"A források ilyen módon való pontos jelölése nemhogy egy doktori értekezésben, de egy egyetemi vagy főiskolai szakdolgozatban, sőt, szemináriumi dolgozatban is elvárt" – ezzel nem feltétlenül értek egyet, én 1996-ban írtam a szakdolgozatomat, és ha jól emlékszem, akkor még valóban nem volt ez követelmény.

Mondjuk én teljesen önálló kutatáson és gyakorlaton alapuló leíró-elemző jellegű témát választottam, tehát fel sem merült volna, hogy bárhonnan is átvegyek bármit...

@El Mexicano: Én 96-ban elsőéves egyetemista voltam és már az első félévben beadandó szemináriumi dolgozatban alap volt, hogy jegyzetekben hivatkozni kell a forrásokra.

Gyerekek, ne rugózzatok már ezen! A hivatkozási szokások -- és természetesen a hivatkozási követelmények -- nem csak idôrôl idôre, hanem szakról szakra is változnak! El Mexicano állítása nem áll ellentétben tengri tapasztalatával.

Amúgy igaz, hogy a hivatkozási elvárások az elmúlt 20 évben sokat változtak, és semmiképpen sem szabad mai mércével mérni egy történelmi (nem hatásában, jelentôségében, hanem korát nézve) mûvet. Mindemellett az ennyire hiányos forrásmegjelölés (bár Smitt egyetemének szokásait nem ismerem) szvsz 20 éve sehol sem számíthatott elfogadható tudományos munkának, e konkrét esetben történelmi (egyenkorú) mércével is plágiumgyanús kell hogy legyen Schmitt Pál disszertációja.

Hát én sem most írtam hanem még 91-ben, de ha idéztem, vagy átvettem valamit valahonnan azt jelezni kellett ha más nem hát lábjegyzetben.

Szakmai témából írtam, így a következtetések, elemzések sajátok voltak, de azért kellett idézgetni is bőven, mondjuk 180 oldal idézet azért már fel kellett volna, hogy tűnjön, egy 210 oldalas dolgozatból :-).

Elég baj az, hogy szakról szakra változnak a követelmények. Mindenesetre egy doktori tudományos munkának kell számítson, önálló kutatásokra kell épüljön. Az adatait és tényanyagát a forrásokból levezethetően kell felvezetni. Az, hogy a következtetésekre nincs forrásjelölés, természetes, de itt nem erről van szó. A doktori disszertációkban még a '90-es években sem volt megengedett a másolás. Ha valami szóról szóra megegyezik valami mással, akkor az másolás még akkor is, ha csak adatokról van szó. Főleg, ha nincs megjelölve az adatok származási helye. A munka végén felsorolt forrásjegyzék ezt nem pótolja, ezt csak Nemere és Schmitt nem tudja.

Mi van Schmitt ún. témavezetőjével? Ő sem volt tisztában a tudományosság elemi normáival? De ha igen, akkor miért nem szólt? Ha meg nem, akkor hogy lehetett témavezető?

Azt gondolom, hogy nem magyarázkodni kellene a történteket, hanem azonnal lemondani,mert ha igaz, akkor ez bizony teljesen törvényszerű, ha pedig nem igaz, akkor sértő!

@Apis: Erről talán őket kellene megkérdezni.

A hivatkozási követelmények változhatnak szakról szakra, de nem ilyen mértékben. Az alapkövetelmény, hogy az egyes adatok forrását külön-külön is megnevezzék. Arról sem lehet szó, hogy önálló kutatás, ezért nem kell senkire hivatkozni. Egy kutatás témáját is az határozza meg, hogy mik voltak a korábbi kutatások eredményei, továbbá egy kutatásnak is módszereket kell követnie: ezekre mind-mind hivatkozni kell.

"Mint arra nem először rá kell mutatnunk, Schmitt vagy nem hallgat tanácsadóira, vagy tanácsadói eleve alkalmatlanok" -- szerintem meg egyszerűen csak ez az egyetlen, amit most bevethetnek, ahogy a cikk írója mondja: Schmitt Pál egyedül önnön teljes tájékozatlanságát tudja hitelesen képviselni, ebben tehát nem szabad megzavarnia őt a stábjának. De a szükség szülte megoldásban zsenialitás is van (ha nem is a stáb részéről): aki ismeri a tudományos munkát, az úgyis tudja, hogy mellébeszélés az egész, mindenki másra azonban egyedül a hitelesség hat, márpedig az elnök itt egyvalamit tud hitelesen képviselni: azt, hogy fogalma sincs a tudományos munkáról. Ezzel egyrészt osztozik a néma többség hasonló tájékozatlanságában, másrészt előttük hitelesnek is tűnhet fel, és csak ezzel tud hitelesnek tűnni fel.

"csakhogy ennyiért nem szokás doktori címet adni."

De szokás, ha annyi igazi okosság lenne, mint ahány doktori készült, akkor már az űrhajóink fénysebességgel száguldanának új galaxisok felé nem pedig egy túlnépesedési válsággal küszködő, egymást kizsákmányoló világban élnénk, ahol ökológiai katasztrófák fenyegetnek. Ha ennyi okosság lenne, biztos lehetne megoldást találni arra, hogy emberek milliárdjai ne nyomorogjanak, vagy hogy ne eméssze fel a bürokrácia az embert magát. Ha olyan nagy okosságok születnének, akkor nem lenne szükség annak bizonyítására, hogy ki lopott kitől mit egy könyvtárban porosodó doktoriban, hanem egyértelmű lenne mindenki számára a tudományos munka egyedisége, mivel az a hasznosságával lenne bizonyítva, azaz azzal, hogy megoldana olyat, amit előtte semmi sem oldott még meg. El kell terjeszteni a szabad tudományos forráskódot, és az igazán hasznos munkák megkapnák akkor is a méltó megbecsülést. Elvégre nem lehet állandóan egy mérnöki tudományos munkában sem a Newton törvényeire hivatkozni, különben több lesz a sallang, mint a lényeg. Persze ez a hozzászólás egy elismerésre vágyó, minden lábjegyzetben a nevét viszontlátni kívánó tudósban(?) biztos megbotránkozást vált ki, viszont ez a bürokratizmust a hasznossággal szemben előtérbe helyező szokás előbb-utóbb változni fog, az biztos, különben gátja lesz a fejlődésnek.

@arafuraferi: De persze megértem azt a törekvést is, hogy a tudományosság látszata érdekében szükség van minél több "doktorra", és a hasznos dolgok kikutatására képes emberek kis számának növelése érdekében egy olyan megszabott keretre, amely tudományosnak tüntet fel olyat is, ami egy logikus világban esetleg nem lenne az.:-)

@arafuraferi: "Elvégre nem lehet állandóan egy mérnöki tudományos munkában sem a Newton törvényeire hivatkozni, különben több lesz a sallang, mint a lényeg. Persze ez a hozzászólás egy elismerésre vágyó, minden lábjegyzetben a nevét viszontlátni kívánó tudósban(?) biztos megbotránkozást vált ki"

Evidenciákra nem hivatkozunk, felesleges. A hivatkozások meg elsősorban nem a szerzői jogról szólnak, hanem az ellenőrizhetőségről, hogy nyomon lehessen követni milyen adat, milyen állítás, milyen következtetés honnan származik, megbízható-e, tényleg úgy van-e, létezik-e, megalapozott-e, stb. - mert ha nem, akkor az arra épülő összes többi dolog is használhatatlan légvár. Légvárakra meg nem lehet további emeleteket felhúzni. Természetesen a hivatkozásoknak a szerzőségre vonatkozóan is van jelentőségük, pl. az, hogy az elismerést (akár anyagi, akár erkölcsi) lehetőleg az kapja, akit megillet és pl. az ne kapjon doktori címet, aki mások eredményeit csak lemásolja. A szerzői jognak a felhasználásra, hasznosításra, másolásra stb-re vonatkozó birtoklása és korlátozása ettől teljesen független - ezek gyakorlati hasznán, előnyein és hátrányain lehet vitatkozni, de ez az egész ügy egyáltalán nem erről szól.

@tenegri: "az ne kapjon doktori címet, aki mások eredményeit csak lemásolja"

Szerintem meg ne csak az ne kapjon, hanem még más se, de ezt leírtam az előbb. Magyarán igazából azt akartam mondani az előző megszólalásomban, hogy egy doktori olyasmi, mint a nyelvvizsga, ez utóbbi kell, hogy tudd igazolni, hogy tudsz beszélni idegen nyelven (az nem baj ha nem tudsz megszólalni sem rajta, csak az igazolás miatt), az előbbi, pedig csak egy cím, ami kell ahhoz, hogy elismert valaki legyél (az nem baj, hogy tul. képp senki semmire nem használja a cím megszerzése érdekében létrehozott tudományos művet):-)

Úgy látszik Schmitt előbb másolt, most meg mismásol.

@tenegri: És ez nem az igazi értékes doktorik ellen szólt, hanem az ellen a tendencia ellen, ami szerintem utat nyert a tudományos életben. Vagyis szerintem nincs annyi tudományos vénával megáldott ember, mint ahány doktori címmel rendelkező, illetve néhány esetben olyan is tudományos elismerésre szorulna, aki nem kapja azt meg, mert nincs lehetősége keresztülverekedni magát a bürokratikus akadályokon. És ha ezt te nem így látod, akkor áltatod magad, hogy minden tökéletesen oké a világban.

@arafuraferi: Hmm, nem arra reagáltam, hogy ki kapjon doktorit és ki ne. Csupán arra, hogy mire valók a hivatkozások a tudományos munkákban (azért is idéztem a reagálás előtt, hogy egyértelmű legyen mihez szólok hozzá).

A nem másolt részben számolják össze a helyesírási hibákat és lehet kiderül semmi köze az egészhez.

Az álamfő tényleg nem tudja, hogyan is készül egy doktori mű. Azt nyilatkozta, hogy kineveztek mellé egy opponenst és egy konzulenst.

Mint tudjuk, a témavezetőt nem nevezik ki. Őt fölkérheti maga a dolgozatíró, vagy pedig a tanár által szakdolgozatnak, doktori értekezésnek kiírt konkrét témák közül lehet választani és akkor a témát kiíró személy vezetése mellett lehet dolgozni.

Az opponens pedig nem a dolgozat elkészítése során segítkezik, hanem a kész mű értékelését végzi. Vagyis nem mellé nevezik ki, bízzák meg, jelölik ki az opponenst, hanem kvázi éppen ellene: azért, hogy bíráló megjegyzésekkel lássa el a munkát, opponálja. Az "opponens" egyik jelentése is erre hajaz: ellenfél a vitában.

Csalódás ez egy ilyen embernél,mert ismét bebizonyosodott ,hogy a "papírok"országa vagyunk .Semmilyen érdemleges tudás nem szükségeltetik ,ebben az országban pozíciók , vezető beosztások betöltésére,és nem csak politikai szinten.Ki kellene már szelektálni a "cím" hajhászokat no tudás nélkül.

@tenegri: Én meg kicsit eltereltem a fonalat, azaz tovább vittem a következtetést:-)

A lábjegyezetekről szólva azt mondod, ha evidens valami, nem kell feltüntetni, de ki számára evidens?, nyilván azokat a törvényeket sokan ismerik (feltételezhető, hogy minden általános iskolát végzett ember, de persze ez se biztos:-)), ezért úgy is mondhatjuk, hogy beépült a tudományos forráskódba, na ezt a forráskódot lehetne tovább bővíteni. De ez csak akkor működik, ha használható tudást halmozunk fel, azaz csak olyat rakunk az adatbázisba, amire más is fog emlékezni, mert már egyszer haszna volt. És nyilván egy ilyen világban nem az lenne az elsődleges, hogy ki találta azt fel, hanem hogy bővüljön a forráskód. Az igazán hasznos dolgokat pedig így is elismernék. Végülis tulajdonképpen egy wikipédiaszerű dolgot kéne létrehozni, vagy azt megreformálni, jelentősen kibővíteni olyan módon, hogy a tudományos élet felügyelje azt, azaz olyat lehessen belerakni, ami tudományosan bizonyítható, elfogadható. Az egyes témák felügyelőinek (a tudományos életnek) kiválasztása pedig nem demokratikusan, hanem a forráskód adott (evidens) ágának ismerete szerint történne.

@nobody: Tulajdonképpen én ilyesmit írtam, de te egyszerűbben megfogtad a lényeget.:-)

@arafuraferi: "Vagyis szerintem nincs annyi tudományos vénával megáldott ember, mint ahány doktori címmel rendelkező" – szerintem ez sajnos tény. Én pl. ismertem olyan jogászt (tehát doktori címe volt), aki egy egyszerű hivatalos céges levelet nem tudott megfogalmazni.

@El Mexicano: "Én pl. ismertem olyan jogászt (tehát doktori címe volt)"

Ne mossuk össze a különféle doktori címeket. Van egyszer tudományos fokozat, amit tudományos teljesítményre adnak (pl. PhD, tudományok kandidátusa/doktora, stb.), meg vannak foglalkozáshoz köthető doktori címek (ilyen a jogászoké, orvosoké, gyógyszerészeké), amiknek nincs közük tudományos teljesítményhez. Aztán még lehetnek tiszteletbeli doktori címek, amiket megint másért adnak.

@El Mexicano: Azt elhiszem, jogászkodás, meg tudomány elég messze vannak egymástól.:-)

@arafuraferi: "A lábjegyezetekről szólva azt mondod, ha evidens valami, nem kell feltüntetni, de ki számára evidens?"

A célközönség számára. Ha meg mégsem az nekik, akkor majd megkritizálják.

@tenegri: "amiknek nincs közük tudományos teljesítményhez", szerintem ilyen szempontból sokszor nyugodtan össze lehet mosni:-)

@arafuraferi: Szerintem meg jóval több tudományos vénával áldott ember van, mint a doktori címek. Ettől még lehet egy konkrét fokozat alaptalan.

@LA: Ezért írtam kiegészítésképp, hogy: "illetve néhány esetben olyan is tudományos elismerésre szorulna, aki nem kapja azt meg".

De lehet, hogy az arány akkor nagyobb, ahogy mondod, ezért kéne az, amit leírtam.

@tenegri: @arafuraferi: Ez igaz, de szerintem a tényeken nem változtat: a lényeg, hogy sajnos sokaknak van olyan címe vagy papírja, amit nem érdemeltek volna meg. De szerintem ez nem csak nálunk van így.

Én eleve nem értem, hogy pl. a jogászoknak miért jár alapból a doktori cím. A latin országokban például a jogász nem doktor, hanem egy ugyanolyan végzettség, mint nálunk a mérnök vagy a közgazdász (de persze ugyanúgy ledoktorálhat később, ennek nincs akadálya). Egyszerűen nem látom értelmét, hogy mit tesznek/tettek azért, amiért a diplomájukkal együtt járna a doktori cím. Talán sokat olvastak/magoltak? Egy mérnök is ugyanúgy sokat olvas és tanul, mégsem lesz doktor. De mondhatnám bármely másik szakmát. Egy orvosnál persze természetes, hiszen embereket gyógyít, életek múlanak a tudásán és a felelősségén...

@tenegri: "célközönség számára". Ezt hívják tudományos kasztrendszernek. Ebben a forráskód a káosz miatt nem megismerhető. E kasztrendszerben a célközönség elismerése a legfontosabb, nem pedig a valódi hasznosság.

Az én elképzelt rendszeremben minden evidens, ami benne van a tudományos forráskódban, aki számára nem, az visszafejtheti a forráskódot, ami meg nincs benne az nem tudományos és nem hasznos.

@El Mexicano: Bár azok tényleg nem tudományos címek, de az ő címeik tökéletesen beleillenek a tudományos címrendszerrel (és még sok egyéb más megkülönböztető jeggyel) kiegészített, érdekek elérése érdekében létrehozott címrendszerbe.:-)

@El Mexicano: „Én eleve nem értem, hogy pl. a jogászoknak miért jár alapból a doktori cím.” Úgy tudom azért, mert régebben (egyszerűsítve) mindenki elvégezte a bölcsészetet, és utána végzett orvosi vagy jogi tanulmányokat és lett orvos, vagy jogász, tehát ezeknek a szakmáknak a befejezésére nevezték tanultnak (doktornak). Ma már nem így van, de a doktori cím maradt. (Mérnökök akkor még nem végeztek feltétlenül egyetemet.)

@arafuraferi: Igazából fogalmam sincs, hogy miről beszélsz, hogy kerül ide bármiféle kasztrendszer. Nem értem mi a probléma azzal, hogy mást tekintek ismertnek (evidensnek) eltérő célközönség esetén.

.

"Az én elképzelt rendszeremben minden evidens, ami benne van a tudományos forráskódban, aki számára nem, az visszafejtheti a forráskódot"

Rendkívül hatékony lenne, ha egy-egy adat keresgélésével kellene töltenie bárkinek a fél életét, mert képtelen volt elárulni valaki, hogy hol lelhető fel. Amúgy meg mintha nem értenéd a hivatkozások célját (pedig pár hozzászólással korábban leírtam, hogy több is van nekik), legalábbis kevernéd ezeket a célokat. Szóval a hivatkozások célja:

1) az ellenőrizhetőség (könnyen vissza tudd keresni mire lett alapozva egy-egy adat, megállapítás, következtetés, s ellenőrizni tudd a helytállóságát - szép is lenne, ha fél életeket kellene rááldozni, hogy vminek utánanézhess, mert a szerző nem hivatkozott, nem adta meg az adatai forrását)

2) a szerzőség (ne ékeskedjen senki mások eredményeivel, azaz tudd ki az aki felmutatott vmi eredményt és ki az aki nem)

Ebből az első a fontosabb és enélkül nincs tudomány. Te meg mintha a másodikat (amit mellesleg összemosol a hasznosítási joggal, pedig nem ugyanaz) ősgonosz egoista önfényezésnek tartanád, s ennek letörésére beáldoznád az elsőt. Mint írtam a hasznosítási jogról lehet vitázni (én most nem szeretnék), de te itt teljesen összekevered más dolgokkal.

"mert a szerző nem hivatkozott" Nem azt mondom, hogy ne hivatkozzon, a saját érdeke, hogy hivatkozzon, ha a forráskód egy másik ágáról beszél, ami közvetlenül nem kapcsolódik a forráskód kifejtendő ágához. Mert, ha nem kapcsolódik, akkor nem tudja bebizonyítani. Ha pedig közvetlenül kapcsolódik, akkor evidens. A forráskód pedig az én értelmezésemben jóval szűkebb, mint a mai káosz, amibe minden haszontalan dolog is belefér. Tehát keresni is könnyebb.

"ne ékeskedjen senki mások eredményeivel" Ha nem lehet ékeskedni, azaz nincs előnye az ékeskedésnek, akkor senki nem fog ékeskedni.

"Igazából fogalmam sincs, hogy miről beszélsz" Szóval erről beszéltem.:-)

@tenegri: 35

@tenegri: "Mert, ha nem kapcsolódik" [kieg.:] és nem hivatkozik "akkor nem tudja bebizonyítani."

Amúgy minden a címek, érdekek eléréséről szól, miért kell ebbe a tudományt is belevonni, nem az lenne az igazán tudományos, ha a tudomány érdekmentes lenne?

Biztos, hogy egy aljas nemzetellenes liberálbolsi vagyok, de nekem Schmitt Pál doktori címéről Elena Ceaușescu vegyészdoktorija jut eszembe :) A Wikipédia szerint "Codoi" volt a gúnyneve, mert a CO2-t "codoi"-nak olvasta ("doi" románul kettő), ez kb. olyan mintha "cokettőt" mondott volna "cé-ó-kettő" helyett.

Ami Elenának a "Codoi", az a mi Pálunknak az "álamfő".

@Nước mắm ngon quá!: Megvan a párja is: www.google.hu/?q=orbán+ceausescu

Doktorok doktorai

A baj az erőltetett menettel, hogy igen nagyon sok doktori disszertációra érvényes az amit itt és a HVg-ben is feszegetnek.

Nem vitatom azt, hogy a vitatott disszertáció nem csillagos ötös és mindenben megfelel. Nem vitatom annak a munkáját, sem aki képes volt ezért közel fél éven át adatot gyűjteni és olyan kapcsolatokat igénybe venni akik ezt támogatták, egy percig sem gondolom, hogy odaadásból és önszorgalomból tette. A cél a köztársasági elnök megbuktatására és alkalmatlanságára irányul.

Ám legyen! De!

Ne csodálkozzunk azon, hogy ha az ex Marx Károly Közgazdasági Egyetem vennénk elő doktori disszertációk terén, akkor igen érdekes statisztikák plágiumok, és a plágiumok plágiuma kerülne elő.

Tudvalevő, hogy az érettségi nélküli diplomák elvtársi oklevelek, hogyan születtek meg.

Azt is mindenki tudja, hogy a szakdolgozat minták voltak és azokat kellet csak aláírva beadni. (még mielőtt vádolnának, én nem ott végeztem)

Legyen vizsgálóbizottság, de akkor vizsgáljuk meg a többit is, így korrekt.

Legyenek hozzáférhetők a dolgozatok a Interneten, és ha ráérek egy pár napra akkor ilyen cikket mint a HVg én is tudok rövid idő alatt kreálni, mi napig vezető beosztásban levő urak alkalmasságáról.

@Nước mắm ngon quá!:

Amikor a rendszerváltás időpontja közelében már nem kellett annyira barátunknak/testvéri országnak tekinteni Romániát, akkor a Népszabadság publicistája is el merte mondani ezt a lenti történetet. De akkor ő arra hegyezte ki, h. a román szlengben a codoi nagyfarkút jelent.

Az akkor új hangvételűnek számító írásocska nagy élvezettel csámcsogott a nagyfarkú széndioxidon. Ő arról írt, h. E.C. egy kongresszuson tartott tudományosnak szánt előadást a CO2-ről.

Argumentarnak teljesen igaza van. És ez ráadásul nem csak a Marx Károly Közgazdasági Egyetemre volt igaz a rendszerváltás előtti évtizedekben és az azt követő néhány évben még! Nyilván ott sokkal inkább folyt a "diploma- és doktori fokozatgyártás", de sajnos jónéhány más "jónevű" egyetemen is történtek hasonlók. Persze az is igaz, hogy a követelmények is teljesen mások voltak, mint a jelenlegi PhD-k esetében.

@argumentar:

Nem az a fő baj, hogy plágium gyanúba keveredik valaki, hanem az, ha valaki utólag sem akarja belátni, hogy egy államfő nem söpörheti a szőnyeg alá az ügyet. Schmittről sajnos már eddig is tudtuk, hogy nincsenek különösebb kvalitásai, mert pontosan amiatt tették oda, akik és ott van, ahol van, mert olyan amilyen és úgy, ahogy... (hogy Bagi-Nacsa élcelődő szavait idézzem).

Lehet persze más háza táján is vizsgálódni, de mert más is elkövette ezt a vétséget, az még nem jelenti azt, hogy akkor Schmittnek meg kell bocsátani. "Akkoriba így ment..." Rendben, akkor így ment. De akkor ne tessék államfőnek állni.

Schmittnek nincs tekintélye, melyik köztársasági elnököt gúnyoltak még korábban így, mint Schmittet?

Doktorik doktorija2

Kicsit legyünk következetesek!

A mostani hisztéria a balról és lib-ről jön. Meglehetősen ésszerűtlen az az állítás, hogy a mostani gazdasági helyzet kialakulásáért csakis a kétszer kormányon lévő jobboldal hibája. Nem vitatom, és nem vitattam soha sem, hogy néha a törvények és változtatása kapkodások és politika eszmék viharában készült. De mi köze ennek a köztársasági elnökünk doktorijához? Bele sem gondol abba „vádló”, hogy tulajdonképpen ezzel nem csak a köztársági elnököt, hozza kellemetlen helyzetbe, hanem az egész felsőoktatásunkat, valamint külföldön egész Magyarországot! Ha ez a célja valójában elérte! Belegondol-e abba, hogy a porondra cipelt egyetemen tanuló külföldiek diplomáját, esetleg ehhez az esethez kötik. Vádolja vele az egész magyar népet, mert külföldön senkit sem érdekel az, hogy valójában ki is ez a Schmitt Pál.

Van inkább sok köze az előző hozzászólásomban leírtakkal!

A vitatott pártdiplomáknak talán van némi köze a mostani gazdasághoz. A hozzá nem értő emberkék talán tudtak „tudásukkal” olyan intézkedéseket hozni, amelyek nem a felemelkedést szolgálták. Ilyen tekintetben az igazi kárt valójában Ők okozzák a nemzetgazdaságban. A megfelelő végzettség nélküli emberkék sajnos bejutottak a jobboldalba is, a Nemzetgazdasági Miniszter személyében.

Bár azt sem állítom, hogy nem ért hozzá, de viszont ha ért, akkor miért nem akart soha egy diplomát szerezni?

Summa summarum, amit tett a Hvg azzal Magyarországnak többet ártott, mint Smitt Pálnak vagy a kormánynak.

@argumentar: Hát hogyne... Bal és lib támadás. Ez a varázsszó, amivel mindent el lehet intézni. Tipikus érvelési hiba. Ha balról jön valami, az csak rossz lehet. A libről már ne is beszéljünk, mert a liberalizmus ugye olyan, mint a pestis. Még a végén elterjed!

@argumentar: "De mi köze ennek a köztársasági elnökünk doktorijához?"

Semmi. Schmittnek akkor is vennie kellene a kalapját, ha 7%-os lenne a gazdasági növekedés (GDP) és olyan szélsebes tempóban jönnének létre a munkahelyek, hogy nem győznék betölteni azokat.

Schmittnek akkor is mennie kellene, ha nem lenne 310 forint körül az euró, és ki tudja hol a svájci frank.

Schmittnek akkor is mennie kellene, ha már a 14. havi nyugdíjat vezetnék be és minden évben 10%-kal nőnének a reálkeresetek.

"Az elhúzódó magyar válság végső oka az a szélsőséges liberális - libertáriánus - politika, az abszolutizált monetarizmus, amely nemcsak elősegítette Magyarország eladósodását, de azt is megakadályozta, hogy ebből a monetárisa adósságcsapdából kikerülhessen. "

Dr. Drábik János

A fenti idézetet azért tettem ide, szerzővel együtt, hogy plágiumtól mentes legyen, de ebben a vitában értelmetlen tovább menni a megtapadt politikai a piros a narancs kék és zöld és hályog feltárásában sem.

Végül is, hogy mentes legyek a tipikus érvelési hibáktól.

@argumentar:

A rosszul működő kapitalizmusra biztosan nem a kevesebb demokrácia a megoldás.

@argumentar: Továbbra sem értem, mi köze ennek a témához. (No meg a doktor úr véleményével sem értek egyet. De nagyon nem. Van vaj a pirosok füle mögött is, de a narancsosok se mennek a szomszédba a hülyeségért.)

@mrhdk: A jelenlegi phd-król se legyenek illúzióid...

@argumentar: Nem egészen értem. A hvg az, aki ártott? A rossz hír hozóját kell lefejezni? Aki másolt, aki egy hivatkozások nélküli dolgozatot átengedett, az nem sokkal inkább hibás? Az a tanácsadó, aki a kialakult helyzetben nem azt mondja, hogy Pali bácsi, vedd a kalapod, amíg egy bocsánatkéréssel és aktív visszavonulással meg tudod úszni, hanem beküldi a stúdióba, hogy ott olyanokat mondjon, amin a fél tudományos világ fetreng a röhögéstől, a másik fele meg a könnycseppeket törli a szeméből, nem sokkal inkább hibás? Akkor a sajtó sikkasztási ügyeknek, korrupciós eseteknek se járjon utána, mert az ország hírnevét rontja?

Egyetértünk a megoldás nem abban keresendő.

Nem mehetünk el, azon tények mellet melyek csak a berögzött irányokat tartják, helyesnek. Mint bebizonyosodott a jelenlegi gazdasági vonalak követése nem hozott eredmény egy Eu-s ország gazdaságában sem. Mivel a megoldás a gazdasági vonal más irányában keresendő, és fordulat ettől várható. Itt jön a képbe az EU, nyíltan kimondva, hogy ilyen irányok ki vannak zárva a látókörből. Felvetődik akkor a kérdés, ha a bevett gyakorlat nem jó akkor az újat miért nem támogatjuk, vagy legalább egy országban nézzük meg milyen eredményt tud produkálni.

A szokások kora lejárt, aki új irányt és új módszereket nem tud bevezetni annak csak a pénzügyileg függővé tétel az egyetlen járható út. Ez utóbbi a legkényelmesebb és leginkább konfliktusmentesen kezelhető egy államszövetségben, de nem biztos, hogy a legjobb.

Jó lenne ha vége lenne a szerecsenmosdatásnak. Egy becsületes ember a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen is igyekezett a diplomamunkájában kitenni önmagáért, és éppen a piszkos káderkommunizmusban igyekeztek hasznot kitermelni az emberek önmagukból. Megnézhetjük, hogy a világháború romjaiból felépült Budapesti házak még elhanyagoltságukban is kiváló szakmunkát mutatnak. Bár a mai Magyarország tudna annyi értéket felmutatni mint az a korszak. Ha valaki 180 oldalt használ fel, azt függelékben kell megjelölni és nem minősül a diplomamunka érdemi részének, akkor sem,. ha a koncepció más és a következtetés is. Az a baj, hogy ez a botrány, hogy egy ország vezető politikusa büntetlenül elvihet egy ilyen csalást, az felépíti a vasfüggönyt a magyar értelmiségek más országokban való alkalmazása, érvényesülése és megbecsülése előtt. Aláhúzza a magyari degenség érzetét közvetlen környezetünkben és máshol, sőt egészen messze ható kihatása lehet a politikai életre, mert mindenféle bizalomvesztés esetén elég csak megemlíteni egy ilyen esetet és Magyarország köznevetség tárgyává lesz bárhol a világban. Hitelessé teheti az egyébként igen gyanús Benes dekrétumot, és szembemegy az általános erkölcsi értékeknek. De én is ilyen liberál bolsi vagyok, még lehet hogy melegnek is ki fognak nevezni, annak ellenére, hogy a Kádár korszakban vallásosnak, ma ebben a képmutató hazug korban inkább tartózkodónak vallom magam.

Kár vitázni az egészen. Itt az utóbbi húsz évben akármelyik politikusról derült is ki valami, nemhogy befogta volna a pofáját és fülét-farkát behúzva elkullogott volna (ne adj'Isten, bocsánatot kért volna), hanem még neki állt följebb, hogy egyáltalán hogy merték fölhozni, a csahosaik meg elviccelték nekünk az egészet, mert hát nem nagy ügy. Itt még mindig az a játék folyik, hogy akinek politikai hatalma van, az folyton kioktat mindenki mást.

@Pesta:

"a csahosaik meg elviccelték nekünk az egészet, mert hát nem nagy ügy.

Sz.P. szótárában ez a "bulvárkacsa" definíciója :)

Amúgy, ha lenne lájk-gomb a kommentek mellett akkor +1!

A magyar politikusok lehetnének tanultabbak,müveltebbek,szebbek,okosabbak.Ehhez képest,milyenek pl. az amerikaiak?Tanultabbak?Müveltebbek?Szebbek?Okosabbak?Neeem!Csak nekik mindenböl vagy kettö van,vagy kétszer akkora.Vagy elveszik.

@Nước mắm ngon quá!: Érdemes elolvasni,mit mond erröl Michael Kumhof,az IMF egyik gazdasági szakambere.Sokan meglepödtek...

Inequality,Leverage and Crises:

www.imf.org/external/pubs/ft/wp/2010/wp10268.pdf

@argumentar:

Nagyon igaz. Már megint fején találta a szöget argumentar :-)

Paligráfos vizsgálatra lenne szükség.