-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ha két szó egyike a másikból származik, vagy mindkettő ugyanabból a harmadikból, abból semmi sem következik arra nézve, hogy „egy művelt ember” hogyan használja őket. Nekünk van igazunk, vagy nekünk van igazunk?
Ildikó nevű olvasónk egyszerű kérdésére szemtelenül röviden fogok válaszolni, és teljesen szenvtelenül.
Szeretném tudni, hogy a szemtelen szó valóban a szenvtelen szóból származik-e, és ezért egy művelt ember így használja. Szerintem a két szó jelentése teljesen különböző. Vagy nem nekem van igazam?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Kedves Ildikó, ha két szó egyike a másikból származik, vagy mindkettő ugyanabból a harmadikból, abból semmi sem következik arra nézve, hogy „egy művelt ember” hogyan használja őket. Például az orr, orom, orja és ormány szavak egymás közeli rokonai, mégis teljesen eltérő a használatuk.
Ami a szemtelen és a szenvtelen szavakat illeti, önnek teljesen igaza van. Ennek a két szónak teljesen eltérő a jelentése (szemtelen ’pimasz, pofátlan’, viszont szenvtelen ’érzéketlen, cinikus’). De ez teljesen független attól, hogy rokonai-e egymásnak. A tövüknek minden valószínűleg semmi közük egymáshoz, a két szóban csak az közös, hogy mindkettő végén a ’valaminek a híján levő’ értelmű -talan/-telen toldalék áll.
A szem egyébként ősi uráli örökség, számos rokon nyelvben majdnem ugyanígy hangzik (vagy még egy l van az m előtt), a szenv tő viszont nyelvújítási elvonás az ismeretlen eredetű szenved igéből. Talán furcsa, hogy hogyan függ össze a szem a szemtelenséggel, de rengeteg más nyelvben van hasonló kifejezés, főleg a magyar arcátlannal párhuzamosak, például ugyanilyen felépítésű a portugál descarado ’szemtelen, szégyentelen’ (és a spanyol descaro ’tiszteletlenség, szégyentelenség’) vagy a török yüzsüz ’arcátlan, pimasz’.