kisebb iskola érdeklődik az akkreditációs kötelezettségekkel kapcsolatban, mivel az NGM-től és az NMH-tól nem kapnak választ. Az Egyesület érdeklődésére a Nemzetgazdasági Minisztérium megerősítette, hogy intézményi akkreditációval nem rendelkező képzők, szeptember 1-től kezdődően semmiféle általános lakossági, vagy általános vállalati nyelvtanfolyamot nem szervezhetnek.

Sajnos az engedélyeztetési eljárás önmagában sem tűnik kimondottan vállalkozóbarátnak: a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján elérhető tájékoztatás szerint november 5. óta indítható ilyen. Az internetes felületre való belépéshez szükséges jelszót az Nemzeti Munkaügyi Hivatal 30 napos határidővel adja meg. Ezt követően kezdődhet meg az akkreditációs űrlapok kitöltése. Ez egyáltalán nem egyszerű, hiszen végrehajtási rendeletek hiányában nem ismertek a tényleges követelmények.

Az új felnőttképzési törvény szerint a nyelviskolák engedélyezési eljárása 60 napig is eltarthat. Ez a határidő meghosszabbítható, sőt a folyamatba előre beépített hiánypótlás is elkerülhetetlen, hiszen még az engedélyezési eljárás illetékét meghatározó rendelet sem jelent még meg. Ebből is nyilvánvaló, hogy az engedély megszerzésének ideje beláthatatlan.

Adatszolgáltatás: napi szinten

Az új jogszabályok előírják továbbá, hogy minden nyelviskola köteles napi szinten adatot szolgáltatni tanfolyamairól, a hallgatók jelentkezéséről, lemorzsolódásáról. Ez a kötelezettség sok kis nyelviskola esetében nem is értelmezhető. Sőt: ez a hihetetlen mennyiségű adminisztráció a nagyobb intézmények számára is komoly terhet jelent, de a jogszabályoknak való megfelelés egy-egy nagy szervezetben megoldható.

A fő baj az, hogy az újonnan bevezetésre kerülő adatszolgáltatás kötelezettségnek a szolgáltatások tényleges színvonalára semmiféle hatása sincs. Hiszen miért is sajátítanánk el gyorsabban a befejezett jelen csodáit attól, hogy a nyelvtanár az esti óra után „jelentést” készít a munkaügyi hivatalnak a napjáról?

Kinek jó mindez?

Míg azt nehéz lenne kideríteni, pontosan milyen érdekek mentén zajlanak az egyeztetések, vannak azonban támpontok arra nézve, hogy melyek azok a képzőintézmények, amelyeknek nem okoz majd gondot az egymillió forintos letét befizetése és a szigorú adminisztrációs rend betartása. Az elhíresült felnőttképzési TÁMOP-pályázatok – melyek keretében sok milliárd forintot osztottak szét feltűnően aránytalan módon – legnagyobb nyertesei bizonnyal képesek lesznek előteremteni a letét összegét.

Az alábbi ábrán a novemberi állapot szerint 2012 ősze óta 100 millió forint feletti keretösszegű támogatást nyert nyelviskolákat soroltuk fel úgy, hogy a csak informatikát oktató két intézményt kihagytuk a felsorolásból. Ami feltűnő, hogy néhány jobb nevű, ismert nyelviskola mellett megjelennek olyan cégek, szervezetek is, amelyeknek a pályázati pénz elnyeréséig nem sok közük volt a nyelvoktatáshoz.

Természetesen nem csak ez a 15 cég nyert a pályázaton: a közel kétszáz intézmény közül ez a 15 nyert 100 millió forint feletti összeget, további húsz cég 50 millió feletti összeget (átlagosan 71 milliót), míg közel kétszáz cég jellemzően öt és 20 millió forint közötti összeget. A nyers adatokat ebben a táblázatban tekinthetik meg.

A nagy összegű TÁMOP-keretösszegeket nyert cégek sokak szerint jól járnak majd a nehezített feltételekkel. Nagyításért kattintson a képre!
A nagy összegű TÁMOP-keretösszegeket nyert cégek sokak szerint jól járnak majd a nehezített feltételekkel. Nagyításért kattintson a képre!
(Forrás: Nyelv és Tudomány)

Az ábrán látható legnagyobb nyertes a New York Nyelviskola és Top Tanoda. A két céggel kapcsolatban megemlítendő, hogy míg előbbit egy olyan hölgy vezeti, aki annak a Bucskóné Szabari Juditnak a leánya, akit a Nemzeti Munkaügyi Hivatal az egyeztetések során szakértőjének kért fel, az utóbbit pedig rokonuk. Bucskóné a felnőttképzési törvény életbe lépéséig a Felnőttképzési Akkreditációs Testület nyelvi albizottságának elnökeként nyelviskolák akkreditációjáról döntött – a Nyelvtudásért Egyesület véleménye szerint elfogultan, saját üzleti érdekei mentén: erről a témáról az index cikkében olvashatnak bővebben.

Hogyan tovább?

A kilátásba helyezett szigorú szabályozást nézve elgondolkodtató, hogy mi lehet ezzel egy pont nemzetgazdaságinak nevezett minisztérium szándéka? Azt kell feltételeznünk, hogy nem tájékoztatták megfelelően a jogalkotói oldalt az intézkedések várható hatásairól.

Félretéve, hogy az intézkedések bevezetésével hogyan nő a munkanélküliség, ez a szabályozási elképelés igen világosan kifejezett és gyakran kommunikált kormányzati szándékokkal, célokkal megy szembe.

A kormányzati szándék szerint a gazdaság fehérítésére van szükség, éppen ezért helyezi előtérbe a fogyasztási típusú adókat a munkát terhelő adókkal szemben, kommunikálja lépten-nyomon a munka, az értékteremtés szükségességét. Az pedig teljesen nyilvánvaló, hogy a tervezett intézkedések bevezetésével ezreket fognak a szürkezóna felé lökni: nyilván lesz olyan nyelvtanár, aki „megoldja”, hogy szaknyelv oktatásáról állíthasson ki számlát, de azért valószínűbb, hogy sokan lemondanak majd a számla kiállításáról. Hiszen az új rendszerben megjelenik egy olyan járulékos stressz, ami eddig nem volt jellemző: mi lesz, ha munkaügyi ellenőrzést kapok, hogy valóban szaknyelvet oktatok és nem kezdő angol kurzust viszek?

Ott a másik szempont, a magyar szakértelem sikerének kérdése és az uniós szinten meglehetősen hátul kullogó nyelvtudásunk: a központosított, durva adminisztrációval terhelt nyelvoktatási ágazat semmi esetre sem lesz rugalmasabb – ezt egy teljesen laikus személy is könnyen beláthatja. Nem lesz könnyebb nyelvtanárt találni, nem lesznek olcsóbbak az órák, nem lesz verseny, és a magyar szakértelem megáll az országhatárnál.

A nyest szerkesztősége csak remélni tudja, hogy egy hatalmas félreértés ez az egész. Mindenesetre Rozgonyi Zoltán szerint itt az ideje, hogy a kisebb nyelviskolák és a magántanárok is hallassák a hangjukat. Ha ön magántanár, vagy kisebb iskolát vezet, várjuk hozzáfűznivalóját, javaslatait a szerkesztoseg@nyest.hu címen.

Infografika-módszertan: az adatokat a Nyelvtudásért Egyesület gyűjtötte a TÁMOP-iroda adatszolgáltatására támaszkodva és a 2012 novemberétől 2013 októberéig terjedő időszakra érvényesek. 

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Sultanus Constantinus 2013. december 11. 09:50

Lehet, hogy csak elkerülte a figyelmem, de nem olvasom ki a cikkből azt, hogy mi lenne ennek az egésznek a célja. Tudtommal az, hogy ne oktathasson nyelvet olyan, akinek nincs nyelvtanári szakképesítése (függetlenül attól, hogy anyanyelvű az illető, vagy magyar).

Ezt csak pletykákból hallottam, de ha igaz, akkor egyetértek vele (a nem is a bürokráciával). Mert sok ismerős mesélte már(és meséli rendszeresen), hogy anyanyelvi tanártól tanulja a nyelvet, de nem érti, mert az nem tudja elmagyarázni a nyelvtant stb. -- nyilván, mivel a "tanár" sem érti (mert nem is tanár, csak akként tevékenykedik). Attól még sajnos nem tud valaki nyelvet tanítani, mert az a nyelv az anyanyelve -- ahogy magyar nyelv és irodalom szakos tanár sem lehet akárki, aki magyar anyanyelvű (a nyelvet ugyan beszéli, de nem tud róla semmi mást).

(Engem is sokszor megkeresnek, hogy "miért nem tanítok spanyolt" -- a válaszom pedig egyszerű: mert nem vagyok tanár, többek között.)

2 Lalika 2013. december 11. 10:01

@Sultanus Constantinus: @Sultanus Constantinus:

értem.

- egymillió forint befizetése,

- az engedélyek visszatartása és lebegtetése, illetve

- egy ember felvétele a napi adminisztráció intézésére

elegendő garancia neked arra, hogy az illető tanár jól tudja a nyelvtant.

Szerintem tanulj angolul az apehnél.

3 Sultanus Constantinus 2013. december 11. 10:09

@Lalika: Nem érted, félrebeszélsz. Azt írtam, hogy a bürokráciával nem értek egyet, de azzal igen, hogy szakképzettség nélkül ne oktathasson valaki nyelvet.

4 Fejes László (nyest.hu) 2013. december 11. 10:31

@Sultanus Constantinus: „de nem érti, mert az nem tudja elmagyarázni a nyelvtant” Jó esetben nem kell elmagyarázni a nyelvtant – azt az elhangzó mondatokból kell megérteni. (Más kérdés, hogy a megfelelő elhangzó mondatok kiválogatása már többet igényel, mint az anyanyelvi nyelvismeret.)

5 Lalika 2013. december 11. 10:39

@Sultanus Constantinus:

itt egy cikk, ami arról szól, hogy a magánnyelvtanárok vagy strómanokon keresztül fognak számlázni, vagy leraknak 1 millát és napi jelentéseket írnak a munkaügyi központnak. te meg arról beszélsz, hogy találkoztál már angoltanárral, aki nem tudta a nyelvtant... basszus, melyikünk beszél félre???

6 Sultanus Constantinus 2013. december 11. 10:49

@Lalika: 1. Szerintem olvasd el még egyszer, amit leírtam...

2. Ezen az alapon csináljon mindenki azt, amit akar, lopni, csalni, hazudni bárhol lehet, ha valaki nem akarja betartani a szabályokat.

7 Grant kapitány 2013. december 11. 11:14

@Fejes László (nyest.hu): "Jó esetben nem kell elmagyarázni a nyelvtant – azt az elhangzó mondatokból kell megérteni"

Remélem nem gondolod komolyan ezt a baromságot. Mutasson nekem valaki olyan nyelvkönyvet, amiben nincsen nyelvtani magyarázó rész.

8 Fejes László (nyest.hu) 2013. december 11. 11:19

@Grant kapitány: Miből gondolod, hogy nem gondolom komolyan?

9 El Vaquero 2013. december 11. 11:53

@Sultanus Constantinus: "Attól még sajnos nem tud valaki nyelvet tanítani, mert az a nyelv az anyanyelve -- ahogy magyar nyelv és irodalom szakos tanár sem lehet akárki, aki magyar anyanyelvű (a nyelvet ugyan beszéli, de nem tud róla semmi mást)."

 

Tévedés. Összemosod a szakmai nyelvtanítást a "sima" nyelvtanítással. Utóbbira teljesen jó egy anyanyelvi emberke, mindenféle képesítés nélkül, feltéve, ha nem debil, és szorult belé egy kis türelem és minimális pedagógiai alapérzék. Az irodalom, nyelvtan viszont szakmai nyelvtanítás, oda tényleg kell a szakvégzettség. Ha pedig egy magántanár nem válik be a gyakorlatban (legyen akár szakos tanár vagy képesítés nélküli), akkor a tanítvány ott fogja hagyni, ha érzi, hogy nem ért semmit és nem haladnak. Persze ez alól is van pár kivétel, aki a végletekig kitart egy rossz tanár mellett, de az meg is érdemli. Nyilván, a nyelviskola más, ott előre kell fizetni az egészet, és az emberek nem szokták veszni hagyni a pénzüket, akármilyen trógerül és eredménytelenül oktat az adott intézmény.

 

Ez az egymilkás biztosíték ordas baromság. Mire szolgál? Kiegyenlítetlen adót hajtanak belőle végre vagy mi? Ez megint Orbáncz-fűféle agymenés, aminek semmi értelme, de megint intézkedtek egy jóízűt, anélkül unatkoztak volna. Az ilyen baromságok helyett megegyezhetnének mondjuk az IMF-fel, vagy kihúzhatnák az országot a bajból, a válságból. A többség meg szarni fog rá, a mostani magántanárok 99%-a mindenféle engedély és számlaadás nélkül tolta mindig is, teljesen feketén, mert ismerik helyben a tanítványokat (pl. nem adóellenőr).

10 Sultanus Constantinus 2013. december 11. 12:45

@El Vaquero: Nevezhetjük akárhogyan is, a lényeg az, hogy ha valaki valamit pénzért csinál, akkor az egy szolgáltatás, és jogosan várható el (el is kell várni), hogy legyen meg ahhoz a tevékenységhez a szakképzettsége. Az, hogy valaki ingyen mit csinál a haverjainak, más kérdés, taníthat akár nyelvet is, csak azért senki nem fog felelősséget vállalni. Ahogy én is szívesen lefordítok akármit, addig, amíg azt senki nem akarja komoly szakmai körökben felhasználni.

Egyszer régen futottam bele olyasmibe, hogy elvállaltam egy fordítást, nem volt túl bonyolult a szöveg, de szakszöveg volt. Néhány évre rá egyszer csak valaki úgy gondolta, hogy felhasználja és publikálja. Aztán jött a Doktor Professzor Hakapeci Atyaúristen (akinek ez volt a szakterülete), s az első megjegyzése az volt, hogy "hát lehetett volna pontosabb is, mert maga nem a megfelelő szakkifejezéseket használta". Akkor határoztam el, hogy többet ilyet nem fogok elvállalni még véletlenül sem. Ez is csak megerősített abban, amit gondolok erről az egész témáról.

11 El Vaquero 2013. december 11. 14:15

@Sultanus Constantinus: én meg ingyen nem fordítanék senkinek semmit. Még akkor sem, ha nem használja fel szakmai körben.

 

Nem értek egyet ezzel a szakképesítési őrülettel sem. Pont hogy olyan világ van, amikor lassan már a szaráshoz is szakvégzettség, hatósági engedély, illetékfizetés kell, és ez nem hagyja, hogy a boldoguljanak az emberek, legalább azok csináljanak valamit, akik hajlandóak valamit tenni, valamit megpróbálni. Nyelvet az tanít jól elsősorban, aki rendesen beszéli. Hiába van a hivatásos nyelvtanároknak szakképzettségük, katasztrófa, hogy a 95%-uk mennyire nem beszéli vagy csak nagyon-nagyon gyengén a nyelvet. A szakképzettség rendes, használható nyelvtudás nélkül szart sem ér.

12 Sultanus Constantinus 2013. december 11. 14:46

@El Vaquero: Válasszuk szét egymástól azt, ami nálunk nem működik, és ahogy működnie kellene. Szakképzettségen én az utóbbit értem, vagyis a szakképzett nyelvtanár (fordító, akárki) fogalmába én beleértem azt is, hogy jól beszéli a nyelvet és tanítani is tudja.

Fiktív példa: nincs papírod róla, de pénzért vállalszt fordítást. Tételezzük fel, hogy jól is beszéled a nyelvet. Ha valamit félrefordítasz és ebből a megrendelőnek (vagy bárki másnak) kára származik, akkor beperelhetnek, a bíróság pedig meg fogja állapítani, hogy jogosulatlanul folytattál egy tevékenységet, amivel másnak kárt okoztál. Ha volt róla papírod, akkor legfeljebb szakmai hibát követtél el, de szerintem az utóbbi eset nem olyan súlyos, mint az előbbi. Ha pl. egy orvos műhibát követ el, könnyebben ki lehet magyarázni azzal, hogy aki ezzel vádolja, nem ért hozzá, mint azt, ha valaki nem orvos, de operál. :)

13 Fejes László (nyest.hu) 2013. december 11. 14:54

@Sultanus Constantinus: „Ha valamit félrefordítasz és ebből a megrendelőnek (vagy bárki másnak) kára származik, akkor beperelhetnek”

Ezt honnan veszed? Pl. a lefagyó, elszálló szoftverekből fakadó kárt sem szokták megfizetni. Azt sem, ha rossz egy rendszer védelme, feltörik és ellopják az adataidat, és ebből származik károd. Ha a szakácskönyv hibás, és dobhatod a szemétbe a drága pénzen vásárolt bélszínt, szintén nem tudod behajtani a kárt. Arról nem is szólva, hogy ha a vonat késik, a MÁV nagylelkűen visszafizeti a menetjegy árának egy részét, de ha ezért késel el a színházból, koncertről, az a magad baja...

14 Kishuck 2013. december 11. 14:57

@Sultanus Constantinus: Nos ami „ennek az egésznek a célja” az nagyjából kiolvasható a cikkből: egy pár nagy befolyású képző cég (közülük több még csak nem is nyelviskola) el akarja lehetetleníteni a kicsiket és főleg a magántanárokat mert rühellik a konkurenciát és a versenyt. Ezért támogatják az NGM fafejű dilettáns bürokratáit abban, hogy képtelen feltételeket szabjanak a most már kötelező (!) engedélyezési eljáráshoz. Az anyanyelvű tanárok ügye csak egy apró baklövés volt, az NGM-ben maguk se értették, hogy mit jelent pontosan amit összeparagrafusoztak, de mikor a szakma elmagyarázta nekik akkor gyorsan összehoztak egy módosítást. A kiadott és ma még elvileg érvényes rendelet szerint csak az taníthatna aki itthon szerzett végzettséget vagy a külföldit honosítja, ám ez utóbbi tanári végzettségek esetében nem működik, keresztülvihetetlen. Ezért az úton levő módosítás szerint bármilyen felsőfokú végzettséggel taníthat anyanyelvű oktató. Ez nem jó, de mivel értelmes tartalmi szabályozásra nem hajlandóak, a "betiltásnál" jobb. A nem anyanyelviekre továbbra is hazai nyelvtanári végzettség vonatkozik kivéve ha szaknyelvet tanítana, ahhoz elég egy felsőfokú nyelvvizsga is. Mindez éppúgy a minőségi garanciák jegyében mint a 16 fős csoportlétszám.

15 BRAIN STORMING 2013. december 11. 15:11

@Sultanus Constantinus: "Ha valamit félrefordítasz és ebből a megrendelőnek (vagy bárki másnak) kára származik, akkor beperelhetnek, a bíróság pedig meg fogja állapítani, hogy jogosulatlanul folytattál egy tevékenységet, amivel másnak kárt okoztál."

Ez valóban fiktív - én még soha nem hallottam olyat, h egy félrefordításból valakinek kára származott volna. Szerintem sokáig kéne a bíróságokon kutatni, mire ilyesmire precedens találnának.

DE adok egy konkrét, megtörtént példát: az illető magától tanulta a nyelvet, semmiféle végzettsége sincs. Miután egy kiadó meggyőződött a fordítási képességéről, szóban megbízza egy 300 oldalas könyv lefordítására, amit nem kisebb név írt, mint Alan D. Foster (aki a Nyolcadik utast is írta). A fordítás elkészül, ám egy bagatel fordítástechnikai vita (a fordító nem hajlandó az angolszász szövegkörnyezetben játszódó, eredetileg /mondjuk/ "JOE"-nak nevezett főszereplőt "GAZSI" néven említeni, és úgy is hagyja a könyvben) miatt a megbízó nem hajlandó fizetni a fordítónak.

A fordító még éppen időben fordul ügyvédhez, és a kiadó szinte egyidőben kapja kézhez az ügyvéd levelét, amikor kiadják a könyvet... AZ ILLETŐ FORDÍTÓ FORDÍTÁSÁVAL! Mindössze a neveket írják a maguk ízlése szerint át.

A bíróság elrendeli a fordítás szakértői vizsgálatát, mivel a kiadó váltig állítja, hogy saját fordítást adtak ki - amit mindösszesen 12 nap alatt készítettek készre ):o)

Summa summárum - 3 évig tartó szerzői jogi per lett belőle. A fordítás szakértői vizsgálata kifejezetten a nem szöveghűen fordított részekkel tudja bizonyítani, hogy a fordítást valóban az adott fordító végezte, míg a kiadó (a névváltoztatáson kívüli) változtatás nélkül adta ki.

És a lényeg - a per során egy pillanatra sem vetődött fel annak a kérdése, hogy a fordító milyen végzettséggel végezte el a munkát, holott a nyelvtudásáról semmiféle igazoló dokumentuma sem volt. Mindamellett a fordítást vizsgáló hatósági szakértő azt is megállapította, hogy a fordítás minősége pontosan megfelel a kereskedelmi kívánalmaknak, és azt a kiadóval pluszban megfizetteti.

Ha a fordítás minőségével kapcsolatban pereskedni lehetne, én tuti feljelenteném azt, aki a "A zen és a motorkerékpárápolás művészete" c. könyvet fordította, mert azt a remek témájú könyvet szinte botrányosan szar minőségben fordították. ):o)

16 Sultanus Constantinus 2013. december 11. 15:14

@Fejes László (nyest.hu): Nem azt állítottam, hogy ki is fogják a kárt fizetni, de jogosan perelhetnek be valakit azért, mert szakképesítés nélkül végzett tevékenységével kárt okozott, ezzel gondolom te is egyetértesz. Biztos vagyok benne, hogy a "lefagyó, elszálló szoftverekből fakadó kár"-ért is pereltek már cégeket (a Microsoftról nem is beszélve).

@Kishuck: Sajnos ez nálunk mindenhol benne van a pakliban, amit írsz.

17 Sultanus Constantinus 2013. december 11. 15:36

@BRAIN STORMING: Ez a történet annyiból érdekes, hogy ezen az alapon meg mi a fenének követelnek a fordítóirodák ELTE tolmács szakot és anyanyelvi szintű (vagy annál magasabb) idegennyelv-tudást, ha egy akárki -- akinek semmilyen papírja nincs a nyelvtudásáról, és ez nem is érdekel senkit -- is képes egy regényt lefordítani kereskedelmileg elfogadható szinten, és ennyivel megússza az egészet. :)

18 Fejes László (nyest.hu) 2013. december 11. 15:43

@Sultanus Constantinus: „de jogosan perelhetnek be valakit azért, mert szakképesítés nélkül végzett tevékenységével kárt okozott, ezzel gondolom te is egyetértesz” Nem érthetek egyet, mert ez jogi kérdés, nem az igazságérzettől függ. És fogalmam sincs, mit mond erről a jog.

19 szitem 2013. december 11. 17:45

1. A törvény eredeti célja az volt, hogy a TÁMOP-hoz hasonló eu-s forrásokat megfelelő szigorral ellenőrizzék. A nagy nyelviskolákra jellemző, hogy nem ritkán több száz (beszámlázó) nyelvtanárral végeztetik el a munkákat. Ebben a volumenben ez elég egyenlőtlen minőségi mutatókhoz szokott vezetni. Tehát emiatt rendben is lenne a szigor. (Ha jól tudom a nyelvtanításon kívül csak támogatott képzésekre vonatkozik a képzés)

2. Azonban ezeket a legnagyobb nyelviskolákat képviselő lobbicsoportoknak sikerült v.hogyan bepalizniuk a NMH munkatársait és elérték, hogy gyakorlatilag minden nyelvoktatással foglalkozóra vonatkozzon a törvény. Állítólag eredetileg az NMH nem is szerette volna szabályozni a nyelvoktatást. Egyébként pont ezért abszurd az egész.

2. Azt, hogy milyen nyelvtanárokat alkalmaznak, ezred rangú kérdés, a törvény szempontjából. Egyébként én inkább azt tenném kötelezővé, hogy legalább a támogatott képzéseket rendes munkaviszonnyal bejelentett nyelvtanárokkal oktassák le.

Még az a jó, hogy állandóan azt szajkózza mindenki, hogy a kisvállalkozókat kell előtérbe hozni. Én most kérem a politikusoktól, hogy ilyen áron inkább ne segítsenek nekünk.

20 BRAIN STORMING 2013. december 12. 01:34

Jómagam azt mondanám, hogy az egész, közoktatástól független nyelviskolarendszert felül kellene vizsgálni, és szigorúan teljesítményalapon támogatni őket, mivel nem hiszem, h bármivel is hatékonyabbak lennének, vagy bármi mást nyújtanának azon kívül, amit a közoktatás nyújtani tud.

Tudtommal részint megcsappant a nyelviskolák forgalma, de még így is tán túl sok élősködik a nyelvoktatási támogatásokon. Az oka ennek felteszem az, hogy mivel ugyanolyan végzettségű nyelvtanárokat alkalmaznak dögivel, mint a közoktatásban. Ergo semmivel sem dolgoznak az ilyen tanárok hatékonyabban a nyelviskolákban, mint a közoktatásban.

Meglátásom szerint azért burjánzottak el a nyelviskolák, mert didaktikailag semmiben sem nyújtanak másabb formát, mint a közoktatás, és a fő különbség abban van, hogy kik oktatnak - a jó tanárt nem az teszi, h akadémiai képzésben részesült; az vajmi keveset ad hozzá az általa ismert, nyelvvel és nyelvoktatással kapcsolatos ismeretanyaga kreatív átadási képességén, amivel tanulójából, vagy a csoportjából a legtöbbet tudja kihozni.

Gondolom a nyelviskolák többsége olyan végzett nyelvtanárokat foglalkoztat, akik esetleg kipróbálták magukat a közoktatásban, de nem jött be nekik. .. és itt van a kutya elásva, ami a haza gyalázatos nyelvismereti szintet illeti: a közoktatásban kellene végre hatékony stratégiákat alkalmazni a nyelvoktatásban, és fokozottan rágyúrni arra, ami a nyelvtanulási képességeket fejleszti. Merthogy az idegennyelvből nagyjából annyi marad meg tartalmilag a közoktatásból kilépés után, amennyi pl. a matekból: az ismeretek a nemhasználat következtében zuhanórepüléssel veszik fel azt a béka segge alatti szintet, amit a diák az utcán is összeszedhet az iskolaévek alatt a napi bevásárlások, tévézés, zenehallgatás alatt.

A kormány megint azt hiszi, h most jól megoldotta az évtizedes nyelvismereti problémánkat... Gondolom azért nem vették észre, h a közoktatásban van a lényeg, mert az már régen kiverte a szemüket...

21 szitem 2013. december 12. 10:46

Kedves Brain Storming! Hozzászólásoddal részben egyetértek. Azonban látszik, hogy nem vagy járatos a nyelviskolák világában.

A nyelviskolák nem egységesek. Nagyon színesek. Főleg a kisebbek. Ők azok, akik nagyon mást tudnak adni a lakossági piacon, mint a nagyobbak vagy a közoktatás. Ők meg is élnének támogatások nélkül, mert a lakosság saját pénzükből el is tartaná őket. Ők köszönik, de nem is kérnek az állami és eu-s forrásokból. Azonban sajnos ezt megpróbálják ellehetetleníteni.

A nagyobbakra valóban igaz az részben amit írtál, de azért még ők is jóval hatékonyabbak a közoktatás színvonalához képest.

Ez a teljesítményarányt pedig most vezetik be - így a te igényed már meg is valósult :) Lesz egy 9 kérdésből álló névtelen kérdőív és annak eredményét fel kell majd tölteni az NMH-adatbázisba és majd abból ők jól tudni fogják, hogy milyen a tanulók elégedettsége.

Szerintem inkább bízzuk a lakosságra, ők biztosan nem fognak feleslegesen kifizetni haszontalan tanfolyamokat. Ha v.miért fizetnek akkor működjön, ha meg nem, akkor menjen tönkre.

Az állam inkább a saját háza táján sepregessen, azaz a közoktatás színvonalát csiszolgassa. Ha ott már bizonyított a minőségbiztosításos oktatási rendszerével, akkor a fenti vállalkozásokra nem is lesz fizetőképes kereslet.

22 tenegri 2013. december 12. 18:02

Nem világos, hogy miért kell folyamatosan és mindent túlbüroktratizálni. Azt a pénzt és energiát, ami az értelmetlen papírok, űrlapok, jelentések, beszámolók, kérelmek és engedélyek kitöltésére, megírására elmegy, sokkal hasznosabb dolgokra is lehetne fordítani. A bürokrácia növelése, a különféle engedélyek és elbírálások bevezetése (az esetleges üzleti érdekeltségeken túl) mindig egyfajta pótcselekvés, amivel azt a látszatott igyekeznek kelteni, hogy "keményen dolgoznak" - és ez persze nem csak a nyelvoktatás szabályozására igaz, hanem bármire. Van valami probléma? Vezessünk be egy új ellenőrzési kört, írassunk beszámolókat, gyártassunk pár kiló papírt és máris úgy tűnik mintha csináltunk volna valamit, a probléma "megoldása" kipipálható. Nincs probléma, de szeretnénk láthatóvá tenni, hogy milyen okosan és határozottan dolgozunk? Akkor is vezessünk be új papírhalmokat...

A másik, hogy az ilyen szabályozások mintha jellemzően úgy készülnének, hogy az kerül beléjük, ami 1-2 embernek együltő helyében eszébe jut. Ami nekik nem jut eszükbe, amiről ők esetleg nem is tudnak, az mintha nem is létezne. Pl. ez a nyelvoktatósdi szabályozás mintha nem is gondolna arra, hogy nem csak világnyelveket lehet tanulni és oktatni, nem csak nyelvvizsgára felkészülés céljából lehet nyelvet tanulni és nem csak iskolai/tanfolyami jellegű keretek közt. Ha én pl. jorubául szeretnék tanulni, akkor ugyan hol találok olyan tanárt, akinek magyar/honosított joruba nyelvtanári diplomája van és feles 1 millió forintja befizetgetni, meg kedve napi szinten papírokat töltögetni? És miből termelné ki mindennek a költségeit? És még ha akár angolról is van szó, miért fáj az valakinek, hogy egy bányász végzettségű angol anyanyelvűnek szeretnék fizetni, hogy beszélgessen már velem egy kicsit? Miért éreznek a hivatalok és a törvényhozók állandó kényszert rá, hogy beleugassanak abba, hogy ki mit és hogyan csinál, és miért gondolják, hogy azon kívül, amit ők hamarjában el tudnak képzelni, más nem is létezhet...

23 sanz 2013. december 12. 18:35

Nyelvtanári diploma kiadására az egyetemek bölcsészettudományi karai jogosultak. Ezt a döntést most a minisztérium szakértői felülbírálják - a szakmaiságnak ehhez semmi köze. Ha le tudod perkálni a legalább egymilliót meg a képzési-és programengedélyek díjait, illetve rendelkezel minőségbiztosítással, ügyfélszolgálati-, panaszkezelő- és informatikai rendszerrel, személyi és tárgyi feltételekkel, akkor engedélyt kaphatsz a tanításra, egyébként törvénytelen amit csinálsz. Még akkor is, ha van diplomád, vállalkozói igazolványod és adózol a tevékenység után.

Másrészt nem értem, hogy kik ezek a felnőttképzési szakértők. Tanítottak valaha? Ha nem, akkor mit csináltak korábban? Honnan szedték össze őket? És kinek a pénzéből fogják fizetni őket?

A 393/2013. (XI.12) Korm. rendelet szerint "szakértők" fogják látogatni az órákat, és többek között ellenőrzik, hogy "a folyamatban lévő képzés a felnőttképzési információs rendszerben jelzett ütemezés szerint halad-e." Tessék? Ellátogatnak a kedves szakértő ellenőrök az órára, megnézik hányadik órán járunk, és leellenőrzik, hogy az anyagban ott tartunk-e ahol kell? Jártak már nyelvórán a tisztelt törvényhozók? Most akkor vagy leadok egy-egy programot minden egyes csoportra, ami képtelenség, vagy egy programom lesz mondjuk minden szinten. Soha két egyforma csoport nincs! És bizony még ha meg is vetnek most néhányan, de nem lehet előre megírt tempóban haladni! Elképesztő.

Ezek után lehet, hogy visszaadom a diplomám és elmegyek felnőttképzési szakértőnek.... de akkor lesülne a bőr a képemről.

24 BRAIN STORMING 2013. december 12. 20:05

@szitem: "A nagyobbakra valóban igaz az részben amit írtál, de azért még ők is jóval hatékonyabbak a közoktatás színvonalához képest."

Sztem tévedés azt hinni, hogy hatékonyabbak lennének - az a tanulóanyag a hatékonyabb, ami oda jár. Ha a felnőttek a ma működő közoktatási rendszerbe járnának, akkor ott is ugyanazt a teljesítményt nyújtanák.

25 BRAIN STORMING 2013. december 12. 20:16

Másik dolog, hogy a nyelviskolák olyanokat tanítanak, akik nagy valószínűséggel egyszer már valamikor tanultak nyelvet, és általában ugyanazt a nyelvet. Úgyhogy én nem esnék hanyatt attól, h eredményesebbek. ):o)

26 Kincse Sz. Örs 2013. december 13. 09:14

@BRAIN STORMING: Kedves BRAIN STORMING! Nem szabad összemosni a közoktatást a magán nyelvoktatással: feleségem például nagyon szereti a nyelveket, folyamatosan tanul valami újat. Spanyolul, angolul, németül, oroszul tanult, most svéd órákra jár, illetve haladó németórákat vesz. Nekem régi mániám, ha egyszer lesz időm, lehetőségem, egyszer megtanulok rendesen latinul, arabul és kínaiul, mert ez a szívem vágya. Nyilván nem tehetnénk mindezt a közoktatás keretei között.

A magán nyelvoktatás nem arról szól, mint az államilag szervezett közoktatás. Ott talán még lenne is értelme valamiféle közös elvárásrendszer megállapításának, hiszen a köz pénzéből finanszírozzuk a dolgot, a gyerek jusson el egy szintre, stb. De ha én magánórára járok és egyszerűen nincs időm rendszeresen magolni, akkor megbüntetik a latintanárt, aki a lakásán fogad engem?

Tudomásul kell venni, hogy van piaca a nyelvoktatásnak, számtalan okból kell vagy érdemes nyelvet tanulnunk: egy új munkához, egy jobb pozícióhoz, csupán érdeklődésből, netán azért, hogy több esélyünk legyen a munkaerőpiacon, stb. Ehhez a közoktatásnak nem sok köze van.

27 Grant kapitány 2013. december 13. 10:48

Én nem értem ezt a sok hűhót. Aki elég szorgalmas és motivált, az igenis tud autodidakta módon nyelvet tanulni. Ott van az internet, vannak jó nyelvkönyvek önálló nyelvtanulásra hanganyag melléklettel. Egy ilyen lehetőség jobb alkalom a nyelvtanulásra, mint legalábbis bármelyik nem anyanyelvi nyelvtanár.

A barátnőm régebben járt kezdő angol nyelvtanfolyamokra, több nyelviskolába is beiratkozott, a színvonaluk katasztrofálishoz közelítő volt. Megvetetik a tanulókkal a nyelvkönyveket drága pénzért, amikből egyébként otthon is tudna tanulni az ember, aztán a csoportos órán alig jut idő arra, hogy külön-külön foglalkozzon a tanár az egyes diákokkal. Így aztán alapvető dolgokat nem tanult meg, mint pl. azt, hogy a "the" névelőt másképp kell ejteni magánhangzók és mássalhangzóval kezdődő szavak előtt (ami egyébként a tanárok felkészültségére is enged következtetni).

28 BRAIN STORMING 2013. december 13. 11:06

@Kincse Sz. Örs: "Nem szabad összemosni a közoktatást a magán nyelvoktatással"...

Nem tudom, h ezt miből olvastad ki. Én a közoktatás kontra nyelviskolák területét említettem. Egy szóval sem említettem a magántanárokat.

Mellesleg minden majdnem ugyanígy a magántanárokra is vonatkozik - a szemtől szembeni tanítás esetében messzemenően alkalmazkodnia kell a tanárnak a diákhoz, mert máshogy nem lesz eredményes a munkája.

29 BRAIN STORMING 2013. december 13. 11:15

@Grant kapitány: Egyetértek. Én éveken keresztül küzdöttem minden tanítványom esetében, hogy angolul az "aren't" -et ne /árent/-nek ejtsék, hanem kb. /ánt/-nak (ahogy amúgy a szótárakban is szerepel a kiejtése), de mind váltig állítja, h a tanár is úgy ejti!!!

Én mostanában fogtam be intenzíven az internetes forrásokat a tanításba, és elképedek, hogy micsoda tobzódás van a jobbnál-jobb anyagokban..... DE az emberek eredendően lusták, és hajlandóak fizetni azért, hogy valaki megmondja nekik, hogy mit kellene megtenniük azért, amit amúgy is tudnak, h meg kell tenniük ):o)

Ámbátor azt nem írnám alá, h "Egy ilyen lehetőség jobb alkalom a nyelvtanulásra, mint legalábbis bármelyik nem anyanyelvi nyelvtanár.". A sokféle forrásból tanuló diák sokkal jobb helyzetben van, mint az egy tanártól tanuló, mivel minden egyes személynek megvan a maga szavajárása, kiejtési sajátossága, beszédtempója, stb. Ha vki mindig csak egyvalakivel társalog, az bajban lesz, ha másvalakivel kell szót értenie. nemcsak a füle alkalmazkodik túlzottan egyetlen ember beszédmódjához, hanem a maga szóhasználata és kiejtése is, stb. Kiegyensúlyozott beszédkészség sztem úgy alakulhat a legjobban, ha az ember fülében temérdek audiális minta van. Erre nem alkalmas az egyetlen célnyelvű tanárral való társalgás, hanem csak a sokféle hangzóanyaggal való munka.

30 Grant kapitány 2013. december 13. 13:54

@BRAIN STORMING: "A sokféle forrásból tanuló diák sokkal jobb helyzetben van, mint az egy tanártól tanuló" - szerintem ebben is egyetértünk, lehet, hogy én fogalmaztam félreérthetően. Azt még hozzátenném, hogy az általam ismert nyelviskolákban a tanulóknak a feladatok megoldása közben többször és lényegesen hosszabb ideig kellett egymással beszélgetniük, mint amennyit a tanárral volt lehetőségük beszélgetni a célnyelven. Egészen abszurd.

31 szitem 2013. december 13. 14:04

Felhívom az előttem hozzászólók figyelmét, hogy a cikk nem arról szól, hogy szükség van-e a közoktatáson kívüli nyelvoktatásra, hanem arról, hogy kell-e azt hatóságilag ilyen nagyfokú mértékben szabályozni. A nagyfokú szabályozásra az egyik legjobb példa pl. a 23.Sanz általi hozzászólásban levő kérdés felvetése.

A jelenlegi rendelet szerint előzetesen be kell jelenteni a programot fix óraszámmal és csak a szerint lehet tanítani. Ezt haladási naplóban rögzíteni kell és egy online felületen le kell jelenteni a hatóságnak rendszeresen! Ezt bármikor kommandós jelleggel ellenőrizhetik - akár a magántanár lakásán, ha azt jelölte be, mint oktatási helyszínt. (Sőt elvileg ha kimegy a tanulóhoz, akkor oda is kimehetnek ;) Ez mondjuk elég pikáns lenne :)

A fentieket úgy képzeljétek el, hogy a tanuló önköltséges, azaz sem az állam, sem az EU semmilyen formában nem támogatja!!!

Visszatérve Sanz kérdésére, mármint mi van olyankor, ha nem tudsz a program szerint haladni!? Na igen pont itt van a kutya elásva szerintem - ugyanis a nagyobb nyelviskolák a program szerint haladnak és pont. A kisebbek rugalmasságát pedig pont ezzel fogják megszüntetni - ráadásul a szakmai minőség védelmére hivatkozva. Azért van humoruk. Nem igaz?

32 BRAIN STORMING 2013. december 13. 14:08

Lehet h ezzel a rendelkezéssel is gátolni akarják a külföldre való elvándorlást? ):o)

33 sanz 2013. december 13. 16:15

Dohányt a nemzeti dohányboltból - nyelvet a (hatóságok által szabályozott) nyelviskolából. Kérdés van?

34 sanz 2013. december 13. 18:17

Egy példa arra, hogy a nagy nyelviskolák hogyan szeretnék (a törvényt meglovagolva) bekebelezni a kicsiket, illetve az egyéni vállalkozókat:

Részlet a K.t.dr. nyelviska egyéni oktatóknak szóló leveléből:

"Amennyiben közvetlen vállalkozói kapcsolatban vagy (nem akkreditált nyelviskolán keresztül) egy céggel, intézménnyel, a K.t.dr. örömmel vállalja a kapcsolat legalizálását. Ennek érdekében kérlek keresd ..."

35 szitem 2013. december 13. 18:34

Kifejezetten piacszerzés volt a jogszabály nyelvi részének a célja. Mint írtam a többi szakmát nem szerették volna minőségileg fejleszteni :)

A nagyobb nyelviskolák az elmúlt 3-4 évben átlagosan 50%-os bevételcsökkenést (ezek nyilvános adatok) szenvedtek el. Azonban a kisebb nyelviskolákat + magántanároknál jóval kisebb volt ez az arány, mert ők főleg lakossági önköltséges (akik tudják hol a minőség) tanulókat tanítottak. Na ezzel szeretné a jogszabály a lakossági nyelvtanulókat a nagy nyelviskolák felé terelni. A kicsik mehetnek a levesbe.

36 sanz 2013. december 13. 19:45

Valahonnan ismerős ez a képlet a piacszerzéssel kapcsolatban...

Teljesen egyetértek szitem-mel: amennyiben az állam támogatást ad a képzésekhez, akkor jogosult arra, hogy beleszóljon, függetlenül attól, hogy a képzést ki nyújtja - nagy nyelviskola, kis bt vagy egyéni vállalkozó. Amennyiben az állam nem nyújt támogatást a képzéshez, akkor semmi keresnivalója nincs ezen a terepen; a megrendelők (nyelvtanulók, vállalatok) majd "lábbal szavaznak", azaz fizetnek, ha tetszik és odébbállnak, ha nem, így magától bezár az, aki nem nyújt minőségi szolgáltatást és nincs keresnivalója a piacon.

37 Grant kapitány 2013. december 13. 19:53

@szitem: "Felhívom az előttem hozzászólók figyelmét, hogy a cikk nem arról szól, hogy szükség van-e a közoktatáson kívüli nyelvoktatásra".

Ja tényleg nem erről szól, ezt csak - teljesen alaptalanul - előfeltételezi az olyan mondatokban, mint "Nem lesz könnyebb nyelvtanárt találni, nem lesznek olcsóbbak az órák, nem lesz verseny, és a magyar szakértelem megáll az országhatárnál."

Ami persze hülyeség. Miért kellene elhinni, hogy a magyar szakértelem külföldre áramlása a nyelvtanárokon múlik? A helyzet valójában az, hogy aki igazán komolyan akar nyelvet tanulni, az megteheti autodidakta módon is.

38 szitem 2013. december 13. 20:45

@Grant kapitány: Igen. Ezek túlzások. Azonban nem ez a fő mondanivalója a cikknek. Persze ha el akarjuk terelni a lényegről a figyelmet, akkor vitassuk meg, hogy a közoktatásban / az előre rögzített fix programmal tanító (most nyeregben lévő) nagy nyelviskolákban / a független nyelvtanárokkal vagy a kicsi és rugalmas (értsd: eltér a "nemzeti nyelviskolák" programjától) nyelvstúdiókban lehet eredményesebben tanulni.

Parttalan vita lenne (kinek, mi az érdeke) és mondom ez a cikk nem erről szól.

39 sanz 2013. december 13. 21:27

off topic: Grant kapitány, szerintem félreértetted a "magyar szakértelem megáll az országhatárnál" kifejezést. Nem azt jelenti, hogy a magyar szakértelem nem megy külföldre, hanem azt, hogy külföldről nem JÖN BE a szakértelem. Röviden: a magyar tanárok a v e r s e n y h i á n y á b a n nem tudnak minőségi módon tanítani.

40 sanz 2013. december 13. 21:42

A cikk elején az egyéni nyelvtanárok összefogásáról is szó van. Az egyéni nyelvtanárok összefogása megvalósíthatatlan: elszigetelten működnek, egyéb érdekek mentén. Ellenben a nem támogatott képzéseket folytatók összefogása lehet egy reális cél. Hiszen a történet nem a vállalkozási formák mentén fut (egyéni vállalkozó, bt, kis nyelviskola, nagy nyelviskola), hanem az államilag támogatott - nem támogatott képzések és az állami beleszólás kérdése mentén. A cél nem az, hogy az egyéni nyelvtanárokra ne vonatkozzon a törvény, hanem az, hogy csak a támogatott képzésekbe szóljon bele az állam. {Persze a nem támogatottak nagy része egyéni nyelvtanár, ezért terelődött a figyelem rájuk (ránk).}

41 Grant kapitány 2013. december 14. 09:44

@szitem: "Persze ha el akarjuk terelni a lényegről a figyelmet, akkor vitassuk meg, hogy a közoktatásban / az előre rögzített fix programmal tanító (most nyeregben lévő) nagy nyelviskolákban / a független nyelvtanárokkal vagy a kicsi és rugalmas (értsd: eltér a "nemzeti nyelviskolák" programjától) nyelvstúdiókban lehet eredményesebben tanulni."

Szerintem a leglényegesebb annak a megvitatása lenne, hogy a nyelviskolák/nyelvtanárok nyilvánvaló üzleti érdekből miért próbálják a magyar lakosságba beleszuggerálni azt a gondolatot, hogy idegen nyelvet tanulni nem lehet hatékonyan autodidakta módon. Hiszen ez a kimondatlan konklúziója az üzeneteiknek.

Egy megfelelően motivált tanuló otthoni, önálló nyelvtanulással képes lehet ugyanolyan vagy még jobb eredménnyel - és tegyük hozzá: lényegesen olcsóbban - nyelvet tanulni, mint ha beiratkozik egy nyelviskolába vagy magántanártól vesz órákat. Ezek arra jók, hogy az önállótlanságra szoktassák rá a népet.

"szerintem félreértetted a "magyar szakértelem megáll az országhatárnál" kifejezést. Nem azt jelenti, hogy a magyar szakértelem nem megy külföldre, hanem azt, hogy külföldről nem JÖN BE a szakértelem. "

Szerinted akkor a "Magyar szakértelem megáll az országhatárnál" azt jelenti, hogy külföldről nem jön be a MAGYAR szakértelem? Megmagyaráznád ezt?

42 szitem 2013. december 14. 12:00

@Grant kapitány: Természetesen mindenkinek alanyi joga, hogy önállóan ill. tanári segítség nélkül megtanuljon pl. angolul. Sőt ez kifejezetten támogatandónak tartom. Pl. én is többet tanultam egyik nyáron a Balatonon egy kedves német lánytól (elmúlt 18éves) 1 hét alatt, mint előtte 4 évig a középiskolában ;o) Természetesen németről van szó.

Azonban aki az önálló tanulás mellé, igénybe szeretné venni egy szakértő segítségét, azt miért kell akadályozni - főleg, ha ezt a saját pénzéből fizetné + a saját igényének megfelelően szeretné a tantervet???

Ha szerinted a fő kérdés, a nyelviskolák és nyelvtanárok létjogosultsága a lakossági piacon, akkor miért nem küldesz be egy tanulmányt a tapasztalataidról és majd az ottani fórumban megvitatjuk. Ígérem aktív hozzászólója leszek ;) Igaz sokat nem tudunk majd vitatkozni, mert abban túlnyomó részben egyet is értek veled :)

43 sanz 2013. december 14. 12:56

Ha nem akarsz szakembertől tanulni, akkor ne menj el hozzá és ne fizess neki. Igen, a piac kell, hogy szabályozza ki marad életben és ki nem. De a jelenlegi törvény szembemegy a piacnak. Amikor az állam pénzt ad egy képzéshez, akkor talán még azt is mondhatnám, hogy jogosan szól bele abba, hogyan zajlik a képzés. De ha nem ad pénzt hozzá, hanem a megrendelő (értsd egyéni nyelvtanuló vagy vállalat) fizeti a képzést, akkor ebbe az államnak nem kell beleszólni! Ha a megrendelő elégedett a színvonallal, akkor fizet, ha nem elégedett, akkor nem fizet, és csődbe megy az intézmény vagy egyéni nyelvtanár. Ha szart kap, de mégis fizet a nyelvtanuló, akkor meg megérdemli!

44 Józan Paraszt 2013. december 14. 14:16

Na a TÁMOP és az a mögött álló sok-sok millió. Ez a mozgatója a dolgoknak. A konvergenciás támogatások eredeti célja az lenne, hogy a vidéket felzárkóztassa. Na most Mo-on ezt úgy néz ki nyelvoktatási piacon, hogy a fővárosi nagy nyelviskolák sem szerettek volna kimaradni a buliból. Ezért a vidéki nyelviskolák saját terepén hirdettek meg TÁMOP tanfolyamokat és bp-i nyelviskolaként nyertek sok-sok zsozsót. Szegény vidéki kisebb nyelviskolák fizetőképes tanulói ezután nem a vidéki nyelviskolának fizettek, hanem átiratkoztak az ingyenes tanfolyamba. Pont a vidéki kis nyelviskolák szívták meg :(

A sors különös fintora, hogy sok esetben meg pont velük végeztették el a tanítást, mint alvállalkozók, mert ugyebár egy fővárosi nyelviskolának pl. Dunaújvárosban nem volt nyelvtanára.

Szerintem ez a könnyen jött pénzt szeretnék most törvénybe foglalni. Minden kicsi menjen el a nagyokhoz alvállalkozónak. Állítólag 1-2 nagyobb nyelviskola, már ezzel meg is keresett kisebb nyelviskolákat. Ők már biztosan tudják a fejleményeket.

45 sanz 2013. december 17. 06:20

Ha Salusinszky úr (Nyelviskolák Szakmai Egyesülete) azt állítja, hogy a törvény minőségi javulást fog eredményezni és visszaszorul a feketepiac, akkor:

a) hatásosan és eredményesen képviseli a nyelviskolákat, nyelvtanárokat, a nyelvi képzést és a nyelvtudás ügyét?

b) áruló?

c) fogalmam sincs kicsoda ő?

- Tippeld meg a helyes választ!

- Mit állítok? :)

(Látod, más nyest cikket is olvasok azért!)

46 Józan Paraszt 2013. december 17. 11:09

A saját pecsenyéjét sütögeti. Ő a Studio Italia vezetője is. Mo-on az olasz nyelvtanítás hivatalos (pl. céges) részéből busásan kivette a részét eddig is. Az olasz tankönyvimport meg az ő kezei között valósul meg. Pl. évekkel ezelőtt csak ők hozhatták be a Projetto Italiano Tk-sorozatot. Aki nem ismeri, ez volt az egyik legelterjedtebb tankönyv Mo-on. A tankönyv nagykereskedők is szídták, mert őket is átirányították hozzá, ha közvetlenül Olaszországból rendeltek volna. Tehát a rendszer már ki van próbálva.

Az a helyzet, hogy a NYESZE az elmúlt időszakban kettévált, éppen az új jogszabályhoz való viszonyulás miatt. A NYESZE nagyobb nyelviskolái azon dolgoztak az elmúlt 1 évben, hogy mindenkire vonatkozzon az a szabályozás, ami eredetileg csak a külső, azaz eus + állami forrásokat kapó (ez mostanság főleg a TÁMOP) nyelviskolákra vonatkozott volna.

Akik ellenkeztek, azt kitúrták a NYESZÉ-ből. (Jellemzően ők mentek a Nyelvtudásért Egyesület szárnyai alá) Állítólag még a NYESZE mögött álló szakmai testület is egyszerre lemondott - tehát az egész szakma otthagyta őket. Csak a nagyobb (jellemzően Bp-i) nagy nyelviskolák képviselik immár. Tehát ők persze, hogy üdvözlik a szigorítást. Örülnek neki, hogy kisebbek tönkremennek. Úgy kalkulálhatnak, hogy majd a hülye tanuló átmegy hozzájuk tanulni, ha egyszer a kisebbek, már nem lesznek a piacon. Szerintem mellé fognak lőni, mert azért nem fognak fizetni a tanulók, hogy ugyanolyan sz.r képzést kapjanak sok pénzért, amilyet a közoktatásban is kapnak. Persze a céges oktatást lenyúlják, az tuti. Azok meg nem tehetnek mást, már állítólag kaptak is figyelmeztetést a hivatalos szervektől, hogy csak engedéllyel rendelkezőktől rendeljenek meg nyelvi képzést, mert irgum-burgum.

Kiváncsi leszek mi lesz belőle: Józan Paraszt

Információ
X