nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mindennapi helyesírás
Száraz + tűzi + víz + vezeték

Megérkezett a „Mindennapi helyesírás” című sorozatunk eddigi legnehezebb feladványa! Most mutassa meg, mennyire érti az összetételek helyesírását!

nyest | 2014. július 2.
|  

Nagyszerű fotósorozatot kaptunk Jánostól: a száraz + tűzi + víz + vezeték elemekből alkotott összetétel (vagy szószerkezet?) írásmódjairól. Talán olvasóink is láttak már hasonló feliratot, és talán ők sem voltak teljesen biztosak benne, hogy mit is jelent. A jelentést az írásformából ugyanis ebben az esetben sem lehet jól megragadni. Mi a száraz? Van-e olyan, hogy tűzivíz (vagy tűzi víz)? Egyáltalán: mit takar ez a felirat?

Nem vagyunk tűzvédelmi szakemberek, de internetes keresések alapján annyit azért sikerült kiderítenünk, hogy a száraz + tűzi + víz + vezetékszerkezettel leírt dolog az épületek tűzvédelmi rendszeréhez tartozik. Olyan vízvezetékrendszer, amelyet tűzoltáskor használnak. Száraz-nak pedig azért hívják, mert a csövekben nincs állandóan víz, csak akkor, ha egy csappal kinyitják, és föltöltik a rendszert. A száraz ellentéte ebben az esetben a nedves, ami azt jelenti, hogy a vízvezetékben állandóan hálózati nyomású víz van.

1.
1.
(Forrás: nyest.hu)

János még abban is a segítségünkre volt, hogy elküldte nekünk, hogy az internetes jogtárakban milyen alakban szerepel ez a kifejezés. (A jogszabályban egyébként szintén megtalálható a fogalom definíciója.) A 2011-es Országos Tűzvédelmi Szabályzat II. fejezetének 37. §-ában ezt olvassuk:

37. § (1) Száraz felszálló vezetékkel kialakított fali tűzcsapot és szekrényt (a továbbiakban: száraz tűzivíz-vezeték rendszert) legalább félévenként kell felülvizsgálni és ötévenként nyomáspróbázni.

2.
2.
(Forrás: nyest.hu)

Az országgyűlés honlapján azonban egy közbeszerzési dokumentumban a következőképpen szerepel ugyanez a kifejezés:

3.6. Száraz tüzivíz vezeték bontása. (1 db)

3.
3.
(Forrás: nyest.hu)

Egyet már most biztosan tudunk: a tűzvédelemmel kapcsolatos kifejezés helyesírása nem könnyű, nem egyértelmű. Maga János így kommentálja saját gyűjteményét:

Nap mint nap látjuk ezeket a feliratokat, ezért talán fel sem tűnik hányféleképpen írják.
Van, ami egyértelműen hibás, pl. a hosszú ű-s változat.
száraz+tüzi+víz+vezeték írásmódja vajon függhet attól, hogy önmagában a száraz+vezeték hogyan helyes? Ebből is találtam egybe- és különírt verziót.

4.
4.
(Forrás: nyest.hu)

Elsőként gyorsan tisztázzuk: a tűzi összetételi tag hosszú ű-vel van, tehát a rövid ü-s változatok a biztosan helytelenek. Ebben segítségünkre van a helyesírási szabályzat (AkH.) didaktikus angyala, aki a 27 b)-ben arra tanít, hogy az ilyen esetekben az segít, ha a kéz vagy a nyár szó tőváltozatait nézzük meg, a tűz tőmagánhangzója ugyanakkor lesz rövid, amikor a nyár á-ja „rövidül” a-ra, illetve amikor a kéz é-je „rövidül” e-re: nyár – tűz; nyárban – tűzben; nyarat – tüzet; nyári – tűzi.

5.
5.
(Forrás: nyest.hu)

Nagy kérdés azonban, hogy jól sejtjük-e, hogy a tűzivíz egy szakkifejezés, amelynek a jelentése ’tűzoltásra használatos víz’. Ez a kifejezés szemben áll az ivóvíz-zel. (Gondoljuk, hogy a víz higiéniai minősége nem azonos a két esetben.)

Száraz + tűzi + víz + vezeték
Forrás: nyest.hu

És akkor ott van János kérdése, hogy száraz vezeték vagy szárazvezeték. Úgy gondoljuk, hogy mivel nem a vezeték száraz (pl. amikor beleengedik a vizet, akkor nem száraz), itt nem jelzős szerkezetről, hanem jelentéssűrítő összetételről van szó, tehát a helyes írásforma sejtésünk szerint: szárazvezeték.

Száraz + tűzi + víz + vezeték
Forrás: nyest.hu

Mindezek alapján a szerkezet tagjai a következők: [száraz + [tűzivíz + vezeték]]. Ennyit segíthettünk. Mindezek után olvasóinkra bízzuk, találják ki, melyik a jó megoldás.

Melyik írásmód a helyes?

1 száraz tűzi víz vezeték
38 száraz tűzivíz vezeték
9 száraz-tűzivíz-vezeték
55 száraz tűzivízvezeték
48 száraz tűzivíz-vezeték
3 száraztűzi vízvezeték
2 száraztűzi-vízvezeték
17 száraztűzivíz-vezeték
4 száraztűzivízvezeték
36 száraz-tűzivízvezeték
19 Ilyet inkább ne írjunk le!
1 Ilyet inkább ne írjunk le!|száraz-tűzivíz-vezeték
4 száraz tűzi vízvezeték
1 száraz tűzivíz vezeték|száraz tűzivízvezeték|száraz tűzivíz-vezeték
1 száraz tűzivíz-vezeték|száraz tűzivízvezeték|száraz tűzi vízvezeték
2 száraz tűzivízvezeték|száraz-tűzivízvezeték
1 száraz tűzoltó vízvezeték
3 száraz-tűzivízvezeték|Ilyet inkább ne írjunk le!
1 száraz-tűzivízvezeték|száraz tűzivízvezeték
1 száraz-tűzivízvezeték|száraz-tűzivíz-vezeték
1 száraztűzi vízvezeték|száraz tűzivíz vezeték
248 Összesen:

Továbbra is várjuk helyesírási megfigyeléseiket – lehetőleg fényképpel dokumentálva – a szerkesztőség e-mail címére!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Sultanus Constantinus 2014. július 2. 09:07

Véletlenül éppen szakmabeli vagyok, úgyhogy talán most hasznos leszek.

"Nagy kérdés azonban, hogy jól sejtjük-e, hogy a tűzivíz egy szakkifejezés, amelynek a jelentése ’tűzoltásra használatos víz’."

Alapvetően így van, csak ezt önállóan nem használják, kizárólag összetételekben. Ezzel analóg módon: tűzivíz-forrás, tűzivíz-tároló, oltóvízforrás, oltóvízvezeték stb. Önállóan az "oltóvíz" használatos.

A helyes írásmód tehát "száraz tűzivíz-vezeték". Ez egy olyan rendszer, amelyben nincs víz, ha minden rendben van. Az épület külső falán található a csatlakozócsonkja, amelyre a tűzoltó csatlakozik rá a nyomótömlővel (szaknyelven megtáplálja), ezáltal tölti fel a rendszert, hogy az épületben lévő tűzcsapokról lehessen oltani. Többszintes épületeknél használatos.

2 Molnár Cecília 2014. július 2. 09:15

@Sultanus Constantinus: Köszönjük szépen! De ha a „tűzivíz” összetétel, akkor miért kell kötőjel a „tűzivzvezeték”-be? (6 szótag)

3 Sultanus Constantinus 2014. július 2. 09:27

@Molnár Cecília: A bizonytalanságot az okozza, hogy ez a kifejezés általában csak összetételben fordul elő, önállóan nem. Vagyis én arra hajlok, hogy nem szóösszetétel, hanem egy rögzült szószerkezet (tűzi víz), mivel egyébként "oltóvíz"-et szoktak mondani/írni.

4 LvT 2014. július 2. 12:05

Az <oltóvíz> ’oltásra való víz’ az AkH 112. alapján, az <ivóvíz> ’ivásra való víz’ analógiájára ugyan egybeírandó, de nem látom, hogy a <tűzi víz>-et miért kellene egybeírni. Ebben az esetben a mozgószabály alapján érthető a kötőjeles <tűzivíz-vezeték>.

Ellenben, ha a <tűzi víz> önmagában nem fordul elő, akkor az azt is jelentheti, hogy nem [[tűzi + víz] + vezeték], [[tűzi + víz] + forrás] stb. a struktúra, hanem [tűzi + [víz + vezeték]], [tűzi + [víz + forrás]] stb. Ebben az esetben <tűzi vízvezeték>, <tűzi vízforrás> stb. jön ki.

Ha viszont elfogadjuk, hogy a <szárazvezeték> egybeírandó, akkor ez elrejti a fenti dilemmát, mert az összetétele – igaz eltérő mozgószabály alapján, de – mindkét esetben „összerántja” a kifejezést, és az új összetételi főhatár eléje kerül, így: <száraz-tűzivízvezeték>. Továbbá <száraztűzivízvezeték-betáp>.

Persze szerintem a <száraz vezeték> inkább nem írandó egybe, hiszen a <száraz vezeték> és a <szárazvezeték> közt nincs értelmi kontraszt. Így én személy szerint a <száraz tűzi vízvezeték> írásmód pártján vagyok. Persze ebből is <száraztűzivízvezeték-betáp> lesz.

5 Sultanus Constantinus 2014. július 2. 12:13

@LvT: A szaknyelvi használatban a "tűzi víz" kifejezés tartozik egybe, és annak a vezetékéről, forrásáról stb. van szó, ezért lesz tehát tűzivíz-vezeték (-forrás, -tároló, -medence stb.). Ez egy bevett dolog, senki sem elemzi úgy, hogy "tűzi vízvezeték".

6 Galván Tivadar 2014. július 2. 15:31

@Sultanus Constantinus: Oltóvíz: nem helyes, mert nem derül ki belőle, hogy tűzoltó vagy szomjoltó-e.

7 hun 2014. július 2. 17:14

@Sultanus Constantinus: és megmentettek már így egy épületet?

biztos sokkal okosabb dolog megvárni a tűzoltókat, míg feltöltik vízzel a vezetékeket, hiszen a házak többsége nálunk még nincs olyan fokon, h be lenne vezetve a víz...

8 LvT 2014. július 2. 17:29

@Sultanus Constantinus: >> A szaknyelvi használatban a "tűzi víz" kifejezés tartozik egybe <<

De magad írtad: „ezt önállóan nem használják, kizárólag összetételekben”. Ez a sajátosság pedig alapvetően nem magyarázható úgy, hogy lenne egybetartozó <tűzi víz> kifejezés. Ha lenne, akkor bízvást szabad elemként is használható lenne. Ezzel szemben a kötött használata egyértelműen azt veti fel, hogy ez csak többtagú szókapcsolatokban született meg.

9 mondoga 2014. július 2. 17:41

Érdekes téma. Gyanítom, hogy a szakmai zsargon tele van efféle furcsaságokkal. A nyelvészek későn ébredtek? Vagy még csak ébredeznek? Vagy talán szándék sincs a zsargon szabványosítására? De ha így van, hol a határ? Meddig tartozik egy szó a szakmai zsargonba?

Pedig talán nem ártana közös (szakmaközi) erőfeszítéseket tenni. Ennek hiányában könnyen előfordulhat, hogy a szókincsünk olyan szavakkal is bővülhet, mint jelen esetben a "tűzi víz", amelyet jobb lett volna elkerülni.

10 mondoga 2014. július 2. 17:49

@Sultanus Constantinus: Világos gondolatmenet, korrekt levezetés.

11 mondoga 2014. július 2. 17:56

"És akkor ott van János kérdése, hogy száraz vezeték vagy szárazvezeték. Úgy gondoljuk, hogy mivel nem a vezeték száraz (pl. amikor beleengedik a vizet, akkor nem száraz), itt nem jelzős szerkezetről, hanem jelentéssűrítő összetételről van szó, tehát a helyes írásforma sejtésünk szerint: szárazvezeték."

Ahogy azt S.C. írta, ez a megközelítés hibás. A vezeték általában száraz, csak akkor válik nedvessé, ha feltöltik vízzel.

Ez a tény, mármint hogy a vezeték "normál" helyzetben száraz, éppen azért fontos és kiemelendő információ, mert a vízvezetékek többsége fel van töltve, aminek következtében azonnal használható víznyerésre.

Vészhelyzetben különösen fontos, hogy tudják, a vezeték ugyan ki van építve, folyadékszállításra alkalmas, de víz nincs benne, oltás előtt fel kell tölteni.

12 Sultanus Constantinus 2014. július 2. 18:11

@hun: Volt egy időszak, amikor a jogszabály tiltotta a száraz felszállóvezeték beépítését, mert sokszor a házakban lelopták a tűzcsapok kupakját és mindent, ami vihető volt, de aztán mára megint divatba jött a beépítésük.

Nem egészen értem, mire utal egyébként a megjegyzésed, de a tűzoltó vízforrással szemben vannak bizonyos követelmények, amelyeket a sima közüzemi vízhálózat nem tud kielégíteni, nem mindegy, hogy mekkora a nyomás és a vízhozam. Nem véletlen, hogy külön tűzivíz(-)hálózatot kell kiépíteni. A minimum, amit tudnia kell egy tűzcsapnak, az 2 bar (de pl. az utcai tűzcsapok 12 barosak is lehetnek). Mivel nagyon fontos tényező az idő (is), az sem mindegy, mennyi idő alatt töltődik fel a tűzoltószer (köznyelven tűzoltóautó) tartálya.

13 mondoga 2014. július 2. 20:15

@LvT: Értelmetlen kötözködés. S.C. tudja, hogy miről beszél, így a kérdés csak az, hogy a szándéknak (tartalomnak) megfelelő forma milyen legyen.

Másképpen fogalmazva: S.C. számára teljesen világos, hogy a "tűzi víz" formával jelölt kifejezés tartalma micsoda. Nyelvészeti szempontból csupán az lehet kérdés, hogy a "tűzi víz" forma helyes-e, vagy a "tűzivíz" forma.

Erre a cikk ad egy bizonytalan választ. A bizonytalanság részben szubjektív. Nekem legalábbis úgy tűnik, nincs egyértelmű válasz arra, hogy egybe v. külön kellene írni, a fogalmazás megengedő az egybeírt alakot illetően.

A bizonytalanság továbbá abból fakad, hogy a tüzvíz szakkifejezéssel szembe az ivóvíz kifejezést állítja.

Meggyőzőbb lett volna -i képzős jelzős szerkezetet találni - mint pl. étkezési burgonya <> vetőburgonya...

Az általam talált -i képzős szerkezetekben csak olyanok voltak, amelyeket külön kell írni. (De nyilván lehetnek kivételek, szívesen vennék példákat.)

Visszatérve az általam kötözködésnek vélt vitára: a "tűzi víz" kifejezés tartalmát S.C. ismertette, szakcikkek, szakkönyvek százai, ezrei bizonyíthatják, hogy helyesen.

Teljesen felesleges azon lovagolni, hogy a kifejezést önmagában használják-e v. sem (szerintem igen, de viszonylag ritkán). Ez nem befolyásolja azt, hogy szóösszetételekben az elsődleges kötődés a "tűzi" és "víz" szavak között van, minden további (pl. rendszer, vezeték, csap stb.) másodlagosan kapcsolódik az első kifejezéshez.

Minden ilyen esetben döntő a jelentés/tartalom, a beszélő szándéka, nincs helye ettől függetlenített okoskodásnak.

14 Janika 2014. július 2. 21:07

@mondoga: "Az általam talált -i képzős szerkezetekben csak olyanok voltak, amelyeket külön kell írni. (De nyilván lehetnek kivételek, szívesen vennék példákat"

azért akad, ha nem is sok. tűzijáték, víziló, vízilabda, falióra, vízimalom.

a tűzi+víz nem más tűzoltó víz. ebből is lehet szép összetételt találni:

tűz+oltó+víz+tartály.

15 Janika 2014. július 2. 21:15

kis adalék: MAGYAR KÖZLÖNY • 2013. évi 79. szám:

kötőjeles tűzi-víz:

"tűzi-víz vezetékek", "tűzi-víz tárolók"

homokhatsag-leader.hu/Document/Rendeletek/35-2013-V.22-VM-rendelete.

16 mondoga 2014. július 2. 23:04

@Sultanus Constantinus: Ami a "tűzi víz" kifejezést illeti, eleinte azt gondoltam, hogy a magyarban belső fejlemény, valamelyik gyanús nyelvből amolyan "kínfordítással" átvett szó. A gyanúsnak tekintett nyelvek: német, orosz, angol (valószínűségi sorrendben). Először nem találtam használható párhuzamot, de most ráakadtam a "Пожарная вода" kifejezésre, ezért most azt gondolom, hogy ennek tükörfordítása lehet a magyar kifejezés.

17 Karuso 2014. július 3. 00:48

Elnézést kérek, de szerintem ez annyira könnyű. A tűzivízvezeték (amelynek helyesírása egyértelmű, hiszen: a tűzi, azaz tűz esetén alkalmazandó [vagyis ún. jelentéssűrítő {bije, én tudom amúg, hogy mit akar jelenteni} + vízvezeték, ami még egybeírható, mert hat szótag) + a száraz jelző (ha azt jelenti, hogy általában száraz, csak tűz esetén engednek bele vizet). :D

18 Karuso 2014. július 3. 00:50

Sok volt a zárójel, tudtam előre, hogy elrontom.

19 Karuso 2014. július 3. 00:51

Szóval: Elnézést kérek, de szerintem ez annyira könnyű. A tűzivízvezeték (amelynek helyesírása egyértelmű, hiszen: a tűzi, azaz tűz esetén alkalmazandó [vagyis ún. jelentéssűrítő {bije, én tudom amúg, hogy mit akar jelenteni} + vízvezeték, ami még egybeírható, mert hat szótag]) + a száraz jelző (ha azt jelenti, hogy általában száraz, csak tűz esetén engednek bele vizet). :D

20 Karuso 2014. július 3. 00:52

+y de azt már nem írom bele, a megveszekedett grammar nácik meg elmehetnek a picsába :D

21 Sultanus Constantinus 2014. július 3. 08:06

@Janika: Jogszabályokat nem érdemes hivatkozási alapnak tekinteni helyesírási kérdésekben, tele vannak helyesírási hibákkal. A *tűzi-víz tároló" úgy hibás, ahogy van, mondhatni mindent elrontottak benne, amit csak lehetett.

Én végső megoldásként azt javasolnám, hogy fogadjuk el mindkétféle írásmódot helyesnek:

"tűzivíz-vezeték" (-tartály, -tároló, -medence stb.) és

"tűzivízvezeték" (-tartály, -tároló, -medence stb.).

22 Onogur 2014. július 4. 17:24

Ha jól tudom, a tárgyi vezetéket és a végén található tűzcsapot bizonyos feltételek esetén kell beépíteni. De ekkor - elviekben - az épületet használók között kell lenni olyan személynek, aki ki van oktatva a használatára. A kioktatott civil, kisebb tűz esetén, addig innen elkezdheti az oltási munkálatokat, amíg a tűzoltóság ki nem ér. Innentől kezdve sem a személy, sem a vezeték nem vesz részt az oltásban. A hivatásos tűzoltó sosem az épületen belülről szerzi az oltóvizet, hanem a szabály szerint 100 méteren belül megtalálható közterületi tűzcsapról ill. a tartálykocsiból.

23 Sultanus Constantinus 2014. július 4. 18:29

@Onogur: Ez a száraz tűzivíz-vezeték egy elavult koncepció, pontosan azért, amit te is írsz. Bár az erre vonatkozó jogszabály (28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról) nem tiltja kifejezetten a létesítését, de nem is írja elő. Viszont előírja a nedves (nyomás alatti) falitűzcsap-rendszer létesítését, ami valóban az épületet használóinak készül és a nem a tűzoltóknak, és az elsődleges beavatkozáshoz szükséges.

A száraz tűzivíz-vezetéket arra találták ki annak idején, hogy ha tűz van a házban, akkor jön a tűzoltó, lentről megtáplálja (vagy az autóról vagy egy tűzcsapról), hóna alá veszi a tömlőt és fölszalad a házba, ráköti a tűzcsapra és akkor így egyszerűbb az oltás, gondolták valamikor. Csak épp az a baj vele, hogy mivel száraz vezeték és tűzoltó is kell hozzá, ezért elsődleges beavatkozásra nem használható, de a tűzoltónak sem jó, mert nem tudhatja, hogy a házban milyen állapotban vannak a tűzcsapok, nem lopták-e le róluk a kupakokat stb. Éppen ezért a tűzoltó nem kockáztat ilyesmivel, inkább hozza saját felszerelését és azzal olt, mert arról biztosan tudja, hogy működőképes. Ezért sem lehet már ilyen száraz felszállóvezetéket beépíteni.

24 Janika 2014. szeptember 20. 18:49

Meg lehet tudni mi lett a szavazás eredménye és melyik a helyes változat?

25 scasc 2015. január 23. 09:18

@Karuso:

Csak az nem (tűzi+(víz+vezeték), hanem ((tűzi+víz)+vezeték), de ettől még persze tűzivízvezetkék egybe, amint írtad.

26 scasc 2015. január 23. 09:24

@Sultanus Constantinus: Te magad írtad, hogy a tűzi víz nem létező önálló kifejezés, úgyhogy LvT [tűzi [ víz vezeték]] elemzése igazából jó érvnek hangzik.

Információ
X